Serdülő étrendi szokások által kiváltott szülészeti és nőgyógyászati betegség (ADHOGD), mint új hipotézis - az órarendszer lehetséges bevonása

Tomoko Fujiwara

1 Szociális Munka és Élettervezés Tanszék, Kiotói Notre Dame Egyetem, Kiotó 606-0847, Japán

Masanori Ono

2 Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.dem@ironasam (M.O.); pj.ca.u-awazanak.dem@ijuf (H.F.)

Michihiro Mieda

3 Integratív Neurofiziológiai Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.dem@adeim

Hiroaki Yoshikawa

4 Egészségügyi Szolgáltató Központ, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.ffats@ikaorih

Rieko Nakata

5 Élelmiszertudományi és táplálkozási tanszék, Nara Női Egyetem, Nara 630-8506, Japán; pj.ca.uw-aran.cc@atakan-r

Takiko Daikoku

6 Kísérleti Állatok Intézete, Fejlett Tudományos Kutatóközpont, Orvostudományi Doktori Iskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.m.aeik@ukokiadt

Naomi Sekizuka-Kagami

7 Ápolási Tanszék, Orvosi, Gyógyszerészeti és Egészségtudományi Főiskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.pm.shm@ykkes (N.S.-K.); pj.ca.u-awazanak.ffats@adiam (Y.M.)

Yoshiko Maida

Hitoshi Ando

8 Celluláris és Molekuláris Funkcióelemzés Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.dem@odna-h

Hiroshi Fujiwara

2 Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Orvostudományi Doktori Iskola, Kanazawa Egyetem, Kanazawa 920-8640, Japán; pj.ca.u-awazanak.dem@ironasam (M.O.); pj.ca.u-awazanak.dem@ijuf (H.F.)

Absztrakt

1. Bemutatkozás

A fiatal nők körében az elégtelen energiafogyasztás és az étrend bevitelének nem megfelelő ütemezése vált a világ általános táplálkozási problémájává [1]. Egyre nagyobb az aggodalom, hogy a fiatalok rossz étkezési magatartása növeli a krónikus betegségek jövőbeni kockázatát felnőttkorban [2]. Általában a serdülők étrendjét és testmozgását sokféle tényező befolyásolja, mint például a család, a társadalmi környezet és a társaik [3]. Japánban ezek a helytelen étrend-viselkedések részben kozmetikai okokból származnak [4]. Jelenleg jól elfogadott, hogy a megfelelő kalóriakorlátozás javítja az emberi egészséget [5,6,7], míg a túlzott fogyókúra számos nőgyógyászati rendellenességet is kivált, például dysmenorrhoét és szabálytalan menstruációt [8,9]. Arról is beszámoltak, hogy az étrendi magatartás szorosan összefügg a policisztás petefészek-szindróma [10,11] és a hipotalamusz amenorrhoea [12,13] megjelenésével vagy kezelésével, ami arra utal, hogy szoros kapcsolat áll fenn a nőgyógyászati rendellenességek és az étkezési szokások között [14]. Javasolták továbbá, hogy a nőgyógyászati betegségek, például az endometriózis, amelyek gyakran a dysmenorrhoában jelentkeznek, látensen kialakulhatnak egy közös modern étrendi életmód mellett [15].

E háttér alapján azt találtuk, hogy a reggelit kihagyó női hallgatóknál szignifikánsan nagyobb volt a dysmenorrhoea előfordulása, mint azoknál, akik reggeliztek - derült ki egy kérdőíves vizsgálatból [16]. Ezen túlmenően, amikor szigorúan egy 26-32 napos ciklusra korlátoztuk a rendszeres menstruációs ciklus meghatározását, a szabálytalan menstruáció lényegesen nagyobb előfordulását figyelték meg a reggelit kihagyó csoportban [17], ami arra utal, hogy a reggeli kihagyása megzavarja a petefészket és a méhet. funkciók fiatal nőknél [9].

Ezekből a megállapításokból egy új koncepciót javasolunk, miszerint a központi óra rendszerének a reggeli kihagyásából eredő rendellenességei megzavarják a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengelyt, rontják a reproduktív ritmust, és petefészek- és méhfunkciózavarhoz vezetnek. Feltételezzük azt is, hogy a perifériás órarendszer kritikus szerepet játszik a reproduktív betegségek látens progressziójában. Ebben a cikkben pontosan bemutatjuk a fenti hipotézis vázlatát, bemutatva az irodalom alátámasztó bizonyítékait.

2. Reggeli kihagyás és menstruációs rendellenességek

Az étkezés kihagyása magas a fiatal felnőttkorban [18]. Jelenleg a serdülőkor 10 és 19 év közötti, míg a fiatalság 15 és 24 év közötti [19]. Ennek megfelelően ezek az időszakok feloszthatók korai serdülőkorra (10–14 év), késői serdülőkorra (15–19 év) és fiatal felnőttkorra (20–24 év) [1]. A japán főiskolai hallgatók (19–22 évesek) a poszt-serdülőkorban vannak, ami a serdülőkor és a fiatal felnőttkor között van. Neurológiailag a serdülőkor után mágneses rezonancia képalkotással (MRI) figyelték meg az emberi agy különálló érését [20,21]. Következésképpen azt javasoljuk, hogy a posztadoleszcens szakasz is fontos a reproduktív funkció érleléséhez [4]. Japánban az egyetemi élet kezdetekor a hallgatók magas aránya kezd egyedül élni. Ennek megfelelően ezt a poszt-serdülőkori stádiumot kritikus időszaknak kell tekinteni, amikor a napi viselkedés, beleértve az étkezési szokásokat is, rosszabbá válhat.

Longitudinális kérdőíves vizsgálatunk ezt követően megerősítette a reggeli kihagyása és a dysmenorrhoea előfordulása közötti pozitív kapcsolatot [17]. Később számos más tanulmány is hasonló eredményről számolt be [22,23,24]. Helwa és mtsai. kimutatta, hogy a reggeli kihagyása volt a legerősebb előrejelzője a közepes/súlyos dysmenorrhoának a palesztin női egyetemisták körében (n = 956) [23]. Egy másik tanulmány azt is kimutatta, hogy a reggeli elhagyása az elsődleges dysmenorrhoea kockázati tényezője volt a kínai női egyetemisták körében (n = 4606) [24]. Bár egy tanulmány nem számolt be szignifikáns összefüggésről a reggeli kihagyása és a dysmenorrhoea között, ennek oka lehet, hogy a szerzők a reggeliző résztvevőket heti egy-hat alkalommal osztályozták a reggelizés szokásos tartományába [25]. Másrészt Gagua et al. arról számoltak be, hogy az étkezés kihagyása (napi kétszer vagy kevesebb étkezés) az egyik legfontosabb rizikófaktor a diszmenorrhoában 2890, 14–20 év közötti nőnél, akiket véletlenszerűen választottak ki Grúziában [26].

3. Reggeli kihagyás és egyéb rendellenességek

Jelenleg úgy vélik, hogy az étkezés kihagyása növeli a különböző krónikus anyagcsere-betegségek jövőbeli kockázatát [2,18,27]. A reggeli kihagyása más káros táplálkozási szokásokkal jár, például a gyors és feldolgozott ételek magas bevitelével. Az ilyen hátrányos étkezési szokásokkal rendelkező női főiskolai hallgatók a dysmenorrhoea magas előfordulási gyakoriságát igazolták, ami megerősítette, hogy az étkezési szokások befolyásolják a reproduktív funkciót [28]. A reggeli kihagyása szintén jelentősen korrelál a rossz fizikai állapottal és a mentális egészséggel [17,29]. Annak ellenére, hogy nincs jelentős különbség a testtömeg-indexben (BMI), a reggeli elhagyását végző csoportban megfigyelték a rossz általános egészségi állapot önértékelésének magas előfordulását. Ezzel szemben a nagy mennyiségű gyors és feldolgozott ételek fogyasztásával foglalkozó csoportok nem panaszkodtak rossz általános egészségi állapotra [28]. Bár a pontos mechanizmusok nem tisztázottak, a reggeli kihagyás okozta éhezés jelenléte a napi tevékenység kezdeti szakaszában megmagyarázhatja ezeket a különbségeket [17].

A reggelit kihagyó női hallgatók hajlamosak voltak székrekedésre is [16,30,31,32,33]. A táplálékfelvétel általában a bélmozgást indukálja a paraszimpatikus idegpályán keresztül, különösen az ébredés után hatékony [34,35,36]. Mivel a reggeli kihagyása csökkenti az emésztőszervek ingerlését reggel, amikor a társadalmi aktivitás megnő, a székrekedés magas előfordulása ritmikus eltérésnek felelhet meg a központi és a perifériás automatikus idegrendszer között [30]. Figyelembe véve annak lehetőségét, hogy a székrekedés befolyásolja a medenceüreg környezetét, a jövőben meg kell vizsgálni a székrekedés és a női nemi szervi rendellenességek kapcsolatát [30,34].

4. A fogyókúra és a dysmenorrhoea múltja

Általánosságban elmondható, hogy a testtel kapcsolatos ugratás a test elégedetlenségét váltja ki és befolyásolja a serdülők diétás viselkedését [37]. Ezenkívül a női serdülők hajlamosak kozmetikai okokból testsúlycsökkenésre Japánban. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a női főiskolai hallgatók több mint 60% -a használta az étrend-szabályozást a testsúly csökkentése érdekében, és a hallgatók mintegy 40% -án átesett az étrend korlátozása serdülőkorban [4]. Mivel a diétázó diákok többsége normális vagy a normál BMI-értékeket mutat [4], az étrendi korlátozás választása részben a BMI és a megfelelő testtömeg önfelismerése közötti eltérésnek tudható be.

Korábbi beszámolókkal [38,39] összhangban megfigyeltük, hogy a diétás főiskolai hallgatóknál gyakrabban fordul elő szabálytalan menstruáció. Arról is beszámoltak, hogy a fogyókúra dysmenorrhea-val jár [9,39]. Nevezetesen, amikor a populációt a jelenleg diétázó és a serdülőkorban diétázó hallgatók körébe soroltuk, a diétázott kórelőzményeknél a diszmenorrhoea jelentős növekedését mutatták annak ellenére, hogy a szabálytalan menstruáció jelenleg nem növekedett, vagy a BMI nem csökkent. Ugyanis a szabálytalan menstruáció gyakorisága főleg azoknál a fiatal nőknél növekszik, akik jelenleg diétáznak, míg a diszmenorrhoea intenzitása magas azoknál, akiknek már kamaszkorukban diétáztak [4]. Ez a tendencia a vizsgált hat év során megfigyelhető volt [13]. Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a serdülőkori táplálkozási szokások hosszan tartó hatással vannak a fiatal nők reproduktív funkciójára. Másrészről az étrend szoros összefüggésben állt az étkezés kihagyásával [2,40]. Ezen megállapítások alapján egy új koncepciót javasoltunk, miszerint a serdülőkorban tapasztalható hátrányos táplálkozási szokások a szerves nőgyógyászati megbetegedések, köztük az endometriózis későbbi kialakulásának kiváltójává válnak, amelyekre dysmenorrhoea jellemző [4,17].

5. Serdülő étrendi szokások által kiváltott szülészet és nőgyógyászati betegség (ADHOGD)

A serdülőkori táplálkozási szokások okozta szülészeti és nőgyógyászati betegség (ADHOGD) fogalma. A hátrányos étkezési szokások, például a fogyókúra és a reggeli kihagyása serdülőkorban és felnőttkorban, károsítják a reproduktív funkció fejlődését és érését (1), ami a szülészeti és nőgyógyászati rendellenességek látens progresszióját indukálja (2). Bár a látszólagos gyógyulás a hátrányos étkezési szokások kijavítása után érhető el (3), a reproduktív funkció korán elfogyott (4), ami később a szülészet és nőgyógyászati betegségek megjelenéséhez vezet (5).

6. A reggeli kihagyás okozta dysmenorrhoea mechanizmusa

Az elsődleges dysmenorrhoát elsősorban a méh rendellenes összehúzódása okozza [45,46], amely általában a petefészek működésében fellépő hormonális rendellenességekből származik [47]. Serdülőkori stádiumban a petefészek nemi szteroid hormonok termelésének funkcionális éretlensége stimulálja az E2 és F2 prosztaglandinok és a leukotriének helyi termelését, amelyek túlzott méhösszehúzódást váltanak ki fájdalommal a menstruáció alatt [46,48]. Klinikailag, amikor az érett nőknél dysmenorrhoea van a petefészek diszfunkciójának nyilvánvaló jelei nélkül, mint például a szabálytalan menstruáció, számos szervi rendellenességre kell gyanakodni [49]. Az endometriózis az egyik legfontosabb nőgyógyászati betegség, amely diszmenorrhoeaként nyilvánul meg [50,51], amely időnként laparoszkópos diagnózisra és kezelésre szorul [52]. Bár a pontos etiológia továbbra sem világos, a rendellenes méhösszehúzódás okozta retrográd menstruáció a peritoneális üregbe úgy tekinthető, hogy az endometriotikus elváltozások méhen kívüli beültetését indukálja [53]. Az érintett elváltozások fokozatosan terjednek át a medenceüregben periodikus ovuláció és menstruáció révén, ami súlyos szöveti tapadást, kismedencei fájdalmat és meddőséget eredményez reproduktív korban [54]. Így a petefészek diszfunkciója és a kóros méhösszehúzódás a diszmenorrea alapvető tényezői.

A reggeli kihagyása zavarja az aktív fázis kezdetét a cirkadián ritmus alatt, amelyet a központi órarendszer szabályoz [55]. Mivel mind a táplálékbevitel, mind a világos/sötét ciklus a cirkadián ritmusok fő szabályozói [56,57], a reggeli elhagyása megváltoztathatja a fénystimulációt a központi órarendszeren belül. Következésképpen feltételezzük, hogy a cirkadián ritmusnak ez az étkezés elhagyásával történő elzáródása befolyásolja a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengelyt, rontja a reproduktív ritmust és petefészek-diszfunkcióhoz vezet [17,58]. Ennek vizsgálatához fiatal nőstény patkányok segítségével megvizsgáltuk a cirkadián ciklus alatti táplálékbevitel időzítése és az ivarzási ciklus alatti reproduktív funkció közötti kapcsolatot [58]. A nappali táplálású (csak nem aktív fázisban táplált) csoportban az ovulációk gyakorisága és száma szignifikánsan csökkent a kontroll és az éjszakai táplálás csoportjához képest (csak az aktív fázisban tápláltak), jelezve, hogy az időzítés a nappali vagy éjszakai táplálékfelvétel mértéke fontos tényező a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely működésének szabályozásában posztadoleszcens nőstény patkányokban [58,59].

7. A központi órarendszer lehetséges bevonása a reproduktív diszfunkcióba

Az óragén mutációval rendelkező transzgénikus egerekről beszámoltak arról, hogy zavart reprodukciós funkciókat mutatnak be, például a petefészek szteroidogenezisében [65], az ösztrikus ciklikusságban és a terhesség fenntartásában [66]. Beszámoltak arról is, hogy a Bmal1-knockout egerek terméketlenek és implantációs kudarcot mutatnak a petefészek működésének csökkenésével [67,68]. Ennek megfelelően úgy gondoljuk, hogy a nappali táplálású és az éjszakai táplálású csoportok közötti különbségek részben az órarendszer zavarából származnak [58].

8. A perifériás órarendszer lehetséges bevonása a méh diszfunkciójába

Nemrégiben azt tapasztaltuk, hogy azok a terhes nők, akiknek fiatal felnőttkorukban kórelőzményében dysmenorrhoea volt, magas gyakorisággal mutatták ki a terhesség magas vérnyomású rendellenességeit (HDP), míg a terhesség előtti diszmenorrhoában nem volt szignifikáns összefüggés a HDP megjelenésével. A HDP az anyai méhbe történő nem megfelelő trofoblasztikus invázió következtében fellépő rendellenes placenta képződésből származik [69]. Ennek megfelelően ezek a megállapítások arra utalnak, hogy bizonyos méhbetegségek látensen folytatódnak még a diszmenorrhoea javulása után is, és ismét funkcionális rendellenességként jelentkeznek a terhesség alatt. Ez összhangban van az ADHOGD elmélettel. Mielőtt azonban a fenti mechanizmust elméletileg elfogadnánk, meg kell magyarázni, hogyan jegyzik fel a méh diszfunkcióját serdülőkortól felnőttkorig. Ennek megválaszolására odafigyeltünk a méh perifériás órarendszerére, a központi rendszerrel együtt.

Ezen megállapítások alapján feltételeztük, hogy a méh perifériás órarendszere is kritikus szerepet játszik az ADHOGD-ban. Meg kell jegyezni, hogy a méh serdülőkorban és fiatal felnőttkorban kiterjedten fejlődik, növekszik és érik morfológiai és funkcionális szempontból egyaránt [76,77]. Ezért, ha a szokatlan napszakban történő táplálékbevitel ezekben a kritikus időszakokban továbbra is szinkronizálja a központi és perifériás órákat, az óra rendszerének ez a funkcionális zavara a méhben memorizálható a fejlődő és az érett stádiumtól kezdve, és ez a kezdethez vezet szülészeti és nőgyógyászati megbetegedések felnőttkorban (2. ábra).

A központi és perifériás órarendszerek bevonása az ADHOGD-ba. A hátrányos táplálkozási szokások a kritikus időszakban továbbra is deszinkronizálják a központi és a perifériás órákat, a serdülőkortól a fiatal felnőttkorig (1). Ezt a funkcionális rendellenességet az órarendszerekben a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely és a méh a fejlett és az érett stádiumig memorizálja (2). Ez a szülészeti és nőgyógyászati betegségek felnőttkori megjelenéséhez vezet (3).

9. Következtetések

Rövidítések

Serdülőkori táplálkozási szokások okozta szülészeti és nőgyógyászati betegség	ADHOGD
Testtömeg-index	BMI
Agy- és izomaril-szénhidrogén receptor nukleáris transzlokátor, mint az 1. fehérje	BMAL1
Kriptokróm	CRY2
Az egészség és a betegségek fejlődési eredete	DOHaD
A terhesség hipertóniás rendellenességei	HDP
Mágneses rezonancia képalkotás	MRI
Időszakok	Per

Szerző közreműködései

T.F., M.O., H.A., M.M. és H.F. tervezték meg a hipotézist. T.F., M.O., R.N., H.Y., T.D., N.S.-K. és Y.M. összegyűjtötte a hipotézis fő adatait. T.F. és H. F. megírta a kéziratot. Minden szerző elolvasta és elfogadta a kézirat közzétett változatát.

Finanszírozás

Ezt a munkát részben támogatta a tudományos kutatáshoz nyújtott támogatás (17H04337, 19H01617, 19K22681 sz.), Az Egészségügyi és Munkaügyi Tudományok Kutatási ösztöndíja (19216689 sz.), Valamint a Japán Orvosi Kutatási és Fejlesztési Ügynökség (nem . 18gk0110024h0002, 18gk0210016h0001, 18cm0106610h0002).

Összeférhetetlenség

Minden szerző kijelenti, hogy nincsenek összeférhetetlenségük és versengő pénzügyi érdekeik ezzel a munkával kapcsolatban.

Serdülő étrendi szokások által kiváltott szülészeti és nőgyógyászati ​​betegség (ADHOGD), mint új hipotézis - az órarendszer lehetséges bevonása