Stresszhatások

Hogyan érinti Önt a stressz?

  1. Gyakori fejfájás, állkapocs összeszorítás vagy fájdalom
  2. Csikorgatás, fogcsikorgatás
  3. Dadogás vagy dadogás
  4. Remegés, ajkak, kezek remegése
  5. Nyaki fájdalom, hátfájás, izomgörcsök
  6. Gyengeség, fejfájás, szédülés
  7. Csengő, zümmögő vagy „pattogó hangok
  8. Gyakori pirulás, izzadás
  9. Hideg vagy izzadt kéz, láb
  10. Szájszárazság, nyelési problémák
  11. Gyakori megfázás, fertőzések, herpesz sebek
  12. Kiütések, viszketés, csalánkiütés, „libadombok”
  13. Megmagyarázhatatlan vagy gyakori „allergiás” rohamok
  14. Gyomorégés, gyomorfájás, hányinger
  15. Túlzott böfögés, puffadás
  16. Székrekedés, hasmenés, kontrollvesztés
  17. Légzési nehézség, gyakori sóhaj
  18. Életveszélyes pánik hirtelen támadásai
  19. Mellkasi fájdalom, szívdobogás, gyors pulzus
  20. Gyakori vizelés
  21. Csökkent szexuális vágy vagy teljesítmény
  22. Túlzott szorongás, aggodalom, bűntudat, idegesség
  23. Fokozott harag, frusztráció, ellenségeskedés
  24. Depresszió, gyakori vagy vad hangulatváltozások
  25. Fokozott vagy csökkent étvágy
  1. Álmatlanság, rémálmok, zavaró álmok
  2. Koncentrációs nehézség, versenyző gondolatok
  3. Probléma az új információk elsajátításával
  4. Felejtés, szervezetlenség, zavartság
  5. Nehézség a döntések meghozatalában
  6. Túlterhelt vagy túlterhelt
  7. Gyakori sírógörcs vagy öngyilkossági gondolat
  8. Magány vagy értéktelenség érzése
  9. Kevés érdeklődés a megjelenés, a pontosság iránt
  10. Ideges szokások, ficánkolás, lábcsapogatás
  11. Fokozott frusztráció, ingerlékenység, örvény
  12. Túlreagálás a kis bosszúságokra
  13. Megnövekedett a kisebb balesetek száma
  14. Obszesszív vagy kényszeres viselkedés
  15. Csökkentett munkahatékonyság vagy termelékenység
  16. Hazugságok vagy kifogások a rossz munka elfedésére
  17. Gyors vagy motyogott beszéd
  18. Túlzott védekezés vagy gyanakvás
  19. Problémák a kommunikációban, megosztásban
  20. Társadalmi visszahúzódás és elszigeteltség
  21. Állandó fáradtság, gyengeség, fáradtság
  22. A vény nélkül kapható gyógyszerek gyakori használata
  23. Súlygyarapodás vagy fogyás diéta nélkül
  24. Fokozott dohányzás, alkohol- vagy drogfogyasztás
  25. Túlzott szerencsejáték vagy impulzusvásárlás

A stressz hatásai

Amint a fenti felsorolásból kiderül, a stressz széles körű hatással lehet az érzelmekre, a hangulatra és a viselkedésre. Ugyanolyan fontosak, de gyakran kevésbé értékelik a test egész rendszerére, szerveire és szöveteire gyakorolt ​​hatásokat, amint azt az alábbi ábra szemlélteti.

stresszhatások

Hogyan hat a testre a stressz

Újabb infografika innen: Healthline megmutatja a stressz hatásait a testedre.

A stressz természetes fizikai és mentális reakció az élettapasztalatokra. Mindenki időről időre kifejezi a stresszt. A mindennapi felelősségtől kezdve, például a munkahelyen és a családon át, egészen az olyan súlyos életeseményekig, mint egy új diagnózis, háború vagy egy szeretett ember halála, stresszt válthat ki. Azonnali, rövid távú helyzetekben a stressz hasznos lehet az egészségére. Segíthet megbirkózni a potenciálisan súlyos helyzetekkel. A tested reagál a stresszre olyan hormonok felszabadításával, amelyek növelik a szíved és a légzésed sebességét, és felkészítik az izmaidat a válaszadásra.

Mégis, ha a stresszreakciója nem szünteti meg az égést, és ezek a stresszszintek sokkal tovább maradnak megemelve, mint amennyi a túléléshez szükséges, akkor árthat az egészségének. A krónikus stressz különféle tüneteket okozhat, és befolyásolhatja általános közérzetét. A krónikus stressz tünetei a következők:

  • ingerlékenység
  • szorongás
  • depresszió
  • fejfájás
  • álmatlanság

Központi idegrendszer és endokrin rendszer

Központi idegrendszere (CNS) felel a „harc vagy menekülés” válaszért. Az agyadban a hipotalamusz gurul, és felszólítja a mellékveséket, hogy szabadítsák fel az adrenalin és a kortizol stresszhormonjait. Ezek a hormonok felpörgetik a szívverését, és vért juttatnak azokra a területekre, amelyekre vészhelyzetben a legnagyobb szükségük van rá, például izmaira, szívére és más fontos szervekre.

Amikor az észlelt félelem elmúlt, a hipotalamusznak meg kell szólítania az összes rendszert, hogy térjen vissza a normális állapotba. Ha a központi idegrendszer nem normalizálódik, vagy ha a stresszor nem múlik el, a válasz folytatódik.

A krónikus stressz olyan viselkedési tényezőként is szerepet játszik, mint például a túlevés vagy az elfogyasztás, az alkohol- vagy drogfogyasztás és a társadalmi elvonulás.

Légzőrendszeri és kardiovaszkuláris rendszerek

A stresszhormonok hatással vannak a légzőszervi és a szív- és érrendszerre. A stresszválasz során gyorsabban lélegzik annak érdekében, hogy gyorsan oxigénben gazdag vért juttasson el a testére. Ha már van olyan légzési problémája, mint az asztma vagy a tüdőtágulás, a stressz még nehezebbé teheti a légzést.

Stressz alatt a szíve is gyorsabban pumpál. A stresszhormonok miatt az erek összehúzódnak, és több oxigént juttatnak az izmokba, így több erőnk lesz cselekedni. De ez emeli a vérnyomását is.

Ennek eredményeként a gyakori vagy krónikus stressz miatt a szíved túl sokáig dolgozik. Amikor emelkedik a vérnyomása, tegye a stroke vagy a szívroham kockázatát is.

Emésztőrendszer

Stressz esetén a máj extra vércukrot (glükózt) termel, hogy energiát adjon Önnek. Ha krónikus stressz alatt áll, előfordulhat, hogy a szervezete nem képes lépést tartani ezzel az extra glükóz-túlfeszültséggel. A krónikus stressz növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

A hormonok rohanása, a gyors légzés és a megnövekedett pulzus szintén felboríthatja emésztőrendszerét. Nagyobb a valószínűsége a gyomorégésnek vagy a savas refluxnak a gyomorsav növekedésének köszönhetően. A stressz nem okoz fekélyeket (a H. pylori nevű baktérium gyakran okozza), de növelheti az ezek kockázatát, és a meglévő fekélyek működését okozhatja.

A stressz befolyásolhatja az étel mozgását a testén keresztül, ami hasmenéshez vagy székrekedéshez vezethet. Emellett hányingert, hányást vagy gyomorfájást is tapasztalhat.

Izomrendszer

Izmaid megfeszülnek, hogy megvédjék magukat a sérüléstől, ha stresszes vagy. Hajlamosak ismét felszabadulni, ha lazítasz, de ha állandóan stresszben vagy, izmaid nem kaphatnak lehetőséget a kikapcsolódásra. A feszes izmok fej-, hát- és vállfájdalmat, testfájdalmat okoznak. Idővel ez egy egészségtelen ciklust indíthat el, amikor abbahagyja a testmozgást, és a fájdalomcsillapításhoz fordul a megkönnyebbülés érdekében.

Szexualitás és reproduktív rendszer

A stressz mind a test, mind az elme számára kimerítő. Nem szokatlan, hogy elveszíti vágyát, amikor állandó stressz éri. Míg a rövid távú stressz miatt a férfiak több termelhetik a férfi hormon tesztoszteront, ez a hatás nem tart.

Ha a stressz hosszú ideig folytatódik, akkor az ember tesztoszteronszintje csökkenhet. Ez megzavarhatja a spermiumtermelést, és merevedési zavarokat vagy impotenciát okozhat. A krónikus stressz szintén növelheti a fertőzés kockázatát a férfi reproduktív szervekben, például a prosztatában és a herékben.

A nők számára a stressz befolyásolhatja a menstruációs ciklust. Rendszertelen, nehezebb vagy fájdalmasabb időszakokhoz vezethet. A krónikus stressz fokozhatja a menopauza fizikai tüneteit is.

Immunrendszer

A stressz stimulálja az immunrendszert, ami plusz lehet az azonnali helyzetekben. Ez a stimuláció segíthet elkerülni a fertőzéseket és gyógyítani a sebeket. De idővel a stresszhormonok gyengítik az immunrendszert, és csökkentik a szervezet reakcióját a külföldi betolakodókra. A krónikus stressz alatt álló emberek hajlamosabbak az olyan vírusos megbetegedésekre, mint az influenza és a nátha, valamint más fertőzésekre. A stressz növelheti azt az időt is, amely egy betegség vagy sérülés után felépül.