Táplálkozás és csontritkulás megelőzése és kezelése

Jalal Hejazi

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Ali Davoodi

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Mohammadreza Khosravi

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Meghdad Sedaghat

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Vahideh Abedi

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Sima Hosseinverdi

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Elham Ehrampoush

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Reza Homayounfar

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Layla Shojaie

Keresse meg a szerző további cikkeit itt:
Google Tudós | PubMed

Online mérőszámok

Statisztikák a Dimensions.ai oldalról

Statisztikák a PlumX-től

Beküldve: 2020. április 26. | Megjelent: 2020. április 26

7. kötet, 4. szám (2020) | DOI: 10.15419/bmrat.v7i4.598 | Oldalszám: 3709-3720

HTML megtekintve: 2124 alkalommal | Letöltés PDF letöltve: 277 alkalommal | Cikk megtekintése letöltve: 0 alkalommal |

Absztrakt

Bevezetés: A csontritkulás a fő általános egészségügyi problémák közé tartozik, különösen az időseknél, és napjainkban elterjedt betegség. Különböző vizsgálatok szerint a jó táplálkozás jelentős szerepet játszik az oszteoporózis megelőzésében és kezelésében. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy átfogó szakirodalmi áttekintést készítsen a különböző tápanyagok hatásairól annak megértése érdekében, hogy a makrotápanyagok, a mikroelemek és a nem tápláló anyagok hogyan befolyásolják a csontok egészségét.

Módszertan: A releváns vizsgálatok megtalálásához a „csontritkulás” fő kulcsszót a „cink”, „K-vitamin”, „foszfor”, „D-vitamin”, „kalcium”, „lipid”, „fehérje” és „fitoösztrogének” kombinációban keresték. ”A PubMed (MEDLINE), a Web of Science, a SID és az Iran Medex adatbázisokban.

Megállapítások: A csontok egészségének legfontosabb eleme a kalcium, amely közvetlen kapcsolatban áll a csont tömegsűrűségével (BMD). Kalciumhiány esetén a magas foszfortartalom károsíthatja a csontszövetet. A foszfor és a kalcium elfogadható aránya 0,5-1,5: 1. A D-vitamin a csontok másik fontos tápanyaga; a 20 ng/ml alatti D-vitamin szérumszint csökkenti a csontsűrűséget és növeli a törés kockázatát. A magas fehérjebevitel kalcium kiválasztódást és a csonttömeg csökkenését eredményezi. Ezenkívül a kalciumhiány növeli az oszteoporózis kockázatát, különösen az időseknél. A szakirodalom szerint fordított összefüggés van a telített zsírok és a BMD között. A K-vitamin és a magnézium hiánya korrelál a BMD csökkenésével és az oszteoporózis fokozott kockázatával. A réz és a cink együttes tényezőként szolgál a kollagén és az elasztin képződésében, valamint a csont mineralizálásában. Ennek eredményeként ezen elemek hiánya megzavarhatja az ásványi anyagok csontmátrixba történő beépítésének folyamatát.

Következtetés: A jó táplálkozás jelentős szerepet játszhat az oszteoporózis megelőzésében és kezelésében. Valóban, egészséges étrend, amely kalciumot tartalmaz (1200 mg/nap); D-vitamin (600 NE); és bizonyos mennyiségű fehérje, magnézium és K-vitamin nagyban hozzájárulhat a csontok egészségéhez.

Bevezetés

Az életmód a legfontosabb tényezők között, amelyek befolyásolják a csontsűrűséget. Korrigálhatók olyan tényezők, mint a fizikai aktivitás, a testmozgás, a táplálkozási szokások és az alkohol/dohányfogyasztás, ezért fontosnak vették őket. Különböző vizsgálatok szerint a jó táplálkozás jelentős szerepet játszik az oszteoporózis megelőzésében. Ebben a tekintetben a legfontosabb tápanyagok a kalcium és a D-vitamin. Ezenkívül a táplálkozásra való odafigyelés fontos eleme a csontritkulásban szenvedő betegek kezelésében és rehabilitációjában. Ezzel szemben a helytelen táplálkozás lelassíthatja a helyreállítási folyamatot és növelheti a csonttörés kockázatát. Ha külön figyelmet fordítunk a mikroelemekre, például a kalciumra és a D-vitaminra, a csontok egészségében fontos szerepet játszó egyéb mikroelemek ismertségéhez vezetett9.

Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy átfogó irodalmi áttekintést készítsen a különféle tápanyagok, különösen a makrotápanyagok (pl. Fehérje és zsír) és a mikroelemek (pl. Kalcium, D-vitamin, foszfor, K-vitamin, magnézium és cink) hatásairól, és nem tápláló anyag (fitoösztrogének) a csontok egészségére. Az elemzés célja az volt, hogy jó diétás megoldásokat nyújtson az oszteoporózis megelőzésére és kezelésére.

Módszer

A kereséseket a PubMed (MEDLINE), a Web of Science, a SID és az Iran Medex adatbázisok felhasználásával hajtották végre, fő kulcsszó „oszteoporózis”, „cink”, „K-vitamin”, „foszfor”, „D-vitamin, ”A„ kalcium ”,„ lipid ”,„ fehérje ”és„ fitoösztrogének ”között megjelent cikkek között 2000 és 2017 között. Továbbá értékelték a felülvizsgálat szempontjából relevánsnak tartott cikkek referencia listáját. Ez az adatbázis 625 cikket azonosított, amelyek mindegyike angol nyelven készült. A szűrési lépés után 70 releváns klinikai cikk alkalmasságát értékelték. Közülük 30 rossz cikket kizártunk, a fennmaradóakat áttekintettük és rangsoroltuk a módszerek érvényessége, az eredmények egyértelműsége és az adatok aktualitása szerint.

kezelése

Makrotápanyagok és csontritkulás

Fehérje

A fehérje bevitelének típusa és mennyisége csontanyagcserére gyakorolt ​​hatásairól szóló számos tanulmány ellenére a megállapítások továbbra is ellentmondásosak. Vizsgálatok szerint a magas fehérjebevitel fokozhatja a kalcium vizelettel történő kiválasztását, negatív kalciumegyensúlyt és csonttömeg csökkenést eredményezhet mind fiatal, mind idős embereknél10. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az emberi szervezetben a fehérje-anyagcsere, különösen az állati fehérjék képezik a savas környezetet. Ez a savas környezet a kéntartalmú aminosavak és a savas ekvivalensek termelése miatt jön létre11. Valójában azt állítják, hogy a csontok ionokat, például kalcium-karbonátot szabadítanak fel, hogy semlegesítsék ezt a savas környezetet, ami a kalcium vizeletürítésének fokozásához és a BMD csökkenéséhez vezet12. Ezenkívül más vizsgálatok kimutatták, hogy bár az állati fehérjékben vannak kéntartalmú aminosavak, a növényi fehérjéknél hatékonyabban csökkentik a kismedencei törések kockázatát13. Más vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy az alacsony fehérjebevitel az osteoporosis kockázati tényezője, és összefüggésben áll az alacsony BMD-vel14. Az alacsony fehérjebevitel az időseknél is növeli a törések kockázatát15.

Számos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az étkezési zsír típusa és mennyisége jelentősen befolyásolhatja a csontok egészségét. Megfigyelték, hogy fordított összefüggés van a telített zsírsavak (SFA) bevitele és a BMD között. A jelenség javasolt mechanizmusai a következők:

  • Az SFA csökkenti a bélhámsejtek membránfolyékonyságát, ezáltal csökkentve a vékonybél kefe határsejtjeinek kalciumfelvételét.
  • Az SFA-val dúsított étrend gátolja a csont mineralizációját.
  • Kimutatták, hogy az SFA elnyomja a patkány csontvelő mesenchymalis őssejtjeinek differenciálódását.
  • Egyes jelentések szerint az oxidált lipidek fokozzák az oszteoklaszt sejtek differenciálódását (a csont felszívódó sejtek). Ezért azok az emberek, akik SFA-val dúsított étrendet fogyasztanak (főleg állati zsírokból), nagyobb kockázatot jelentenek a csontritkulás szempontjából

    Mikroelemek és csontritkulás

    Kalcium

    A jelen áttekintésben használt vizsgálatok jellemzői és részletei

    D-vitamin

    Foszfor

    A nők életkorának és szérum foszforszintjének összefüggését vizsgáló tanulmányban szignifikáns összefüggést figyeltek meg a foszfor szérumszint, az életkor és az oszteoporózis között. Valójában a posztmenopauzás nőknél a zsír- és foszforszint emelkedett53.

    K-vitamin

    A szervezet K-vitamin-szükséglete két forrásból származik, de főleg a filokinonból (K2), amely a növényi élelmiszerekben található. A fennmaradó K-vitamin szükségletet a bélbaktériumok termelik. A fehérje karboxilezése a K-vitamintól, mint kofaktortól függ ebben a folyamatban. A transzláció után ez a mikrosomális enzim felelőssé válik a néhány fehérjében található speciális glutamil gamma-karboxi-glutaminná történő átalakulásáért54.

    K-vitamin-függő karboxilezés

    A K-vitamin nélkülözhetetlen koenzim a gamma-karboxilezéshez, amely a csontfehérjékben, például az oszteokalcinban fordul elő29. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a K-vitamin védő hatással lehet az életkorral összefüggő BMD-vesztésre. A K-vitamin-hiány a nem-karboxilezett osteocalcin szintézisét eredményezi. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az alacsony szérum nem karboxilezett osteocalcin és a filokinon közvetlenül korrelál az alacsony BMD-vel és az osteoporosis okozta csonttörés fokozott kockázatával55. Az ápolók által végzett jól ismert kohortos vizsgálatban a nőknél a kismedencei törés megnövekedett kockázatát az étrendi filokinon bevitelének hiányának tulajdonították27. A Framingham-féle kohortvizsgálat kimutatta, hogy az alacsony filokinon bevitel az időseknél fokozott kismedencei törés kockázatával jár. Ennek ellenére nem tapasztaltak összefüggést a filokinon bevitele és a BMD29 között. Egy, a filokinon hatásának meghatározására szolgáló, 155 egészséges, 50-60 éves posztmenopauzás nőkön végzett vizsgálat során kiderült, hogy a filokinon bevitele 35% -kal csökkentette a femoralis nyaki csontritkulás valószínűségét az eseti csoportban, a kontroll csoporthoz képest29.

    Magnézium

    Réz

    A súlyos rézhiány csontrendszeri problémákat eredményez. Tanulmányok kimutatták, hogy az oszteoporózis összefügg a Menkes-szindrómával75, amely genetikailag megzavarja a réz bevitelét a szervezetben. A réz csontanyagcserében betöltött szerepe először a lizin-oxidáz nevű rézzel rokon enzimhez kapcsolható. Ez az enzim elengedhetetlen a lizinből származó kémiai kötések kialakulásához a kollagénben és az elasztinban76. Állatkísérletek kimutatták, hogy ennek az enzimnek az aktivitása stimulálódik az étrend fokozott táplálékbevitelének hatására77. A réz kulcsszerepet játszik a csontreszorpcióban, amely a szuperoxid-diszmutáz enzim révén valósul meg, amelyben a réz kofaktorként működik. A szuperoxid-dismutáz egy antioxidáns enzim, amely cink- és rézatomokkal képződik. Ennek a két elemnek a szerepe az antioxidáns gyökök semlegesítése, amelyek az oszteoklasztok által a csontfelszívódás során keletkeznek. Nem megfelelő rézbevitelű állatokon végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a rézhiány gátolja az oszteoklaszt aktivitását, de nem befolyásolja az oszteoblaszt aktivitását78.

    Nem tápláló anyagok és csontritkulás

    Fitoösztrogének

    Osteoporosis and Nutritive Status Iránban

    Nincs pontos statisztika az oszteoporózis prevalenciájáról Iránban. Egy Teheránban 40-60 éves nők csoportjával végzett vizsgálatban a posztmenopauzás nők körében az oszteoporózis prevalenciáját a csigolya és a combnyak területén 23,1% -nak, illetve a combnyak területén 4,6% -nak jelentették. Ezek a megállapítások azt mutatták, hogy ebben a városban alacsony a csontritkulás előfordulása87. Mojibian és munkatársai egy másik tanulmánya. a posztmenopauzás nők körében Yazdban a femoralis és a gerincoszlop régiójában az oszteoporózis prevalenciája 43,03, illetve 20,5% volt 88. Egy másik Mashhadban végzett tanulmány kimutatta az osteoporosis (35,7%) és az osteopenia (38,9%) prevalenciáját az 50-80 éves nők ágyéki csigolyáiban89. Ez a különbség az osteoporosis és az osteopenia előfordulási gyakoriságában a különböző társadalmakban különböző okokból adódhat, ideértve az életmód, az alanyok életkora, a mérőeszközök, a BMD, a faj és a BMD mérési régió közötti különbségeket90.

    Az iráni kvantitatív vizsgálatok az osteoporosisban szenvedő betegek táplálkozási állapotával foglalkoztak. Irán északnyugati régiójában végzett tanulmány szignifikáns különbséget mutatott ki az étrendi tápanyagok bevitele és az ajánlott étrendi mennyiség között91. Például a kalcium, a D-vitamin és a K-vitamin megfelelő bevitelét csak az esetek 7,2% -ában, 3,1% -ában és 42,3% -ában figyelték meg92. Ennek ellenére további tanulmányokra van szükség az ország különböző részein.

    Következtetés

    Általában a megfelelő táplálkozás nagyon jelentős szerepet játszik az oszteoporózis megelőzésében és kezelésében. Más szavakkal, az emberek a következő egyszerű ajánlások betartásával jelentősen javíthatják csontjaik egészségét: a 70 év feletti idősek ajánlott kalciumbevitelén (1200 mg/nap) kívül ajánlott legalább 600 NE ( ideális esetben 800-1 000 NE) D-vitamin. A megfelelő kalcium- és D-vitamin-bevitelre való odafigyelés nem eredményezheti más tápanyagok és étrendi vegyületek elhanyagolását. A csontok egészségének szempontjából fontos egyéb mikroelemeket, például magnéziumot, K-vitamint és káliumot egészséges étrenddel lehet ellátni, amely nagy adag gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz (legalább napi öt adagot). Az étrend mellett a jó életmód megtartása a magas kockázatú magatartások (pl. A dohány és az alkohol túlzott használata) elkerülésével és a megfelelő fizikai aktivitás bevonásával biztosíthatja a csontok egészségét.

    Rövidítések

    BMD: A csont tömegsűrűsége

    SFA: Telített zsírsavak

    Köszönetnyilvánítás

    Köszönet mindenkinek, aki segített nekünk ebben a kutatásban. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Fasa Orvostudományi Egyetem kutatási alkancellárjának.

    A szerző hozzájárulása

    Hejazi J, Davoodi A, Khosravi M, Sedaghat M, Abedi V, Hosseinverdi S, Ehrampoush E, Homayounfar R és Shojaie L részt vett a kézirat elsődleges változatának kutatásában és megírásában. Homayounfar R részt vett a kézirat szerkesztésében, benyújtásában és véglegesítésében.

    Finanszírozás

    Az adatok és anyagok rendelkezésre állása

    Etikai jóváhagyás és hozzájárulás a részvételhez

    Hozzájárulás a közzétételhez

    Versenyző érdekek

    A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.