Táplálkozás és testmozgás a májcirrhosis kezelésében

Levelezés: Nobuyuki Toshikuni, MD, Kanazawa Orvostudományi Egyetem Gasztroenterológiai Tanszék, 1-1 Daigaku, Uchinada-machi, Ishikawa 920-0293, Japán. [email protected]

Telefon: + 81-76-2862211 Fax: + 81-76-2860892

Absztrakt

Alap tipp: A legújabb tanulmányok kimutatták, hogy a májcirrhosisban szenvedő betegek túlélésének előrejelzője a szarkopenia. Az LC-vel összefüggő szarkopénia a káros tápanyagcsere és a csökkent fizikai aktivitás alapján alakul ki. Ennek az állapotnak a javításához elengedhetetlen a táplálkozás és a testmozgás kezelése. Az elágazó láncú aminosav kiegészítéssel történő energiafogyasztás ígéretes módszer a táplálkozás kezelésére. A testmozgás növelheti a vázizom térfogatát és erejét; azonban a táplálkozási állapotot és az LC szövődményeit fel kell mérni, mielőtt a testkezelés megkezdődne. Az elhízás egy másik egészségügyi probléma az LC-betegek számára; az inzulinrezisztencia javítása az elhízott LC-betegek táplálkozási és testmozgás-kezelésének kulcsfontosságú eleme.

BEVEZETÉS

A PEM-mel társított ENERGIA-METABOLIZMUS LC-BETEGEKBEN

Metabolikus aktivitás

Az anyagcsere aktivitása a mért nyugalmi energia ráfordítás (REE) és a megjósolt REE összehasonlításával értékelhető [24]. Jelentős különbségek vannak a metabolikus aktivitásban az LC-betegek között; korábbi vizsgálatok arról számoltak be, hogy az LC-betegek 15-33,8% -a mutatott hipermetabolizmust, míg 8% -31% -a hipometabolikus volt [7,8,25,26]. Korábbi tanulmányok LC-betegekkel kimutatták, hogy a hipermetabolikus állapot szorosan összefügg a csökkent izomtérfogattal [27]. A fokozott béta-adrenerg aktivitás legalább részben megmagyarázhatja a hipermetabolizmust [26]. Egy multicentrikus prospektív vizsgálatban részletes elemzést végeztek a metabolikus aktivitásról és az energiaegyensúlyról LC-betegeknél. Az eredmények azt mutatták, hogy a PEM szignifikánsan korrelált a Child-Pugh fokozattal, hogy a hipermetabolikus és hipometabolikus betegeknél jelentősen csökkent a szabad zsírtömeg kg-ja, és hogy a hipermetabolikus betegek pozitív energiamérlege volt a csökkent fizikai aktivitás miatt, míg a hipometabolikus betegeknél negatív volt energiaegyensúly a csökkent kalóriabevitel miatt [7].

A metabolikus aktivitás és a kimenetel összefüggését LC-ben szenvedő betegeknél megvizsgálták. Egy tanulmány megállapította, hogy a túlélési arány szignifikánsan magasabb normális metabolikus LC-ben szenvedő betegeknél, mint hipometabolikus vagy hipermetabolikus LC-betegeknél [10]. Ezenkívül egyes eredmények azt sugallják, hogy az LC-vel kapcsolatos hipermetabolizmus mind a transzplantáció nélküli [25,28], mind a transzplantáció utáni túléléssel összefüggő tényező [29]. A hipermetabolikus LC betegeknél a transzplantáció nélküli túlélés csökkent a nem hypermetabolikus LC betegekkel szemben (9,7 hónap vs. 31,8 hónap, P = 0,05) [28]. Ezenkívül egy végstádiumú májbetegségben szenvedő betegek vizsgálatában a transzplantáció előtti hipermetabolizmus a transzplantáció utáni túlélés csökkenésével járt [29].

Szénhidrát és lipid anyagcsere

A máj kritikus szerepet játszik a szénhidrát- és lipid-anyagcserében. A bevitt szénhidrátokat a máj veszi fel, átalakítja és tárolja glikogénként. Éhomi állapotban a májban glükóz képződik glikogenolízissel és glükoneogenezissel; így a vércukorszint fenntartva van [30]. Mivel az LC betegek csökkent glükoneogenezis képességgel és glikogén raktár kapacitással rendelkeznek [31], ezért viszonylag rövid éhezési periódus után (például egyik napról a másikra) hajlamosak éhezési állapotba lépni [32]. Ebben a helyzetben a lipid anyagcsere fokozódik; az energia-anyagcsere a szénhidrát-preferenciáról a lipid-oxidáció preferenciájára változik [33-35]. Ennek megfelelően a szabad zsírsav (FFA) szintje megemelkedik az LC betegeknél. Egy korábbi tanulmány azt találta, hogy a felgyorsult lipolízis helyett a károsodott újraészterelés fokozza az FFA-t az LC-betegeknél [36].

Fehérje anyagcsere

Asztal 1

Módszerek a fehérje-energia alultápláltság és a szarkopénia értékelésére májcirrhosisos betegeknél

Módszer	Képesség	Előny	Hátrány
PEM
Közvetett kalorimetria	Az energiafelhasználás és az npRQ kiszámításához	Nem invazív és pontos	Drága
Az npRQ a túlélés markere
Antropometriai mérések	A táplálkozási állapot és a májfunkció becslése	Egyszerű és olcsó	A mérésekkel kapcsolatos lehetséges hibák
	Az AMC és a TSF a túlélés markereként szolgál
	A% AMC és a% AC az npRQ alternatívájaként szolgál
Bioimpedancia elemzés	A testsejtek tömegének becslése	Kényelmes és olcsó	Korlátozások ascites betegeknél
A PA a táplálkozási állapot becslésére és a túlélés markerére szolgál	Összehasonlítható a DXA és az MRI módszerekkel a vázizom térfogatának értékelése során
Szarkopénia
Képalkotó módszer	A vázizom térfogatának felmérése
CT és MRI	Pontos	Sugárzásnak kitett (CT)
DXA	Összehasonlítható a CT és MRI módszerekkel
Kevesebb sugárterhelés és alacsonyabb költség, mint a CT módszer
A markolat szilárdsága	Az izomerő mérésére	Egyszerű és olcsó	A mérésekkel kapcsolatos lehetséges hibák
	A tápérték állapota
	A máj dekompenzációjának előrejelzője

PEM: Fehérje-energia alultápláltság; LC: Májcirrózis; npRQ: Nem fehérje légzési hányados; AMC: karizom kerülete; TSF: Triceps bőrhajlatok vastagsága; AC: Kar kerülete; PA: fázisszög; DXA: kettős energiájú röntgenabszorpciós módszer; MRI: Mágneses rezonancia képalkotás; CT: Számítógépes tomográfia.

Közvetett kalorimetria

A közvetett kalorimetria segítségével mérhető a percenkénti oxigénfogyasztás (VO2) és a szén-dioxid-termelés percenként (VCO2), kiszámítva ezzel az energiafelhasználást és a nem fehérje légzési hányadost (npRQ). Az npRQ-t jó markernek tekintik a PEM értékelésében. LC-betegeknél az npRQ alacsonyabb, mint a normál kontrollokban, mivel az előnyös energia-anyagcsere a szénhidrátról a lipid oxidációra vált. Az LC-betegek nemrégiben végzett vizsgálata feltárta, hogy a túlélési arány szignifikánsan alacsonyabb azoknál a betegeknél, akik alacsony npRQ-val (2/m 2) használhatók a vázizom térfogatának indexeként (az L3 vázizom-index, L3 SMI) [65]. Noha a szarkopénia diagnosztizálására vonatkozó határértékeket nem állapították meg, egy nemrégiben készült tanulmány 38,5 cm 2/m 2 -es, férfiaknál 52,4 cm 2/m 2 -es határértékeket használt [65]. Az MR-t a csontvázizom térfogatának és a szarkopénia értékelésére is alkalmazták [73,83,84].

Gyakorlati megközelítés a májcirrhosisos betegek kezelésében, szarkopéniában vagy szarkopéniás elhízásban. LC: Májcirrózis; PEM: Fehérje-energia alultápláltság; CT: számítógépes tomográfia; MRI: Mágneses rezonancia képalkotás; DXA: kettős energiájú röntgenabszorpciós módszer; BCAA: Elágazó láncú aminosav.

Lábjegyzetek

P- Ellenőrök: Maasoumy B, Ruiz-Margain A S- Szerkesztő: Qi Y L- Szerkesztő: A E- Szerkesztő: Zhang DN