Remegés

  • Mi a
    • Mi a remegés?
  • Tünetek/jelek
    • Melyek a remegés tünetei?
  • Okoz
    • Mi okoz remegést?
  • Típusok
    • Mik a különböző típusú remegések?
  • Pihenés és cselekvés
    • Hogyan minősül a remegés?
  • Vizsgálatok/eljárások
    • Hogyan diagnosztizálják a remegést?
  • Kezelés
    • Vannak-e kezelések a remegés ellen?
  • Meg tudsz halni
    • Mi a remegés prognózisa?
  • Több információ
    • Hol kaphatok több információt a remegésről?
  • Központ
    • Remegés Központ
  • Hozzászólások
    • Beteg megjegyzések: Remegés - kezelések
    • Beteg megjegyzések: Remegés - Ossza meg tapasztalatait
  • Több
    • Keressen egy helyi neurológust a városában

Mi a remegés?

alapvető

A remegés egy akaratlan, ritmikus izomösszehúzódás, amely remegő mozgásokhoz vezet a test egy vagy több részén. Ez egy gyakori mozgászavar, amely leggyakrabban a kezeket érinti, de előfordulhat a karokban, a fejben, a hangszálakban, a törzsben és a lábakban is. A remegés lehet szakaszos (külön időpontokban, szünetekkel fordul elő) vagy állandó. Előfordulhat szórványosan (önmagában), vagy egy másik rendellenesség következményeként.

  • A remegés leggyakrabban a középkorú és az idősebb felnőttek körében fordul elő, bár bármely életkorban előfordulhat. A rendellenesség általában ugyanúgy érinti a férfiakat és a nőket.
  • A remegés nem életveszélyes. Ez azonban zavarba ejtő, sőt fogyatékosságot okozhat, ami megnehezíti, vagy akár lehetetlenné teszi a munka és a mindennapi élet feladatait.

Melyek a remegés tünetei és jelei?

A remegés tünetei lehetnek:

  • ritmikus remegés a kézben, karokban, fejben, lábakban vagy törzsben
  • remegő hang
  • írás vagy rajz nehézségei
  • az edények, például a kanál tartása és ellenőrzése

Bizonyos remegés stressz vagy erős érzelmek idején válthat ki vagy súlyosbodhat, amikor az egyén fizikailag kimerült, vagy amikor egy személy bizonyos testhelyzetben van vagy bizonyos mozdulatokat végez.

Mik a pajzsmirigy-túlműködés tünetei és jelei?

A hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés) olyan állapot, amelyben túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormon található.

  • Remegés
  • Nyugtalanság
  • Gyors pulzus
  • Gyakori székletürítés
  • Hő-intolerancia
  • Fogyás
  • Izzadó

Mi okoz remegést?

A remegést általában az agy mély részein jelentkező probléma okozza, amelyek irányítják a mozgásokat. A remegés legtöbb típusának nincs ismert oka, bár vannak olyan formák, amelyek öröklődni látszanak és családokban futnak.

A remegés önmagában is előfordulhat, vagy számos neurológiai rendellenességgel járó tünet lehet, beleértve:

  • sclerosis multiplex
  • stroke
  • traumás agysérülés
  • az agy egyes részeit érintő neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson-kór)

Néhány más ismert ok lehet:

  • bizonyos gyógyszerek (különösen asztmás gyógyszerek, amfetaminok, koffein, kortikoszteroidok, valamint bizonyos pszichiátriai és neurológiai rendellenességek esetén alkalmazott gyógyszerek) használata
  • alkoholfogyasztás vagy megvonás
  • higanymérgezés
  • pajzsmirigy túlműködés
  • máj- vagy veseelégtelenség
  • szorongás vagy pánik

KÉRDÉS

Milyen típusúak vagy remegnek?

A remegést leggyakrabban megjelenése, oka vagy eredete alapján osztályozzák. Több mint 20 remegés létezik. A remegés leggyakoribb formái közé tartozik:

Alapvető remegés

Az esszenciális remegés (korábban jóindulatú esszenciális vagy családi remegésnek is nevezték) az egyik leggyakoribb mozgászavar. Az esszenciális remegés pontos oka nem ismert. Néhány ember számára ez a remegés enyhe és hosszú évekig stabil marad. A remegés általában a test mindkét oldalán megjelenik, de gyakran inkább a domináns kéznél figyelhető meg, mert ez egy cselekvési remegés.

Az esszenciális remegés fő jellemzője a kézben és a karokban fellépő remegés, amely fellépés közben és mozdulatlan állapotban van jelen. További tünetek lehetnek a fej remegése (pl. „Igen” vagy „nem” mozgás) a fej rendellenes testtartása és remegő vagy remegő hang nélkül, ha a remegés befolyásolja a hangdobozt. Az esszenciális remegés esetén mindkét kézben fellépő cselekvési remegés problémákat okozhat az írásban, a rajzolásban, a csészéből való ivásban, az eszközök vagy a számítógép használatában.

A remegés gyakorisága (milyen gyorsan „remeg” a remegés) csökkenhet az ember öregedésével, de a súlyossága nőhet, befolyásolva az illető képességét a mindennapi élet bizonyos feladatai vagy tevékenységeinek végrehajtására. Fokozott érzelem, stressz, láz, fizikai kimerültség vagy alacsony vércukorszint remegést válthat ki és/vagy növelheti annak súlyosságát. Bár a remegés bármely életkorban elkezdődhet, leggyakrabban serdülőkorban vagy középkorban (40-50 év között) jelentkezik. Kis mennyiségű alkohol segíthet csökkenteni az esszenciális remegést, de ennek mechanizmusa nem ismert.

Úgy gondolják, hogy az esszenciális remegés körülbelül 50 százalékát genetikai kockázati tényező okozza (családi remegésnek nevezik). A családi remegésben szenvedő szülő gyermekeinek nagyobb a kockázata az állapot öröklésének. Az esszenciális remegés családi formái gyakran az élet elején jelennek meg.

Az esszenciális remegés hosszú évekig nem társult semmilyen ismert betegséggel. Egyes tudósok szerint azonban az esszenciális remegés kíséri az agy bizonyos területeinek enyhe degenerációját, amelyek irányítják a mozgást. Ez egy folyamatos vita a kutatási területen.

Dystonic remegés

Dystonikus remegés fordul elő olyan embereknél, akiket dystonia érint - mozgási rendellenesség, ahol az agy helytelen üzenetei miatt az izmok túlműködnek, ami rendellenes testtartást vagy tartós, nem kívánt mozgásokat eredményez. A disztonikus remegés általában fiatal vagy középkorú felnőtteknél jelentkezik, és a test bármely izomzatára hatással lehet. A tüneteket néha teljes ellazulás enyhítheti.

Bár a tünetek némelyike ​​hasonló, a dystonic remegés bizonyos szempontból eltér az esszenciális remegéstől. A dystonic remegés:

  • erőteljes izomgörcsök vagy görcsök miatt kóros testhelyzetekkel jár
  • ugyanolyan testrészeket érinthet, mint az esszenciális remegés, de - és az esszenciális remegésnél is gyakrabban - a fej, a kéz vagy a kar egyéb mozgása nélkül
  • pihenő remegést is utánozhat, például a Parkinson-kórban észleltet.
  • A dystonic remegés súlyossága csökkenthető az érintett testrész vagy izom megérintésével, és a remegés mozdulatai ritmikus helyett „rángatóznak” vagy szabálytalanok.

Agyi remegés

A kisagyi remegés tipikusan a végtagok (pl. Kar, láb) lassú, nagy amplitúdójú (könnyen látható) remegése, amely egy céltudatos mozgás, például egy gomb megnyomásának végén jelentkezik. A kisagy és annak más agyi régiókba vezető útvonalának károsodása okozza a stroke vagy a daganat következtében. A károsodást okozhatják olyan betegségek is, mint a sclerosis multiplex vagy az öröklődő degeneratív rendellenességek, például az ataxia (amikor az emberek elveszítik az izomkontrollt a karokban és a lábakban) és a Fragile X szindróma (egy olyan rendellenesség, amelyet intellektuális és fejlődési problémák sora jellemez). Ennek oka lehet a kisagy alkoholizmus okozta krónikus károsodása is.

Pszichogén remegés

A pszichogén remegés (más néven funkcionális remegés) a remegés bármely formájaként megjelenhet. Tünetei változhatnak, de gyakran hirtelen kezdődnek, és az összes testrészre hatással lehetnek. A remegés stressz idején fokozódik, és figyelemeltereléskor csökken vagy eltűnik. Sok pszichogén remegésben szenvedő egyénnek mögöttes pszichiátriai rendellenessége van, például depresszió vagy poszttraumás stressz (PTSD).

Fiziológiai remegés

A fiziológiai remegés minden egészséges egyénnél jelentkezik. A szem ritkán látható, és jellemzően mindkét kéz és az ujjak finom remegésével jár. Nem tekinthető betegségnek, hanem normális emberi jelenség, amely a test fizikai tulajdonságainak (például olyan ritmikus tevékenységeknek, mint a szívverés és az izomaktivitás) eredménye.

Fokozott fiziológiai remegés

A fokozott fiziológiai remegés a fiziológiai remegés észrevehetőbb esete, amely könnyen látható. Általában nem egy neurológiai betegség okozza, hanem bizonyos gyógyszerekre adott reakció, alkoholelvonás vagy egészségi állapotok, beleértve a pajzsmirigy túlműködését és a hipoglikémiát. Általában visszafordítható, ha az okot kijavítják.

Parkinsoni remegés

A Parkinson-kór remegése a Parkinson-kór gyakori tünete, bár a Parkinson-kórban szenvedő embereknek nem mindegyikük rendelkezik remegéssel. Általában a tünetek magukban foglalják az egyik vagy mindkét kéz remegését nyugalmi állapotban. Hatással lehet az állra, az ajkakra, az arcra és a lábakra is. A remegés kezdetben csak egy végtagban vagy a test egyik oldalán jelentkezhet. A betegség előrehaladtával a test mindkét oldalára átterjedhet. A remegést gyakran súlyosbítja a stressz vagy az erős érzelmek. A Parkinson-kórban szenvedők több mint 25 százalékának szintén van akcióremegése.

Ortosztatikus remegés

Az ortosztatikus remegés egy ritka rendellenesség, amelyet a lábak gyors izom-összehúzódása jellemez, amelyek állva fordulnak elő. Az emberek általában bizonytalanságot vagy egyensúlyhiányt tapasztalnak, emiatt azonnal megpróbálnak ülni vagy sétálni. Mivel a remegésnek olyan nagy a frekvenciája (nagyon gyors rázás), lehet, hogy szabad szemmel nem látható, de a comb vagy a borjú megérintésével érezhető, vagy orvos észlelheti az izmokat sztetoszkóppal. Bizonyos esetekben a remegés idővel súlyosabbá válhat. Az ortosztatikus remegés oka ismeretlen.