Spaszticitás és traumás agysérülés

Ön itt van

TBI adatlapok

traumás

Ezen az oldalon:

  • Mi a görcsösség?
  • Amit tudnod kell?
  • A test megértése: Az izmok működése
  • Melyek a görcsösség tünetei?
  • Mikor észlelem a legnagyobb valószínűséggel a tüneteket?
  • Kell-e kezelni a görcsöt?
  • Mit tehetek az izomgörcsöm kezelésére?
  • Fizikai kezelésekkel megbirkózni a görcsösséggel
  • Orális gyógyszeres kezelés
  • Fókuszi beavatkozások
  • Intratekális baklofen (ITB) szivattyú
  • Hivatkozások
  • Szerzőség

Mi a görcsösség?

A spaszticitás az a kontrollálatlan feszesülés (megnövekedett izomtónus), amelyet az agy megszakított jelei okoznak. Súlyos agysérülésben szenvedőknél (TBI) gyakori. A görcsös emberek úgy érezhetik, mintha az izmaik összehúzódtak volna, és nem fognak ellazulni vagy megnyúlni. Érezhetnek izomgyengeséget, a finom motoros kontroll elvesztését (például, ha nem képesek felvenni apró tárgyakat), és túlműködő reflexeket.

Amit tudnod kell

  • Sok TBI-ben szenvedő embernek vagy nincs spaszticitása, vagy könnyen kontrollálható spaszticitása van
  • Az agysérülése miatt a test izmai megmerevedhetnek, túlműködnek és nehezen nyújthatók. Az izom „görcsölhet” vagy hirtelen meghúzódhat. Az orvosok ezt a hatást spaszticitásnak nevezik (ejtsd: fürdők-TIS-it-ee).
  • A görcsösség nem feltétlenül zavaró, és nem mindig igényel kezelést.
  • A görcsösség jöhet és elmehet. Bizonyos tevékenységek során rosszabb lehet, vagy éjszaka is rosszabbá válhat. Ez zavarhatja az alvást vagy korlátozhatja a működés képességét. Ha ilyen problémák merülnek fel, több figyelmet kell fordítani a kezelésére.
  • A spaszticitás kezelésére vagy az izmok ellazítására számos módszer létezik, a kiváltó okok ellenőrzésétől a gyógyszerek szedéséig.
  • Ha csak néhány izom érintett, fokális kezeléseket, például idegtömböket és botulinum toxin injekciókat (az alábbiakban ismertetünk) fontolóra lehet venni. Lehetnek műtéti lehetőségek is.

A test megértése: Az izmok működése

Az agyad a gerincvelőd és az idegeid között kommunikál az izmaiddal, és összehúzódásra és ellazulásra készteti őket. Az agysérülés után az agy és az izmok közötti üzenetek szabályozatlanná válhatnak, ami nemkívánatos izom-összehúzódásokhoz vezethet.

Melyek a görcsösség tünetei?

A tünetek és a görcsösség mértéke minden embernél eltérő, és magukban foglalhatják:

  • A végtag hirtelen, akaratlan megfeszítése vagy ellazulása, vagy a csomagtartóban lévő izmok megrándulása (mellkas, hát és has).
  • Hiperaktív (túlaktív) reflexek, például izomgörcs, amikor a karot vagy a lábat enyhén megérintik.
  • Merev vagy feszes izmok nyugalmi állapotban, így nehéz ellazulni vagy nyújtózkodni. Ez kifejezettebb, mint a normál izomfeszültség, ha egy személy hosszú ideig ül. A görcsösségben a feszesség olyan magas, hogy nehéz állni vagy járni.
  • Izomfeszültség tevékenység közben, ami megnehezíti a mozgás irányítását

Mikor észlelem a legnagyobb valószínűséggel a tüneteket?

A görcsösség bármikor előfordulhat, de a legvalószínűbb, ha:

  • Nyújtsa ki vagy mozgassa meg a karját vagy a lábát.
  • Húgyúti fertőzés vagy teljes hólyag van.
  • Székrekedése vagy nagy aranyere van.
  • Sérülése van az izmokban, az inakban vagy a csontokban (beleértve a csonttöréseket is).
  • Viseljen szoros ruházatot vagy pakolást.
  • Érezz érzelmi stresszt.
  • Legyen bármilyen bőrirritációja *

(A bőrirritáció magában foglalja a dörzsölést, a dörzsölést, a kiütést, a megnövekedett körmöket, vagy a túl forró, túl hideg vagy fájdalmat okozó bőrérzetet. Ez magában foglalja a túlzott hosszan egy helyzetben maradás által okozott nyomást és fekélyeket.

Kell-e kezelni a görcsöt?

A görcsösség nem mindig káros vagy zavaró, és nem mindig kell kezelni. Néha azonban vannak olyan problémák, amelyeket a görcsösség okoz, amelyek zavaróak vagy károsak lehetnek.

A görcsösség okozta problémák a következők:

  • Fájdalom, amikor az izmok meghúzódnak.
  • Korlátozott mozgás, különösen olyan ízületekben, amelyek korlátozhatják a járást vagy az ágyakból vagy székekből való be- és kihajtást.
  • Nehézség mély lélegzetet venni.
  • Zuhanás
  • Rossz elhelyezés egy székben, kerekesszékben vagy ágyban.
  • Rossz alvás és fáradtság napközben.
  • Bőrnyomásos fekélyek.
  • Nehézség a megfelelő higiénia fenntartásában.
  • A normál tevékenységek, például etetés vagy ápolás korlátai.
  • A kezek korlátozott használata.

Mit tehetek az izomgörcsöm kezelésére?

A húgyúti fertőzések és a bőr lebomlása elkerülhető a bőr tisztaságának megőrzésével, laza ruházat viselésével és rendszeres pozícióváltással. A székről vagy az ágyról történő elmozdulás különös gondossága szintén elősegítheti a kiváltó tényezők bekövetkezését. Egyéb kiváltó tényezők, például székrekedés vagy nagy aranyér elkerülhetőek magas rosttartalmú étrend fogyasztásával és sok víz fogyasztásával. Annak ellenére, hogy a nyújtás néha kiválthatja a spasztikusságot, a napi nyújtás valóban hozzájárulhat a rugalmasság fenntartásához. Néha a sínek viselése megakadályozhatja a spasztikumok súlyosbodását.

Fizikai kezelésekkel megbirkózni a görcsösséggel

A következő kezelések segítenek fenntartani a rugalmasságot, és ezáltal csökkentik a spasztikusságot és az állandó ízületi kontraktúra kockázatát:

  • A rendszeres nyújtó (mozgástartomány) gyakorlatok segítenek fenntartani a rugalmasságot és ideiglenesen csökkenteni az izomfeszültséget enyhe vagy közepes spasztikusság esetén.
  • A sín, a nadrágtartó vagy a kívánt helyzetbe történő progresszív öntés folyamatos izomfeszítést biztosít, amely segít fenntartani a rugalmasságot; ideális esetben ez egy olyan helyzet, amely nem váltja ki spasztikusságodat.
  • Segíthet a hideg csomagok körültekintő használata, nyújtás és testmozgás a medencében.

Fontos, hogy orvos vagy terapeuta tanácsot kapjon arról, hogy milyen fizikai kezelések helyesek és biztonságosak.

Orális orvostudomány

A gyógyszeres kezelés segíthet a spaszticitás ellenőrzésében, de mellékhatásai lehetnek, és valószínűleg akkor a leghasznosabbak, ha a test több részén görcsös. A gyakori mellékhatások, például az álmosság, intenzívebbek lehetnek egy agyi sérülés után. Meg kell beszélnie orvosával a különféle gyógyszerek előnyeit és mellékhatásait. Megfelelő gyógyszerek lehetnek:

  • Baklofen (Lioresal®)
  • Dantrolén (Dantrium®)
  • Tizanidin (Zanaflex®)
  • Benzodiazepinek, például diazepám (Valium®) vagy klonazepám (Klonopin®)

Fókuszi beavatkozások

Néha egy személynek lehetnek mellékhatásai az orális gyógyszeres kezelésben, vagy csak egyetlen helyen lehet spasztikus. Az ilyen típusú spaszticitáshoz érzéstelenítő gyógyszereket, alkoholt, fenolt (ejtsd: FEE-noll) vagy neurotoxinokat (például botulinum toxin, Botox®, Dysport®, Xeomin®, Myobloc®) injekciózhat az izmokba és az idegekbe (általában a karok és a lábak) a nem kívánt izom-hiperaktivitás csökkentése érdekében, hogy a spaszticitást a helyi területeken ellenőrizzék. Ezek az injekciók ritkán okoznak széles körű mellékhatásokat, és nem befolyásolják az agyat vagy a gerincvelőt. Az injekciók előnyei ideiglenesek, ezért évente többször meg kell őket ismételni. Ezek az injekciók rendszeres nyújtást igényelnek a leghatékonyabbak érdekében. Az injekciókat biztonságosan lehet használni más spaszticitás-kezeléssel kombinálva.

Intratekális baklofen (ITB) szivattyú

Az intrathecalis baklofen szivattyúk kis jégkorongkorong méretű eszközök, amelyek apró mennyiségű baklofent szabadítanak fel a gerincoszlop körüli térben. A baklofen a leggyakrabban használt gyógyszer a görcsökhöz. Az intrathecalis baklofen (ejtsük: TRAH-theh-cal BAK-loh-fen) szivattyúk különösen hasznosak lehetnek traumás agysérülés után. Műtétet hajtanak végre egy kis akkumulátoros számítógép és szivattyú beültetésére, általában a beteg hasába. Az intrathecalis baklofen más spaszticitási kezelésekkel együtt alkalmazható. Más kezelésekhez hasonlóan ez a szivattyú is csökkentheti a görcsök gyakoriságát és intenzitását. Előnye, hogy kevesebb mellékhatással maximalizálja a baklofen jótékony hatásait, mint a baklofen szájon át történő bevétele.

Bár ritka, az intrathecalis baklofen súlyos kockázatokkal jár, és fontos, hogy megbeszélje orvosával a kockázatokat, és gondosan ellenőrizze.

Refrenciák

Mayer NH. A spaszticitás és a motoros diszfunkció klinikai-fiziológiai fogalmai felső motoneuron elváltozású felnőtteknél. Izom és ideg. 1997; 6 (S): S1-S13. Zafonte R, Lombard L, Elovic E. Antispasticity gyógyszerek: Az enterális terápia felhasználása és korlátai. Am. J. Phys. Med. Rehabil. 2004; 10 (S): S50-S58. Watanabe T. A terápia szerepe a spasztikus kezelésben. Am. J. Phys. Med. Rehabil. 2004; 10 (S): S45-S49. Francisco GE. Az intrathecalis baklofen terápia szerepe a felső motoros neuron szindrómában. Eur. Med. Phys. 2004; 40: 131-143. A spaszticitás kezelése. Christopher és Dana Reeve Alapítvány. http://www.christopherreeve.org/atf/cf/%7B219882e9-dfff-4cc0-95ee3a62423c40ec%7D/WEBSPAS.PDF. Spaszticitás. Tudás MOST. Amerikai Fizikai Orvostudományi és Rehabilitációs Akadémia. http://now.aapmr.org/cns/complications/Pages/Spasticity.aspx

Szerzőség

A traumás agysérülés utáni görcsösséget Kathleen Bell, M.D. és Craig DiTommaso, M.D., a Model Systems Knowledge Translation Center-szel együttműködve

Forrás: Egészségügyi információs tartalmunk kutatási bizonyítékokon alapul, amennyiben rendelkezésre áll, és a TBI modellrendszerek szakértői véleményének konszenzusát képviseli.

Jogi nyilatkozat: Ez az információ nem az orvosi szakember tanácsát hivatott pótolni. Konkrét orvosi problémákkal vagy kezeléssel kapcsolatban konzultálnia kell az egészségügyi szolgáltatóval. A tájékoztató tartalmát az Egyesült Államok Oktatási Minisztériuma támogatásával dolgozták ki, a NIDRR H133A110004 számú támogatása. Ezek a tartalmak azonban nem feltétlenül képviselik az Oktatási Minisztérium politikáját, és nem szabad feltételeznie a szövetségi kormány jóváhagyását.