Stressz, vegetatív dystonia, szorongás, pánik dr

  • itthon
  • Egyéb
  • Stressz, vegetatív dystonia, szorongás, pánik

dystonia

Stressz, vegetatív dystonia, szorongás, pánik

Aki valódi pánikrohamot élt át, egész életében emlékezni fog rá. Hirtelen fordul elő, rendkívül magas félelemérzettel vagy nagyon rossz közérzettel, amely mögött az orvosok általában nem találnak valódi szervi rendellenességet. A beteg mégis úgy érzi, itt a vég. Mostantól erőszakkal el akarja kerülni a hasonló helyzeteket, tartós vagy visszatérő félelem alakul ki, a pánik veszi át az irányítást az élete felett. Bár már leírták, hogy Goethénél valószínűleg pánikbetegség volt, magát a betegséget csak az 1950-es és 1960-as évek óta jegyzik fel az orvosi szakirodalom. Igazi nagy „divatja” azonban inkább az elmúlt két évtizedben alakult ki.

A pánikbetegek orvosi kezelése csak a kezelés utolsó szakasza lehet, mert a tünetek enyhítésére szolgál, és nem a betegség teljes gyógyítására, de a konzervatív terápia még enyhébb tünetek esetén is erre a módszerre összpontosít, talán ezért a betegség megugrott a statisztika.

A pánik kialakulásának fő tényezői az autonóm idegrendszer, a stressz és annak kezelési kultúrája, gondolkodásmódunk, életmódunk - beleértve a káros szokásokat és a helytelen étkezési szokásokat. A pánik jelei sokkal korábban érezhetők az első nagy támadásnál, ha képesek vagyunk felismerni. Ha azonban senki sem ismeri fel a jeleket, akkor fokozatosan sodródhatunk a félelem és a szorongás egyre súlyosabb reakciói felé, amelyekben a pánik már egyáltalán nem nevezhető váratlan fordulatnak.

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer felelős a belső szabályozásért, akaratunktól függetlenül. Szabályozza a szívritmust, a bél perisztaltikáját, a légzés mélységét, az értágulatokat vagy az izzadás mértékét. Az autonóm idegrendszernek két fő iránya van. Az egyik szimpatikus, a másik paraszimpatikus. Egyszerűsítve a szimpatikus idegrendszer elsősorban testünk működését a stresszes helyzetekhez igazítja, a paraszimpatikus idegrendszer pedig a pihenő időszakok szabályozását szabályozza, beleértve az alvást és a pihenést is. Normál esetben ez a két funkció kiegyensúlyozottan működik, kiegészítve és szabályozva egymást a jin-jang elvéhez hasonló módon. Mai életünkben főleg a szimpatikus túlsúly felé tolódik el meghibásodás esetén, de az is jellemző, hogy az úgynevezett vegetatív reakciók nem érnek véget, a szabályozás látszólag megszűnik: az érintett folyamatosan erősen izzad, folyamatosan hányingere van, vagy folyamatosan hasmenése van. Jógával és relaxációval kibővíthetjük vegetatív funkcióink hatalmát, befolyásolhatjuk azokat a funkciókat (légzési ritmus, bélműködés, pulzus stb.), Amelyeket az átlagember nem képes.

Milyen okai vannak a vegetatív funkció hibás működésének?

Először a külső stresszt kell megemlíteni. Sokan állandó külső stresszben élnek (család, munka, társadalom, időjárás stb.), Ehhez képest kevés a kikapcsolódás. A stresszt általában ellenőrizhetetlen élethelyzetek és azok hosszú élettartama okozza. A stressz minden kihívás, minden edzés, minden erőfeszítés is, de ha kiszámítható kezdete és vége van, akkor nem tart tovább, mint amivel testünk jól képes megbirkózni, akkor az ilyen stressz erősebbé tesz bennünket. Amikor azonban egy stresszes helyzet állandósul, az olyan funkciók állandóvá válnak, amelyek egyébként csak ideiglenesen jelentkeznek. Például a betegnek állandó láza van, akár hónapokig is.

Nincs elég alvás, nincs elég pihenés

Minden, mindenki elfárad, ha nem alszik, nem pihennek eleget, még akkor sem, ha egyébként nyugodt életet él. Vannak, akik csak 5 órát alszanak és kiegyensúlyozottak, de vannak, akik nem érzik kipihentnek magukat 8 órás alvás mellett. A szükséges pihenés tehát más, de elképzelhető, hogy az itt felsorolt ​​egyéb okok miatt nincs olyan mennyiségű alvás, amelyből kipihenten éreznéd magad, tehát bármennyit is tudsz aludni, akkor is fáradtan ébredsz fel. A rendellenes működés a fáradtság miatt is megkezdődik.

Túlzott elvárások, túlzott elkötelezettség

Vagy a környezet túl sokat vár el az illetőtől (például az anya is a család ellátója, vagy például egy családtag gondozásra szorul, amely 24 órás készenlétet igényel), vagy az illető túl sok mindent vállal olyan feladatokat, amelyeket képtelen megoldani. A végeredmény ugyanaz, az ember feszült lelkiállapotba kerül, és ez válik a pánikreakció vagy más súlyos testi tünetek kiindulópontjává.

A gondolataink

Életszemléletünkből, tanulmányainkból, meggyőződésünkből, számtalan jogsértésből, belső feszültségekből és valódi fizikai károkból származhat. Például, ha valaki nem ismeri más jelentős örömforrásokat, mint az evés vagy az édességfogyasztás, akkor nehéz megérteni, hogy testünknek időnként méregtelenítő időszakokra van szüksége, ami lehetetlenné teszi a regenerációt. Ha valakit aggaszt, hogy ha nincs hasogatott hasa, akkor csökkent értékű, ezért fehérjével tölti el magát, akkor gondolatai foglya.

Érzelmeink

A tartós negatív érzelmek még nagyobb kárt okozhatnak, mint a rossz hozzáállás és a rossz életmód. Csak nagyon kevés ember él racionális elvek alapján. Az érzelmek fontosak a családban, a politikában, az állásválasztásban, a konfliktusokban, a háborúkban. Ha nem törekszünk tudatosan a pozitív érzelmi életre, vagy erre csak nagy nehézségek árán van esélyünk, akkor a negatív érzelmek rövid idő alatt kiváltják az autonóm idegrendszer egyensúlyhiányát. Akik folyamatosan haragszanak, azoknak könnyebben jelentkeznek a magas vérnyomásproblémái, azoknak, akik nem tudnak nevetni, nagyobb valószínűséggel alakul ki szívbetegségük, azoknak, akik folyamatosan félnek az új helyzettől, gyomorsavproblémáktól és refluxtól.

Az autonóm idegrendszer sokáig kitart és kiegyensúlyozza a túlterhelést. Aztán kimerül és figyelmeztető jeleket ad: a beteg izzad, fájdalmai lesznek, émelygik, remeg. Ok nélkül nincsenek ilyen tünetek, ha megjelennek, intézkedéseket kell tenni. Természetesen ezek a jelek teljesen más betegségeket is jelenthetnek, de anamnézis nélkül vagy normális szervvizsgálati eredményekkel járó megjelenésük leggyakrabban az autonóm idegrendszer túlterhelését jelentheti.

Tipikus tünetek:

Néhány beteg reggel úgy ébred, hogy az egész ágyneműje csöpög a vízből, mások nem mernek nyáron társaságba menni, mert olyan mértékben izzadnak, hogy minden ruhájuk nedves lesz.

  • Erős szívverés érzése.
  • Ájulás vagy érzés.
  • Légzési nehézségek, különösen a belégzés nehézségei.
  • Megnövekedett vérnyomás és pulzusszám, amely veszélyes lehet magas vérnyomásban szenvedő betegeknél.
  • Mellkasi fájdalom.
  • Zsibbadtság.
  • Szédülés.
  • Hányinger, hányás.
  • Szúró érzések az egész testen.
  • Hasi fájdalom, hasmenés, gyomorgörcs.
  • Remeg, remeg.
  • Szenzoros zavarok.

Kétségtelen, hogy egyre többen jelzik, hogy pánikbetegségben szenvednek. Félnek a lift használatától, félnek egy tömeges rendezvényre menni, félnek reggel elmenni. Mégis nem a lift vagy a tömeg, hanem az lehet, hogy az alapproblémát a rossz bélműködés vagy étkezési szokások okozzák, a tartósítószerekkel megrakott kedvenc ételeik vagy az anyagcseréjük felborulása okozza a mögöttes problémát, a félelem csak következményes tünetalapú kizárólag ezeken, testünk komplex neuro-pszicho-vegetatív szabályozása miatt. Éppen ezért elegendő lehet egy kiadós böjt, növényi étrend vagy rendszeres napi sportprogram előírása, és néha hiányzó vitaminokkal való kiegészítés a pánik megszüntetésére. A pánikbetegek számának növekedése elsősorban annak köszönhető, hogy még az orvosi közösség is tisztán pszichés, legrosszabb esetben pszichiátriai problémának tekinti a pánikot, bár legnagyobb oka az emésztőrendszer és az anyagcsere, valamint a szorongási tényező ill. maga a félelemreakció csak az utolsó csepp a pohárban.

Mi a megoldás?

A pánik sikeres kezelése viszonylag egyszerű recept szerint történhet. Próbáljon három hónapig vegán étrendet fogyasztani, mert ez az összes emésztési gyógyulási folyamat alapja, futtasson vagy végezzen más mozgást napi fél órán keresztül, vegyen B-vitaminokat, ásványi anyagokat, támogassa a jó bélflóra kialakulását, aludjon eleget, tanuljon kikapcsolódni. Így kezelem évek óta sikeresen a pánikbetegeket, és tudom, hogy gyógyszerekre a legritkább esetben van szükség. A pánik teljesen eltűnhet az életünkből.