Alultápláltság

Legfontosabb tényeket

Az alultápláltság minden formájában magában foglalja az alultápláltságot (pazarlás, elakadás, alulsúly), a nem megfelelő vitaminokat vagy ásványi anyagokat, a túlsúlyt, az elhízást és az ebből eredő, diétával összefüggő, nem fertőző betegségeket.
1,9 milliárd felnőtt túlsúlyos vagy elhízott, míg 462 millió alulsúlyos.
47 millió 5 évnél fiatalabb gyermek vesztegetik el, 14,3 millió súlyosan pazarolódik és 144 millióan elakadnak, míg 38,3 millió túlsúlyos vagy elhízott.
Az 5 év alatti gyermekek halálozásának körülbelül 45% -a alultápláltsághoz kapcsolódik. Ezek többnyire alacsony és közepes jövedelmű országokban fordulnak elő. Ugyanakkor ezekben az országokban növekszik a gyermekkori túlsúly és az elhízás aránya.
Az alultápláltság globális terheinek fejlesztési, gazdasági, társadalmi és orvosi hatásai súlyosak és tartósak az egyének és családjaik, a közösségek és az országok számára.

Az alultápláltság az ember energia- és/vagy tápanyag-bevitelének hiányosságaira, túlzásaira vagy egyensúlyhiányára utal. Az alultápláltság kifejezés a feltételek 3 tág csoportjára vonatkozik:

alultápláltság, amely magában foglalja a pazarlást (alacsony testsúly a magasságért), a kaszkadást (alacsony életkorú életkor) és az alacsony súlyt (alacsony az életkor súlya);
a mikroelemekkel kapcsolatos alultápláltság, amely magában foglalja a mikroelemek hiányát (fontos vitaminok és ásványi anyagok hiánya) vagy a mikroelemek feleslegét; és
túlsúly, elhízás és az étrenddel összefüggő nem fertőző betegségek (például szívbetegség, stroke, cukorbetegség és néhány rák).

Az alultápláltság különféle formái

Alultápláltság

Az alultápláltságnak 4 tág alformája van: pazarlás, elakadás, alulsúly, valamint vitamin- és ásványianyag-hiány. Az alultápláltság különösen a gyermekeket sokkal sebezhetőbbé teszi a betegségekkel és a halállal szemben.

A kis magasság súlya pazarlás. Általában a közelmúltban bekövetkezett és súlyos súlycsökkenésre utal, mivel az embernek nem volt elegendő étele enni és/vagy fertőző betegsége volt, például hasmenése, amely miatt fogyni kezdett. A közepesen vagy súlyosan pazarolt kisgyermeknél fokozott a halálozás kockázata, de a kezelés lehetséges.

Az alacsony életkorú magasság stunting néven ismert. Ez krónikus vagy visszatérő alultápláltság eredménye, amely általában rossz társadalmi-gazdasági körülményekhez, rossz anyai egészséghez és táplálkozáshoz, gyakori betegséghez és/vagy nem megfelelő csecsemők és kisgyermekek etetéséhez és gondozásához kapcsolódik a korai életkorban. A mutatvány meggátolja a gyermekeket abban, hogy elérjék fizikai és kognitív képességeiket.

Az alacsony súlyú és életkorú gyermekeket alulsúlyosnak nevezik. Alacsony súlyú gyermek elakadhat, pazarolható vagy mindkettő.

A mikroelemekkel kapcsolatos alultápláltság

A vitaminok és ásványi anyagok bevitelének hiányosságai, amelyeket gyakran mikrotápanyagoknak neveznek, szintén csoportosíthatók. A mikroelemek lehetővé teszik a test számára, hogy enzimeket, hormonokat és más anyagokat állítson elő, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő növekedéshez és fejlődéshez.

A jód, az A-vitamin és a vas a legfontosabb a globális közegészségügyi szempontból; hiányuk komoly veszélyt jelent az egész világon élő lakosság, különösen az alacsony jövedelmű országokban élő gyermekek és terhes nők egészségére és fejlődésére.

Túlsúly és elhízás

A túlsúly és az elhízás az, amikor az ember túl nehéz a magasságához. A rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódás károsíthatja az egészséget.

A testtömeg-index (BMI) a súly-magasság index, amelyet általában a túlsúly és az elhízás osztályozására használnak. Meghatározása szerint az ember súlya kilogrammban elosztva a magassága négyzetméterével (kg/m²). Felnőtteknél a túlsúly a 25 vagy annál nagyobb BMI, míg az elhízás a 30 vagy annál magasabb BMI.

A túlsúly és az elhízás az elfogyasztott (túl sok) és az elfogyasztott energia (túl kevés) közötti egyensúlyhiány miatt következik be. Világszerte az emberek energiasűrűbb ételeket és italokat fogyasztanak (magas cukor- és zsírtartalommal), és kevesebb fizikai tevékenységet folytatnak.

Az étrenddel összefüggő nem fertőző betegségek

Az étrenddel összefüggő nem fertőző betegségek (NCD-k) magukban foglalják a szív- és érrendszeri betegségeket (például szívrohamokat és stroke-ot, amelyek gyakran magas vérnyomáshoz kapcsolódnak), bizonyos rákos megbetegedéseket és cukorbetegséget. Az egészségtelen táplálkozás és a helytelen táplálkozás az egyik legfontosabb kockázati tényező ezeknek a betegségeknek világszerte.

A probléma terjedelme

2014-ben világszerte körülbelül 462 millió felnőtt volt alulsúlyos, míg 1,9 milliárd túlsúlyos vagy elhízott.

Becslések szerint 2016-ban 155 millió 5 év alatti gyermek szenvedett kaszkadást, míg 41 millió túlsúlyos vagy elhízott.

Az 5 év alatti gyermekek halálozásának körülbelül 45% -a alultápláltsághoz kapcsolódik. Ezek többnyire alacsony és közepes jövedelmű országokban fordulnak elő. Ugyanakkor ezekben az országokban növekszik a gyermekkori túlsúly és az elhízás aránya.

Ki van veszélyben?

A világ minden országát érinti az alultápláltság egy vagy több formája. Az alultápláltság minden formája elleni küzdelem az egyik legnagyobb globális egészségügyi kihívás.

A nők, a csecsemők, a gyermekek és a serdülők különösen ki vannak téve az alultápláltság kockázatának. A táplálkozás optimalizálása az élet korai szakaszában - beleértve a fogantatástól a gyermek második születésnapjáig tartó 1000 napot - biztosítja a lehető legjobb indulást az életben, hosszú távú előnyökkel.

A szegénység növeli az alultápláltság kockázatát és kockázatát. A szegény embereket nagyobb valószínűséggel érintik az alultápláltság különböző formái. Az alultápláltság emeli az egészségügyi ellátás költségeit, csökkenti a termelékenységet és lassítja a gazdasági növekedést, ami fenntarthatja a szegénység és a rossz egészségi állapot körforgását.

Az Egyesült Nemzetek Évtizede a táplálkozással kapcsolatban

2016. április 1-jén az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése 2016–2025-ben kihirdette az ENSZ táplálkozással kapcsolatos cselekvési évtizedét. Az Évtized példátlan lehetőség az alultápláltság minden formájának kezelésére. Konkrét ütemtervet határoz meg a második nemzetközi táplálkozási konferencián (ICN2) vállalt kötelezettségek teljesítésére annak érdekében, hogy 2025-ig teljesítsék a globális táplálkozási célkitűzéseket és az étrenddel kapcsolatos NCD-célokat, valamint a Fenntartható Fejlődés Agendájának vonatkozó céljait. 2030 - különösen a Fenntartható Fejlődés 2. Célja (éhség megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítása, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása) és a 3. SDG (egészséges élet biztosítása és a jólét elősegítése minden korosztály számára).

A WHO, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vezetésével az ENSZ táplálkozási cselekvési évtizede 6 kulcsfontosságú területre szólít fel politikai intézkedéseket:

fenntartható, ellenálló élelmiszer-rendszerek létrehozása az egészséges táplálkozáshoz;
szociális védelem és táplálkozással kapcsolatos oktatás biztosítása mindenki számára;
az egészségügyi rendszerek összehangolása a táplálkozási igényekkel és az alapvető táplálkozási beavatkozások egyetemes lefedettségének biztosítása;
annak biztosítása, hogy a kereskedelmi és befektetési politikák javítsák a táplálkozást;
biztonságos és támogató környezet kialakítása a táplálkozáshoz minden életkorban; és
a táplálkozás irányításának és elszámoltathatóságának megerősítése és támogatása, mindenhol.

WHO válasza

A WHO célja az alultápláltság minden formájától mentes világ, ahol minden ember egészséget és jólétet ér el. A 2016–2025-ös táplálkozási stratégia szerint a WHO együttműködik a tagállamokkal és a partnerekkel a hatékony táplálkozási beavatkozásokhoz, valamint a fenntartható és rugalmas élelmiszerrendszerekből származó egészséges étrendekhez való egyetemes hozzáférés érdekében. A WHO összehívó erejét felhasználva segít meghatározni, összehangolni és támogatni azokat a prioritásokat és politikákat, amelyek globálisan elősegítik a táplálkozást; szilárd tudományos és etikai kereteken alapuló, bizonyítékokra támaszkodó útmutatásokat dolgoz ki; támogatja az útmutatás elfogadását és a hatékony táplálkozási intézkedések végrehajtását; és figyelemmel kíséri és értékeli a politika és a program végrehajtását, valamint a táplálkozási eredményeket.

Ezt a munkát keretezi az anyák, a csecsemők és a kisgyermekek táplálkozására vonatkozó átfogó végrehajtási terv, amelyet a tagállamok az Egészségügyi Világszervezet 2012-es határozatával fogadtak el. Az alultápláltság felszámolására irányuló intézkedések szintén létfontosságúak a globális akció étrenddel kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez. a nem fertőző betegségek megelőzésének és ellenőrzésének 2013–2020 terve, a nők, a gyermekek és a serdülők egészségének globális stratégiája 2016–2030, valamint a fenntartható fejlődés 2030-ig tartó menetrendje.