Ritka betegségek adatbázisa

S-fehérje hiány

A NORD köszönettel köszönti Kenneth A. Bauert, az orvostudomány professzorát, a Harvard Medical School-t, a Beth Israel Deaconess Medical Center-t, hogy segítséget nyújtott a jelentés elkészítésében.

A S-protein-hiány szinonimái

  • örökletes thrombophilia a S-fehérje hiánya miatt

Általános vita

NORD videó: C-fehérje és S-fehérje hiány

Görgessen vissza az alapértelmezett nézet visszaállításához.

nord

Jelek és tünetek

A protein S-hiányban szenvedő egyéneknél fennáll a kockázata a vérrögök kialakulásának, különös tekintettel a vénákban kialakuló vérrögökre (vénás tromboembóliák). A vénák a test azon erei, amelyek vért visznek a szívbe. A vérrög kialakulásának pontos kockázata, a betegség kialakulásának kora, a betegség súlyossága, valamint a vérrögök száma, gyakorisága és elhelyezkedése az érintett személyek között nagyban változik. Ez részben annak köszönhető, hogy a testben maradék protein S aktivitás van. Néhány olyan S-protein-hiányban szenvedő egyén, akinek egyetlen abnormális protein-S-génje van (heterozigóta), soha nem alakulhat ki vérrögben, mások pedig felnőttkorig nem.

A fehérje S hiányával kapcsolatos két leggyakoribb megállapítás a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia. A mélyvénás trombózis vagy a DVT a lábakban kialakuló vérrög. Ez fájdalmas lehet, és a láb megduzzadását okozhatja, de az alvadék fájdalom és duzzanat nélkül is kialakulhat. Ennek a vérrögnek a lehetséges szövődménye, hogy egy része letörhet, átjuthat a véráramon és a tüdőbe kerülhet. Ez gátolhatja a vér áramlását a tüdőbe, ezt az állapotot tüdőembóliának hívják. Vérrögök képződhetnek azokban az erekben is, amelyek elvezetik a vért a vastag- és a vékonybélből (mesenterialis vénák). Ritkábban vérrögök képződhetnek az agyi vénákban vagy más területeken.

A S-protein-hiány súlyos formáinak (homozigóta vagy összetett heterozigóta formák a kóros fehérje-S-gének öröklődése miatt mindkét szülőtől) csecsemőknél a születés után néhány órán belül néhány nap alatt jelentkezhetnek tünetek. Purpura fulminans néven potenciálisan életveszélyes állapot alakul ki. Ezt az állapotot a vérrögképződés jellemzi az egész testben lévő erekben. A vérrögök a karokat és a lábakat érintik leggyakrabban, de az egész testben elterjedhetnek (disszeminált intravaszkuláris koaguláció). A vérrögök blokkolhatják a vér normális áramlását, és a környező szövetek halálához (nekrózisához) vezethetnek. A csecsemők kóros vérzést tapasztalnak az érintett területeken, és nagy, lila foltok vagy foltok képződnek a bőrön, és az érintett bőr nekrózisa. A bőr zúzódása és elszíneződése széles körben elterjedhet a testen. A purpura fulminans epizódjai megismétlődhetnek. Kezelés nélkül a purpura fulminans végzetes lehet.

Okoz

A S-fehérje hiányát a PROS1 gén variációja okozza. A gének utasításokat adnak olyan fehérjék létrehozására, amelyek kritikus szerepet játszanak a test számos funkciójában. Amikor egy gén mutációja bekövetkezik, a fehérjetermék hibás, nem hatékony, hiányozhat vagy túltermelhetõ. Az adott fehérje funkcióitól függően ez befolyásolhatja a test számos szervrendszerét.

A genetikai betegségeket az adott tulajdonságra vonatkozó gének kombinációja határozza meg, amelyek az apától és az anyától kapott kromoszómákon találhatók. Egyes egyének egy PROS1 gén variációját öröklik. Ezeknek az egyéneknek általában enyhe formájú fehérje S-hiányuk van. Sokkal ritkábban az egyének mindkét PROS1 génjükön változást örökölnek. Ezeknek az egyéneknek általában a S-protein-hiány súlyos formája van.

A domináns mintázatban öröklődő rendellenességek akkor fordulnak elő, amikor egy gén variációjának egyetlen példányára van szükség egy adott betegség kiváltásához. A génváltozat bármelyik szülőtől örökölhető, vagy az érintett egyénben mutált (megváltozott) gén eredménye lehet. A kóros gén átvitelének kockázata az érintett szülőtől az utódokig 50% minden terhesség esetén. A kockázat ugyanaz a hímek és a nők esetében.

A gyermekvállalás kockázata annak a szülőnek, akinek egy abnormális protein S génje van, minden terhességnél 50%.

Néha a vérrögök epizódjait más kockázati tényezők, például műtét, terhesség vagy immobilizáció, trauma, hormonális fogamzásgátlás vagy helyettesítő terápia vagy inaktivitás „váltják ki” vagy váltják ki.

Az érintett lakosság

A protein S-hiány ritka rendellenesség, amely férfiakat és nőket egyaránt érint. A fehérje S hiány hiányának általános formája (a rendellenességet szenvedő emberek száma egy adott populációban) és a rendellenesség előfordulása (évente új esetek) pontosan nem ismert. A súlyos protein-S-hiány rendkívül ritka rendellenesség, és gyakran diagnosztizálatlan vagy rosszul diagnosztizált, ami megnehezíti annak gyakoriságának meghatározását az általános populációban.

Kapcsolódó rendellenességek

A következő rendellenességek tünetei hasonlóak lehetnek a fehérje S-hiány tüneteihez. Az összehasonlítás hasznos lehet a differenciáldiagnózisnál.

Fehérje S-hiány is megszerezhető; ez azt jelenti, hogy az érintett egyénnél nincs változás a PROS1 génben. A megszerzett protein S-hiány egy másik alapbetegség, például májbetegség, nefrotikus szindróma, bizonyos fertőzések, orális fogamzásgátlók alkalmazása, K-vitamin-hiány, műtét vagy kemoterápiás kezelés alatt álló emberek következtében jelentkezik. Ezek a változatos állapotok megváltoztathatják az S-protein szintjét a szervezetben.

Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy ritka autoimmun rendellenesség, amelyet visszatérő vérrögök (trombózisok) jellemeznek. Vérrögök képződhetnek a test bármely erében. Az APS specifikus tünetei és súlyossága személyenként változó, a vérrög pontos helyétől és az érintett szervrendszertől függően. Az APS izolált rendellenességként (primer antifoszfolipid szindróma) vagy más autoimmun rendellenességgel, például szisztémás lupus erythematosusszal (másodlagos antifoszfolipid szindróma) léphet fel. Az APS-t az antifoszfolipid antitestek jelenléte jellemzi a testben. Az antitestek olyan speciális fehérjék, amelyeket a szervezet immunrendszere termel a fertőzések leküzdésére. APS-ben szenvedő egyénekben bizonyos antitestek tévesen megtámadják az egészséges szöveteket. Az APS-ben az antitestek tévesen megtámadnak bizonyos fehérjéket, amelyek kötődnek a foszfolipidekhez, amelyek olyan zsírmolekulák, amelyek részt vesznek a sejtmembránok megfelelő működésében. A foszfolipidek az egész testben megtalálhatók. Annak oka, hogy ezek az antitestek megtámadják ezeket a fehérjéket, és a vérrögképződés kialakulásának folyamata nem ismert. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza az „antifoszfolipid szindróma” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

A trombózis örökletes hajlamát trombofíliának nevezik. A protein S-hiány mellett a következő rendellenességek hajlamosíthatják az érintett személyeket vérrögök kialakulására.

Az antitrombinhiány olyan vérbetegség, amelyet a vénákban kialakuló vérrögképződési hajlam (trombózis) jellemez. Az antitrombin a vérben olyan anyag, amely korlátozza a vér alvadási képességét, és a trombin elsődleges inhibitora, amely a vérrögök kialakulásához szükséges; emellett két alvadási faktor, a Xa faktor és a IXa faktor elsődleges inhibitora, amelyek szükségesek a trombin előállításához. Veleszületett antitrombinhiányos embereknél a vérben genetikai rendellenességek miatt csökkent az anyag mennyisége. Antitrombinhiány is megszerezhető; ilyen esetekben a rendellenesség visszafordítható a hiányért felelős betegség folyamatának feloldásával/javulásával. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza az „antitrombinhiány” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

A C-fehérje hiány genetikai rendellenesség, amelyet a C-fehérje hiány jellemez, amely természetes antikoaguláns. Ez azt jelenti, hogy segít megelőzni a vér túlzott véralvadását. Van egy olyan forma, amely egyetlen kóros protein-C-gén öröklődéséből adódik, amelyben az érintett egyéneknek fennáll a kockázata a vérrögök kialakulásának, különösképpen egy olyan típusú vérrög, amelyet mélyvénás trombózisnak neveznek. Ez a vérrög képződik a lábakban. Bár nagyon ritka, van egy súlyos forma, amely a születéskor jelen van (veleszületett), és potenciálisan széles testben elterjedt kis vérrögöket és csecsemőkorban életveszélyes szövődményeket okozhat. A protein C hiányt a PROC gén változásai (mutációi) okozzák. A közös formát az egyik PROC gén megváltozása okozza. A súlyos formát mindkét PROC gén megváltozása okozza. (Ha további információt szeretne erről a rendellenességről, válassza a „protein C” kifejezést keresési kifejezésként a Ritka Betegségek Adatbázisában.)

Diagnózis

A protein S-hiány diagnózisa a jellegzetes tünetek azonosításán, a beteg és a család részletes előzményein, alapos klinikai értékelésen és különféle speciális vizsgálatokon alapul. Az esetleges protein S-hiány néhány jelzése lehet az 50 éves kora előtt nyilvánvaló ok nélkül kialakuló vérrög, visszatérő vérrög, vérrögképződés egy olyan családban élő személynél, akinek korábban vérrögképződése volt, és olyan vérrögök, amelyek olyan helyeken fordulnak elő, amelyek általában nem befolyásolják a vérrögök, beleértve a vékonybél vénáit (mesenterialis vénák), ​​a máj vénáit (portális vénák) és az agy vénáit (agyi vénák).

A S-protein-hiány genetikai formájának diagnosztizálása kihívást jelenthet, mert sokféle állapot képes ideiglenesen csökkenteni a vér S-fehérje szintjét (megszerzett protein S-hiány).

Klinikai tesztelés és feldolgozás
Az orvosok vérvizsgálatokat fognak végezni, amelyek meghatározzák az S-fehérje aktivitását a vérben. Ezeket a vizsgálatokat teszteknek nevezzük, és ezek a vér specifikus enzimjeinek mennyiségét és aktivitását mérik. Az S-protein mennyisége számos tényezőtől függően változhat, beleértve az életkort is.

A molekuláris genetikai tesztek megerősíthetik a fehérje S-hiány diagnózisát néhány embernél. A molekuláris genetikai tesztek képesek kimutatni a PROS1 gén variációját, amely ismerten a rendellenességet okozza, de csak diagnosztikai szolgáltatásként érhető el speciális laboratóriumokban.

Standard terápiák

A protein S-hiányban szenvedő betegek számára nincs speciális terápia. Az antikoaguláns terápia alkalmazása azonban rendkívül hatékony a vérrögök kezelésében és megelőzésében olyan betegeknél, akiknél általános típusú S-fehérje hiány van (egy abnormális protein S-gén öröklődése miatt). Az ilyen terápiák általában hatékonyak, függetlenül a mögöttes kockázati tényezőtől vagy genetikai rendellenességtől, amely hajlamosítja a beteget a vérrög kialakulására.

Az antikoaguláns terápia olyan gyógyszerek alkalmazása, mint a heparin és a warfarin, amelyek hígítják a vért és megnehezítik a vér alvadását. A gyógyszer megválasztása, a specifikus dózis és az antikoaguláns terápia időtartama az érintett egyénektől függ. A kezelési döntéseket befolyásoló tényezők közé tartozik a vérrögök súlyossága és gyakorisága, a lehetséges gyógyszeres és étrendi interakciók, az egyén személyes preferenciái, valamint az életkor vagy az általános egészségi állapot. Néhány, a S-protein fehérje hiányának súlyos formája egy életen át maradhat ezen a terápián. Különös gonddal kell eljárni, ha warfarint alkalmaznak a warfarin által kiváltott bőrelhalás veszélye miatt.

Egyes fehérje S-hiányban szenvedő egyéneknek, akiknek soha nem volt vérrögük, nem lesz szükség kezelésre, kivéve azokat az eseteket, amikor fokozott a vérrögképződés kockázata, például műtét, terhesség, immobilizáció vagy trauma esetén. Néhány olyan személy, akinek a családjában anamnézisében súlyos vérrögök vannak, megelőző terápiában részesülhet (pl. Antikoaguláns terápia).

Az antikoaguláns terápia olyan gyógyszerek alkalmazása, mint a heparin, a warfarin vagy a közvetlen orális antikoagulánsok, amelyek hígítják a vért és megnehezítik a vér alvadását. A gyógyszer megválasztása, a specifikus dózis és az antikoaguláns terápia időtartama az érintett egyénektől függ. A kezelési döntéseket befolyásoló tényezők közé tartozik a vérrögök súlyossága és gyakorisága, a lehetséges gyógyszeres és étrendi interakciók, az egyén személyes preferenciái, valamint életkora vagy általános egészségi állapota. Néhány fehérje S-hiányban szenvedő személy egy életen át maradhat ezen a terápián.

A genetikai tanácsadás előnyös lehet az érintett egyének és családjaik számára.

Vizsgálati terápiák

A jelenlegi klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkat az interneten teszik közzé a https://clinicaltrials.gov/ címen. Az Egyesült Államok kormányának finanszírozásában részesülő összes tanulmány, és néhányat a magánipar is támogat, ezen a kormány weboldalán jelenik meg.

Az NIH Bethesda-i klinikai központban végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért vegye fel a kapcsolatot az NIH Betegfelvételi Irodájával:

Ingyenes: (800) 411-1222
TTY: (866) 411-1010
E-mail: [e-mail védett]

A magánforrások által szponzorált klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információkért keresse fel:
http://www.centerwatch.com/

Az Európában végzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos információk:
https://www.clinicaltrialsregister.eu/

Támogató szervezetek

  • Genetikai és ritka betegségek (GARD) Információs Központ
    • PO Box 8126
    • Gaithersburg, MD 20898-8126
    • Telefon: (301) 251-4925
    • Ingyenes: (888) 205-2311
    • Webhely: http://rarediseases.info.nih.gov/GARD/
  • Országos Vérrög Szövetség
    • 8321 Old Courthouse Road, 255. lakosztály
    • Bécs, VA 22182
    • Telefon: (703) 935-8845
    • Ingyenes: (877) 466-2568
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.stoptheclot.org/
  • NIH/Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet
    • P.O. 30105. Rovat
    • Bethesda, MD 20892-0105
    • Telefon: (301) 592-8573
    • E-mail: [e-mail védett]
    • Webhely: http://www.nhlbi.nih.gov/

Hivatkozások

Folyóiratcikkek
Ameku K, Higa M. Rivaroxaban warfarin-refrakter trombózis kezelése örökletes protein S-hiányban szenvedő betegeknél. Rep Hematol ügy. 2018; 2018: 5217301. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5828494/

Alhenc-Gelas M, Plu-Bureau G, Horellou MH és mtsai. A PROS1 genotípus fenotípus kapcsolatai felnőttek nagy csoportjában, örökletes kvantitatív protein S hiány hiányában. Thromb Haemost. 2016; 115: 570-579. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26466767

Wang ZH, Zhao ZJ, Xu K és mtsai. Az örökletes protein S-hiány iszkémiás stroke-hoz vezet. Mol Med Rep. 2015; 12: 3279-3284. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25997409

Wypasek E, Undas A. Protein C és protein S hiány - gyakorlati diagnosztikai kérdések. Adv Clin Exp. Med. 2013; 22: 259-267. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23986205

Duebegen S, Kauke T, Marschall C és mtsai. A fehérje-hiány genotípusa, laboratóriumi és klinikai fenotípusai. Am J Clin Pathol. 2012; 137: 178-184. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22261441

Marlar RA, Gausman JN. S-protein-rendellenességek: diagnosztikai rémálom. Am J Hematol. 2011; 86: 418-421. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/21523802

Ten Kate MK, van der Meer J. Protein S hiány: klinikai perspektíva. Vérzékenység. 2008; 14: 1222-1228. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/18479427

Gandrille S, Borgel D, Sala N és mtsai. Protein S hiány: a mutációk adatbázisa - az első frissítés összefoglalása. Thromb Haemost. 2000; 84: 918. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/11127877

INTERNET
Bauer KA. S-fehérje hiány. UpToDate, Inc. 2017. november 10. Elérhető: https://www.uptodate.com/contents/protein-s-deficiency Hozzáférés ideje: 2018. április 25.

Genetikai és ritka betegségek információs központja. S-fehérje hiány. 2013. március 4. Elérhető: https://rarediseases.info.nih.gov/diseases/4524/protein-s-deficiency Hozzáférés dátuma: 2018. május 18.

A genetika otthoni referenciája. S-fehérje hiány. 2009. október. Elérhető: https://ghr.nlm.nih.gov/condition/protein-s-deficiency Hozzáférés dátuma: 2018. május 18.

Hegyi államok hemofília és trombózis központja. S-fehérje hiány és vérrögök. 2001. október. Elérhető: http://www.ucdenver.edu/academics/colleges/medicalschool/centers/HemophiliaThrombosis/resources/Documents/PROTEIN_S_DEFICIENCY.pdf Hozzáférés ideje: 2018. május 18.

Goudemand J. Súlyos örökletes thrombophilia veleszületett protein S hiány miatt. Orphanet Encyclopedia, 2009. november. Elérhető: https://www.orpha.net/consor/cgi-bin/OC_Exp.php?Lng=EN&Expert=743 Hozzáférés ideje: 2018. május 18.

Lentz SR. S-fehérje hiány. Iowai Egyetem kórházai és klinikái. 2005. október. Elérhető: https://www.healthcare.uiowa.edu/labs/lentz/Information_For_Patients/PDF/Protein%20S%20Deficiency%20Brochure.pdf Hozzáférés: 2018. május 18.

Megjelenés éve

A NORD Ritka Betegségek Adatbázisában szereplő információk csak oktatási célokat szolgálnak, és nem hivatottak orvos vagy más szakképzett egészségügyi szakember tanácsát pótolni.

A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD) weboldalának és adatbázisainak tartalma szerzői jogi védelem alatt áll, és semmilyen módon, bármilyen kereskedelmi vagy közcélú célból, a NORD előzetes írásbeli engedélye és jóváhagyása nélkül nem szabad lemásolni, lemásolni, letölteni vagy terjeszteni. . Az egyének nyomtathatnak egy betegség egyedi nyomtatott példányát személyes használatra, feltéve, hogy a tartalom nem módosított és tartalmazza a NORD szerzői jogait.

Ritka Rendellenességek Országos Szervezete (NORD)
Kenosia Ave., 55, Danbury CT 06810 • (203)744-0100