Székrekedés - A szabályozás érdessége

A székrekedés negatívan befolyásolhatja az életminőséget, és sokakat némán szenvedhet - írja Jacqueline Boyle

A székrekedés széles körben elterjedt a nyugati világban, előfordulása 2-30% között változik. 1 A világméretű adatok azt mutatják, hogy a lakosság körülbelül 12% -a tapasztal székrekedést. 2 Minden korosztályt érint, de gyakoribb gyermekeknél, időseknél és terhes nőknél. 3

A székrekedés olyan állapot, amelyben a bél kiürítése ritkán fordul elő, vagy amikor a széklet kemény, kicsi, és ahol átjutása nehézséget vagy fájdalmat okoz. 4 A Bristol székletdiagramot gyakran használják a bentlakásos ellátásokban a székrekedés diagnosztizálásának elősegítésére, az 1. vagy 2. típusú székletalakzatok székrekedést jeleznek.

A bél kiürítésének gyakorisága személyenként nagyon változó, ezért nehéz meghatározni, hogy mi a „normális”. A korábbi rendszeres bélszokás esetén a székletürítés gyakoriságának csökkenése és/vagy nehezebb konzisztenciája valószínűleg székrekedésre utal.

Okoz
A székrekedés okai elsődleges vagy másodlagos székrekedésbe sorolhatók. A leggyakoribb ok az elsődleges, és a nem megfelelő élelmi rostbevitelhez, a rossz hidratációhoz, a csökkent mozgékonysághoz vagy a széklet tudatos visszatartásához kapcsolódik.

A másodlagos székrekedés számos betegségből eredhet, vagy a gyógyszerek mellékhatásaként. 5 A székrekedés kialakulásához hozzájáruló általános állapotok a következők: daganatok vagy sérvek bélelzáródása; metabolikus elváltozások, például hipokalaemia; endokrin rendellenességek, például hypothyreosis; vagy neuropátiás rendellenességek, például Parkinson-kór vagy sclerosis multiplex. 3

Számos gyógyszer okozhat székrekedést, beleértve az antacidokat, antihisztaminokat, antipszichotikumokat, egyes antidepresszánsokat, kalcium- és vas-kiegészítőket, diuretikumokat és opioidokat. Bár a székrekedés ritkán súlyos, bélelzáródáshoz, krónikus székrekedéshez, aranyérhez, sérvhez, irritábilis bél szindrómához és hashajtó függőséghez vezethet. 6.

Székrekedés gyermekeknél
Gyakori a székrekedés, amely a gyermekpopuláció 30% -át érinti. A gyermek gasztroenterológusoktól kapott legtöbb beutalás tekintetében a második helyen áll. 7 Szorongató problémát jelenthet a gyermek és családja számára, azonban a szülőknek fel kell ismerniük, hogy minden gyermek más és a „normális” nagymértékben változhat. Problémát jelezhet az adott gyermeknél megszokottól való eltérés.

A székrekedés bármely életkorban előfordulhat gyermekeknél, de elválasztáskor és bili edzéskor gyakrabban fordul elő, négy, illetve két évesen. 3

Néha előfordulhat egy alapbetegség vagy állapot, például hypothyreosis, cisztás fibrózis és néhány neurológiai állapot miatt. Időközben idiopátiás székrekedés akkor fordul elő, amikor nem különösebb betegség vagy betegség az oka. Ez a fajta székrekedés a leggyakoribb.

A gyermek kényelmetlensége és szorongása a székrekedés során növelheti annak valószínűségét, hogy a későbbiekben nem hajlandó ürülni, és a széklet szándékos visszatartásához vezethet, ami nagyobb ütközési kockázatot eredményez (azaz túlfolyó hasmenés).

A rendszeres szennyeződés azt jelezheti, hogy a gyermeknek székrekedése van. A széklet szándékos tartása mellett egyéb okok a következők: gyenge étkezési rost és folyadék bevitel; érzelmi zavarok; és a rutin változásai. 8 A korai azonosítás és a hatékony kezelés nagymértékben javíthatja a gyermekek eredményeit.

Bizonyítékokon alapuló irányelveket dolgozott ki az Országos Egészségügyi és Klinikai Kiválósági Intézet (NICE) 2010-ben, és legfontosabb ajánlásokat adott a gyermekek idiopátiás székrekedésének kezelésére és kezelésére: 7

A megkülönböztetés szempontjából alapvető fontosságú elsődleges kezelés a hashajtók helyes adagolásának előírása, amelyet a megkezdés után egy héttel felül kell vizsgálni
A széklet behatolásának megszüntetése után hashajtókat kell fenntartó terápiaként felírni, hogy segítsen a gyermeknek a rendszeres bélrendszer kialakulásában. Ez eltarthat néhány hónapig annak biztosítására, hogy az impakció ne épüljön fel újra, és ne váljon krónikus problémává
Önmagában az étrendi beavatkozás nem ajánlott, mint elsődleges kezelés a gyermekek impakciójában, de tanácsot kell adni a megfelelő étel fogyasztásáról és elegendő folyadékfogyasztásról (napi hat-nyolc csésze)
A gyermekeket ösztönözni kell arra, hogy szánjanak időt a WC-re, és alakítsanak ki megfelelő napi WC-szokásokat. Az is segíthet, ha a szülők bélnaplót vezetnek, rögzítik gyermekük székletürítését és pozitív hozzáállással jutalmazzák őket, amikor WC-t használnak.

Székrekedés az idősebb embernél
Az idősebb emberek hajlamosabbak lehetnek székrekedésre, mint az általános népesség, több tényező miatt. Az idős lakosság nagy része, különösen a tartós gondozásban részesülők, általában csökkent mobilitással rendelkezik, ami hozzájárulhat a bélmozgás csökkenéséhez. Ismert, hogy alacsonyabb az élelmi rost- és folyadékfogyasztásuk, mint a fiatalabb felnőtteknél.

Sokan számos gyógyszert szednek, amelyek közül néhánynak a székrekedés mellékhatása lesz, és sokan olyan betegségeket fejlesztettek ki, amelyek másodlagos székrekedést eredményezhetnek.

Székrekedés terhesség alatt
A legtöbb nő terhesség alatt székrekedést fog tapasztalni. Ennek oka lehet a fizikai aktivitás csökkenése, az étrend megváltozása, a vaspótlás és a terhesség gyomor-bélrendszeri működésére gyakorolt fiziológiai hatásai. 3

A terhes nők szándékosan korlátozhatják a folyadékfogyasztást is, hogy csökkentsék a gyakori vizelési ingert. Azok a intézkedések, amelyek enyhíthetik a székrekedést ebben a csoportban, magukban foglalják a rost- és folyadékbevitel növelését, a vaskészítmény típusának megváltoztatását, és ha szükséges, a széklet ömlesztőinek használatát (lásd 4. táblázat).

Hogyan javíthatják a rostok egészségét?
A rost, más néven „durva takarmány” az élelmiszer azon része, amelyet a szervezet nem emészt meg. Csak olyan növényi eredetű élelmiszerekből áll rendelkezésre, mint a finomítatlan gabonafélék, teljes kiőrlésű liszt, gyümölcs, zöldség, dió, mag és hüvelyes, például borsó, bab és lencse. Amint a rost áthalad a bélen, felszívja és visszatartja a vizet, ami nagy mennyiséget hoz létre, és rendszeres bélrendszerhez vezet. 9.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a rostoknak az étrendbe való felvétele további előnyökkel jár az emésztőrendszer egészségének javításában. A teljes kiőrlésű és magas rosttartalmú gabonafélékben gazdag étrend megelőzheti vagy ellenőrizheti olyan betegségeket, mint a szívbetegség, a diverticulitis, a 2-es típusú cukorbetegség és a bélrák. Küzdelem a fáradtság ellen, fokozza a hangulatot, és segíthet a testsúly kezelésében azáltal, hogy az étrendhez ömlesztett mennyiséget ad, kevés kalóriát tartalmaz, és segít abban, hogy hosszabb ideig teljesebbnek érezzük magunkat. 10,11,12

A rostoknak két fő típusa van: oldható és oldhatatlan. Az oldható rost vízben feloldódik, és a vastagbélben lévő baktériumok emésztik, így gáz szabadul fel. Ez egy viszkózus, gélszerű rost, amely segít csökkenteni a vér koleszterinszintjét. Lassítja a glükóz felszívódását, ami fontos a cukorbetegség kockázatának vagy cukorbetegek számára.

Az oldhatatlan rost nem oldódik fel a vízben, de a tömegének akár a 15-szeresét is felszívja vízben, duzzad, mint egy szivacs. 12 A vastagbél baktériumok nem emésztik meg, és a székletbe választódnak (lásd 1. táblázat).

Mennyi rostra van szükségünk?
Az Írország Élelmiszerbiztonsági Hatósága (FSAI) azt javasolja, hogy az öt és 18 év közötti gyermekek vegyenek öt gramm rostot és plusz egy gramm rostot minden életévre naponta (pl. Egy 11 éves gyermeknek 16 g napi rostra van szüksége) . 13 A 19 éves és idősebb felnőtteknek ajánlott legalább 25 g rostot fogyasztani naponta. 13 A rostban gazdag ételek étrendbe való felvételéhez lásd a 3. táblázatot.

Akinek étrendje általában nem megfelelő a rostbevitelnek, annak lassan és fokozatosan növelnie kell a rostot naponta, mivel a hirtelen növekedés felfúvódáshoz, hasi görcsökhöz és puffadáshoz vezethet. Az étrendi rostok bármely növekedésével a folyadék növekedésével kell járni, mivel a rostnak folyadékra van szüksége a hatékony munkavégzéshez. 14

Egyes rostok, különösen a fitátok, megköthetik a bélben lévő ásványi anyagokat, például magnéziumot, kalciumot, cinket és vasat, és csökkenthetik felszívódásukat. Ezért fontos, hogy kerüljük az ilyen típusú rostok nagy mennyiségének fogyasztását, különösen azoknál, akiknél már fennáll az ásványi anyag hiánya. 3 A fitát legnagyobb koncentrációban a korpát és a korpaalapú termékeket tartalmazza.

Egyéb étrendi ajánlások
Egyéb étrendi megfontolások, amelyek segítenek a belünk rendszeres mozgásában, magukban foglalják az étkezés rendszeres fenntartását. Az étkezés elhagyását vagy az étkezések közötti hosszú hézagokat el kell kerülni, hogy megakadályozzuk a lassú beleket. Célozzon napi öt adag gyümölcsöt és zöldséget: friss, fagyasztott, lédús, leves vagy turmix.

Célozzon napi hat adag rostban gazdag, szénhidrátban gazdag ételt (pl. Kenyér, gabonafélék, burgonya, tészta és rizs). Tartalmazza a babot, a borsót vagy a lencsét körülbelül hetente háromszor-négyszer. Az adagokkal kapcsolatos további útmutatásért lásd a HSE weboldalának egészségfejlesztési szakaszát. 15

A probiotikumok szerepe?
Az Egészségügyi Világszervezet szerint a probiotikumok élő mikroorganizmusok (többnyire baktériumok), amelyek megfelelő mennyiségű elfogyasztása esetén egészségügyi előnyökkel járnak az emberek számára. 16 Számos különböző probiotikum-törzs kapcsolódik az egészségügyi előnyökhöz, ideértve a székrekedésben domináns irritábilis bél szindróma (IBS-C) javulását, ahol a bélrendszer optimálisabb szokásai vannak. 17,18,19

Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a probiotikumok segíthetnek a tünetek enyhítésében és az IBS-ben szenvedők jólétének javításában. 20 A NICE támogatja a probiotikumok alkalmazását az IBS-ben szenvedő egyének számára, akik úgy döntenek, hogy kipróbálják őket. 21 Számos kereskedelmi forgalomban kapható probiotikum széles körben elérhető, ezért tanácsos tudományos bizonyítékokkal alátámasztott jó minőségű terméket választani. 22 Ha négy hét elteltével az IBS tüneteinek enyhülése nem nyilvánvaló, célszerű egy másik, más törzsből készült probiotikumot kipróbálni.

Tippek a székrekedés leküzdésére felnőtteknél 14,21
Diéta	Fokozatosan vezessen be több étrendben oldható és oldhatatlan rostban gazdag ételt. Célozzon napi öt gyümölcsöt és zöldséget. Heti három-négy alkalommal tartalmazzon impulzusokat. Egyél kicsi, gyakori étkezést, és soha ne hagyd ki az étkezéseket
Probiotikumok	Hónapos próbaidőszak, ha egy márka egy hónap elteltével nem érinti hatását, próbáljon meg alternatívát, mivel mindegyik márka különböző baktériumtörzset tartalmaz
Folyadék	Biztosítson jó folyadékbevitelt; naponta kb. 8-10 pohár ajánlott, legfeljebb napi három koffeintartalmú itallal (terhesség alatt kerülje a koffeint)
Gyakorlat/életmód	Vegyünk rendszeres testmozgást a hét legtöbb napján (azaz 30 percet, a hét négy-öt napján). Találjon időt a kikapcsolódásra. Fejlesszen ki jó WC-rendet
Hashajtók	Ha minden más kudarcot vall, fontolja meg egy hashajtó bevezetését az orvosi szakember tanácsa szerint

A folyadék fontossága
Az étkezési rostok növekedésével párosulnia kell a folyadékbevitel növekedésének - legalább hat-nyolc csésze naponta az idősebb felnőttek számára. A víz az élethez szükséges: szükségünk van rá, hogy megszabaduljunk a testből származó salakanyagoktól, és pótolhassuk a légzés és izzadás miatt elveszített folyadékot. Ha nem cseréljük ki ezt a folyadékot, akkor kiszáradhatunk, ami álmosságot, hányingert, székrekedést, zavartságot és fejfájást okozhat. Az elsődleges székrekedésben szenvedő felnőtteknek a szokásos folyadékbevitelt kb. Két literre kell növelniük naponta, és meleg időben, vagy erőteljes testmozgás mellett. Úgy gondolják, hogy reggel egy meleg vagy meleg ital elősegítheti a bélműködés serkentését. 3

Nem diétás tanácsok
A székrekedésben szenvedőknek soha nem szabad ellenállniuk a székletürítésnek, és rendszeres bélrendszer kialakítására kell törekedniük, ideális esetben étkezés után. Az eltartottabb betegek számára fontos, hogy megfelelő WC-létesítmények álljanak rendelkezésre, amelyek magánéletet biztosítanak, és segítséget nyújtsanak a rossz mozgásképességűek számára.

A fizikai aktivitás, még enyhe is, segít javítani az emésztőrendszer perisztaltikus működését. Néhány székrekedésben szenvedő ember hasznosnak találja a hasi masszázst, általában más ajánlásokkal együtt. Mivel a polifarmácia gyakran hozzájárulhat a székrekedéshez, ezért fontolóra kell venni az összes gyógyszer felülvizsgálatát, hogy kiderüljön, csökkenthetők-e vagy helyettesíthetők-e megfelelő alternatívával.

Ha az összes többi ajánlás nem sikerült felnőtteknek és idősebb embereknek, akkor hashajtókat lehet fontolóra venni. A 4. táblázat áttekintést nyújt a leggyakrabban alkalmazott hashajtókról, azok hatásmódjáról és a velük kapcsolatban alkalmazott óvintézkedésekről.

Jacqueline Boyle dietetikus a dublini Szent Mária Kórház Táplálkozási és Dietetikai Osztályán