Társadalmi-gazdasági helyzet és adipozitás a gyermekek és szüleik körében a Belarusz Köztársaságban

Rita Patel

1 Szociológiai Orvostudományi Tanszék, Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

Debbie A. Lawlor

1 Szociális Orvostudományi Tanszék, Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

2 MRC Központ a transzlációs epidemiológia kauzális elemzéséhez (CAiTE), Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

Michael S. Kramer

3 Gyermekgyógyászati Klinika és Epidemiológiai és Biostatisztikai Tanszék, McGill Egyetem Orvostudományi Kar, Montreal, Kanada

George Davey Smith

1 Szociális Orvostudományi Tanszék, Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

2 MRC Központ a transzlációs epidemiológia kauzális elemzéséhez (CAiTE), Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

Natalia Bogdanovich

4 A Nemzeti Kutatási és Alkalmazott Orvosi Anya és Gyermekközpont, Minszk, Fehéroroszország

Lidia Matush

4 A Nemzeti Kutatási és Alkalmazott Orvosi Anya és Gyermekközpont, Minszk, Fehéroroszország

Richard M. Martin

1 Szociológiai Orvostudományi Tanszék, Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

2 MRC Központ a transzlációs epidemiológia kauzális elemzéséhez (CAiTE), Bristoli Egyetem, Bristol, Egyesült Királyság

Absztrakt

Bevezetés

A túlsúly súlya sok országban magas és növekszik, és ez komoly közegészségügyi problémát jelent. 1 Az elhízás több krónikus betegség megnövekedett kockázatával jár együtt 2, és az elhízás előfordulásának társadalmi-gazdasági különbségei lehetnek az egyik mechanizmus, amely révén az egészség és a halálozás egyenlőtlenségei jelentkeznek. 3 Az alacsony gazdasági fejlettségű országokban a túlsúly és az elhízás gyakoribb a tehetős felnőttek és gyermekek körében. 4 A gazdaságilag fejlett országokban a túlsúly és az elhízás gyakoribb a szegényebb nők és gyermekek körében, 3–5, bár ez a minta kevésbé következetes a férfiak körében, 3, 4, és az elhízás előfordulásának egyenlőtlenségei egyes országokban szűkülhetnek. 6.

Kelet-Európából és a volt Szovjetunióból számos ország rendelkezik átmeneti gazdaságokkal (a központilag tervezetttől a szabad piacgazdaságig változik), a társadalmi és gazdasági fejlődés különböző szakaszaiban. A túlsúly/elhízás prevalenciájának egyenlőtlenségeit vizsgáló tanulmányok ezekben az országokban vegyes eredményeket tárnak fel. A kevésbé iskolázott szülőkkel rendelkező gyermekek általában nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyosak vagy elhízottak. 7, 8 Egy nemrégiben végzett tanulmány 35 országban azt találta, hogy a serdülők között a tehetősebb háttérrel rendelkező Horvátországban, Észtországban és Lettországban nagyobb valószínűséggel vannak túlsúlyosak/elhízottak. 8 A felnőttek körében az alacsonyabb társadalmi-gazdasági helyzet az elhízás nagyobb gyakoriságával társult, különösen a nők körében. 9, 10 E tanulmányok többségében gyermekeket vagy felnőtteket vontak be, és kevesen vizsgálták egyszerre az elhízás társadalmi-gazdasági mintázatát mind a gyermekekben, mind szüleikben. 7 Kevés tanulmány vizsgálta a központi zsírosodás egyenlőtlenségeit, amelyek még gyermekkorban is károsabbak az egészségre, mint a perifériás zsírszövetek. 11.

A Belarusz Köztársaság átmeneti gazdasággal rendelkezik, és közepes jövedelmű volt Szovjet Szocialista Köztársaság, alacsony jövedelmű egyenlőtlenséggel. 12 Fehéroroszországnak sok magas jövedelmű országban közös vonásai vannak: magas a felnőttek műveltsége és alacsony a csecsemőhalandóság, de magas a felnőttkori halálozás is, elsősorban az elhízással összefüggő szív- és érrendszeri betegségek miatt. 12., 13. Nincsenek tudomásunk Belarusz korábbi publikált tanulmányairól, amelyek az elhízás társadalmi-gazdasági mintázatáról vagy a kapcsolódó egészségügyi eredményekről számolnak be.

Megvizsgáltuk a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket általában és a központi adipozitást foglalkozási és oktatási státus szerint, a fehéroroszországi gyermekek és szüleik körében. Ezenkívül megvizsgáltuk a kiválasztott demográfiai, antropometriai, egészségügyi magatartás és a családdal kapcsolatos változók ezekre az összefüggésekre gyakorolt hatását.

Mód

6,5 éves korban a következő antropometriai intézkedéseket hajtották végre két példányban, és az összes elemzés során használt átlagolvasást használták: 16 álló magasság; súly; derékbőség; valamint a subcapularis és a tricepszes bőrréteg vastagsága. A 13 889 gyermek közül tizenhét (0,1%) hiányzott az adatok közül legalább egy ilyen intézkedéshez. Ugyanezen a látogatáson a vizsgáló gyermekorvos feljegyezte a szülő testmagasságát és súlyát (és más kovariánsokat), amelyeket a kísérő szülővel/törvényes gondviselővel folytatott interjú során kaptak. A gyermekek többségénél (91%) az anya mind magának, mind a gyermek apjának jelentette magasságát és súlyát; kisebbségben (8%) az apa/gondviselő mindkét szülőnél jelentést tett (a gyermekek 1% -ánál ezt az információt nem rögzítették). Összesen 1379 (10%) apának és 161 (1%) anyának nem volt adatai a testmagasságról és a testsúlyról.

Újramérési auditot alkalmaztak a gyermekek méréseinek reprodukálhatóságának felmérésére a nyomon követés során. 16 Röviden: 190 véletlenszerűen kiválasztott gyermeket (gyermekorvosonként körülbelül ötöt) vizsgált meg újra az egyik minszki székhelyű gyermekorvos (auditor), az első vizsgálat után 5,3–32,6 hónap (átlagosan 17,7 hónap). Az ellenőrök megvakultak a poliklinika gyermekorvosainak kezdeti méréseitől. A teszt – újratesztelés korrelációja magas volt (Pearson-féle korrelációs együttható ≥0,84) a magasság, a testtömeg-index (BMI) és a derék kerülete tekintetében, de szerény volt a subcapularis (0,65) és a tricepsz (0,59) bőrhajtás vastagságánál, ami a mérés ismert nagyobb nehézségét tükrözi. bőrredők.

A poliklinika helyét Minszktől keletre vagy nyugatra, valamint városi vagy vidéki kategóriába sorolták. A városi/vidéki elhelyezkedés a falu/város méretén alapult, amelyet a kórház és a hozzá tartozó poliklinika szolgált. Az anya a következő alapváltozókat közölte: a szülő életkora (évek), az idősebb testvérek száma (0, 1, 2+), családi állapot (bejegyzett házasság, be nem jegyzett házasság/nem házas) és az anyai dohányzás terhesség alatt. Az apa életkorát 494 (3,6%) gyermeknél nem érték el. A terhesség alatti dohányzást a napi elszívott cigaretták számából igen/nem kódra helyezték. A gyermek születési súlyát (grammban) kivonták a kórlapból. Az első 12 hónapban rendszeresen rögzítették az anya szoptatásának előzményeit. Bináris változót kaptunk azokról, akik kizárólag 3 hónapos korban szoptattak (igen/nem), kizárólagosságot az Egészségügyi Világszervezet kritériumai határoztak meg. 19.

Az utóellenőrzés során regisztrált kovariánsok a szülők dohányzása, alkoholfogyasztása és a testvérek száma voltak. A dohányzás (igen/nem) mindkét szülőnél a fentiek szerint származik, 120 anya (1%) és 1292 apa (9%) esetében hiányzott. A szülők alkoholfogyasztását az alkoholfogyasztás átlagos gyakoriságának és az ilyenkor elfogyasztott alkoholmennyiség kombinálásával állapították meg (anyáknál heti 2 egység, apáknál heti 4 egység kategóriába sorolva). Egy egység alkohol 25 ml vodkának/szesznek felel meg. Az alkoholfogyasztásra vonatkozó adatok az anyák 2% -áról (n = 232) és az apák 10% -áról (n = 1437) hiányoztak. A vizsgált gyermek születése óta regisztrált fiatalabb testvérek számát (0, 1, 2+) szintén rögzítették, és 112 gyermeknél hiányzott (1%). A montreali gyermekkórház intézményi etikai felülvizsgálati testülete jóváhagyta a tanulmányt, a résztvevő anyák aláírt beleegyezésüket adták oroszul.

A BMI-t a kilogrammban kifejezett tömeg és a négyzetméterben kifejezett magasság hányadosa szerint számítottuk. A gyermekkori soványságot, túlsúlyt és elhízást olyan modellek határozták meg, amelyek életkor- és nemspecifikus küszöbértékeket adnak meg, olyan pályákkal, amelyek 18 éves korban egyenértékűek a BMI-vel, amely ≤17 (vékonyság esetén), 21 ≥25 és ≤30 (túlsúlyos) ) 22 és ≥30 (elhízás esetén). 22 Ezt a három BMI-leválasztást a szülők körében is alkalmazták. A vékonyság határát Cole és munkatársai ajánlása szerint választották meg. 21 A testzsír százalékát Slaughter et al. 23 a subcapularis és a tricepszes bőrhajlatok méréséből. A gyermek pontos életkorát a születés dátumától és az utóvizsgálat dátumától számítva minden elemzés során felhasználták.

Eredmények

A kiindulási állapotba felvett 17 046 csecsemő közül 13 889 (81,5%) 6,5 éves korban végzett méréseket.

Az S1 és S2 kiegészítő táblázatok részletezik a lányok és fiúk, valamint szüleik jellemzőit, az alapvonalon és a nyomon követéskor mérve. Összességében a gyermekek 44% -a kézi háztartásokból származott. 6,5 éves korban a lányok 10% -a és a fiúk 9% -a volt túlsúlyos/elhízott. A lányok testzsírszázaléka nagyobb volt (15,7%, szemben 14,5%), mint a fiúké. Összességében az anyák 37% -a és az apák 53% -a volt túlsúlyos/elhízott. A társadalmi jellemzőkben alig volt különbség a keleten élők és Fehéroroszország nyugati területein, pl. az egyetemi tanulmányokat végzett anyák 48% -a keleten élt, szemben a nyugati 52% -kal.

Összességében 180 (3%) lányt, 135 (2%) fiút, 81 (0,6%) anyát és 7 (0,1%) apát vékonynak minősítettek és kizártak a fő elemzésekből, csakúgy, mint azokat, akiknek hiányos adatai vannak a maximálisan beállított modellekben alkalmazott kovariátok. Ezért 10 870 gyermeket (a 13 889 78% -a), 11 211 (81%) anyát és 11 132 (80%) apát vontak be az elemzésekbe. Az egyes társadalmi-gazdasági mutatók összefüggése a BMI-vel, a derék kerületével és a folytonos változóként értékelt bőrrészekkel nem különbözött szignifikánsan a lányok és a fiúk között (a szexuális interakciók összes P-értéke ≥0,1). Így az összes fennmaradó elemzést a lányok és a fiúk együttesen mutatjuk be. A gyermek BMI pozitívan korrelált az anya BMI-jével és az apa BMI-jével (korrelációs együttható = 0,19 mindkét szülő esetében). A nem kézi háztartásokból származó, vagy szüleiknél magasabb iskolai végzettséggel rendelkező gyermekek átlagos BMI-je, derékbősége, valamint subcapularis és tricepszes bőrréteg vastagsága magasabb volt. Az 1. táblázat a szülői oktatás és a háztartás foglalkozásának összefüggéseit mutatja a 6,5 éves gyermekek túlsúlyos/elhízott esélyeivel. Az alapmodellben az egyetemi végzettségű vagy nem kézi foglalkozású szülőknél a túlsúly/elhízás esélye 38-62% -kal nőtt (P a tendencia a 6,5 éves, belorusz (2002–05) gyermekek körében (n = 10 870) )

VAGY és a túlsúlyos/elhízott 95% CI a normál testsúlyhoz képest A túlsúlyos/elhízott gyermekek száma A túlsúlyos/elhízott gyermekek százaléka 1. modell 2. modell 3. modell

Anya oktatása
Kezdeti/hiányos/közös másodlagos	288	8.0	1.0	1.0	1.0
Haladó középfokú/részleges egyetem	560	9.8	1.26	1.06–1.49	1.22	1.04–1.42	1.11	0,95–1,31
Elkészült egyetem	195	12.4	1.62	1.32–1.99	1.56	1.27–1.92	1.49	1.21–1.85
P-érték a trendhez	A 2. táblázat a társadalmi-gazdasági mutatók összefüggését mutatja a gyermekek derékkörfogatának ≥90. percentilisével és a testzsír százalékával. A társadalmi-gazdasági helyzet minden mutatója pozitívan kapcsolódott az alapmodell adipozitásának mértékéhez. Hasonló pozitív összefüggést láthattunk az alapmodellben a társadalmi-gazdasági helyzet mutatói és a testzsír százalékos aránya között; a többszörösen kiigazított modellben ez az összefüggés erős maradt az anya oktatásához. Az asszociációk hasonlóak voltak a subcapularis és a tricepsz bőrrétegek esetében, ha külön elemeztük őket (az eredményeket nem mutatják).

2. táblázat

Az iskolába járó szülőket, háziasszonyokat vagy munkanélkülieket kizártuk elemzésünkből, de ez nem valószínű, hogy megmagyarázza az általunk megfigyelt asszociációkat. Ezen túlmenően, a társadalmi-gazdasági helyzet és a túlsúly/elhízás közötti oksági út néhány fontos tényezőjére vonatkozóan nem álltak rendelkezésre olyan intézkedések, mint a fizikai aktivitás és az étrend, amelyek segíthetnek a megállapítások magyarázatában. Ugyanakkor a gyermekkori környezetre vonatkozóan más jelölők is rendelkezésre álltak, például a szülők dohányzása, az alkoholfogyasztás és a testvérek száma, és ezek bekerültek az elemzésbe.

Megállapítottuk, hogy a fehéroroszországi gyermekek körében az abszolút túlsúly/elhízás szintje viszonylag alacsony az Egyesült Államokkal összehasonlítva (~ 10%, szemben a> 30% -kal). 29 Más tanulmányokhoz képest a társadalmi-gazdasági helyzet és az adipozitás közötti kapcsolat Fehéroroszországban hasonló a fejlődő országok óvodáskorú gyermekeinek 30 és néhány átmeneti gazdaságban (Horvátországban, Észtországban és Lettországban) élő serdülők közötti kapcsolathoz 8, ahol az adipozitás gyakoribb iskolázottabb/tehetősebb szülőkkel rendelkező gyermekek körében. Eredményeink ellentétben állnak a nyugati fejlett országok 5 és néhány más átmeneti gazdaság (7, 8, 30) eredményeivel, amelyek a túlsúly és az elhízás gyakoribb előfordulásáról számolnak be a szegényebb származású gyermekek körében.

Fehéroroszországban a felnőttek körében a túlsúly/elhízás általános prevalenciája alacsonyabb volt a nőknél és a férfiaknál, mint az USA-ban jelentették (37% és 53%, míg 62% és 71%). A nők körében elért eredményeink összhangban vannak a fejlődő országokban 32, valamint a fejlett országokban, a 3, 33 és más átmeneti gazdaságokban, 3, 10, 34 a közelmúltban tapasztaltakkal, míg a férfiaknál elért eredményeink hasonlóak egyes fejlődő országokban tapasztaltakhoz, 4, 32 és mintegy 34 átmeneti gazdaság.

Az országok közötti összehasonlítás azt sugallja, hogy egy ország relatív gazdagsága és gazdasági fejlődése fontos tényezők lehetnek az elhízás társadalmi-gazdasági mintázatában a felnőtteknél és a gyermekeknél, és ez különösen fontos lehet az átmeneti gazdaságokban, ahol jelentős gazdasági változások zajlanak. 8, 32 Megállapították, hogy az elhízás terhe a tehetősebb társadalmi-gazdasági csoportokról a szegényebb csoportokra változik, mivel az ország vagyona növekszik. 32 Ez a változás a nők gazdasági fejlődésének egy korábbi szakaszában következik be, mint a férfiak esetében. 32 Úgy tűnik, Fehéroroszországban tett megállapításaink alátámasztják ezt a nézetet.

A Világbank adatbázisának (http://web.worldbank.org/) adatai szerint Fehéroroszország bruttó hazai terméke (GDP) 2002 óta gyorsan emelkedett. 2000-ben a lakosság 41,9% -a volt a szegénységi küszöb alatt, és 2002-ben, ez 18,5% -ra csökkent. Ezek a mutatók a GDP közelmúltbeli emelkedésére és a szegénységi ráta csökkenésére utalnak Fehéroroszországban, ami általában az életszínvonal emelkedésére utal. Más átmeneti gazdaságokban az elmúlt évtizedben nőtt a gépkocsik, a tévék és a számítógépek tulajdonosa, a gyorsétterem-fogyasztás, az alkohol és a dohányzás, 35 amelyek mind az elhízással járó tényezők. Adataink arra utalnak, hogy ezekre az obesogén tényezőkre való érzékenység társadalmi mintázatú lehet Fehéroroszországban.

Az elhízás előfordulása a világ számos részén növekszik, ezt a tendenciát általában a fizikai aktivitás csökkenésének és a „nyugati étrend” elterjedésének tulajdonítják az elmúlt évtizedekben. Az egyre növekvő bizonyítékok arra utalnak, hogy a túlsúly és az elhízás társadalmilag mintázott 8, 34, és ez hozzájárulhat az egészségügyi egyenlőtlenségek tendenciáihoz a különböző populációkban. 37 Fehéroroszországban kevés adat található az egészségügyi egyenlőtlenségekről. Más volt szovjet országokban azonban a kevésbé iskolázott felnőttek egészsége rosszabbnak bizonyult, 38 megbetegedésük 38 és halálozásuk 39 az iskolázottabb felnőttekhez képest. Családalapú vizsgálatunk során azonosítottuk a túlsúly/elhízás társadalmi mintázatának egyenlőtlenségeit. A túlsúly/elhízás leggyakoribb előfordulása gyermekeknél és apjuknál a nem kézi/iskolázottabb háztartásokban volt. Az anyáknál azonban a legmagasabb a kézi/kevésbé iskolázott háztartásokban. Ez az információ felhasználható a fehéroroszországi túlsúly és az elhízás előfordulása terén mutatkozó egyenlőtlenségekkel kapcsolatos közegészségügyi ismeretek frissítésére, valamint a lehetséges intervenciós stratégiák kidolgozására. További vizsgálatra van szükség a fehéroroszországi gyermekkori és felnőttkori elhízás megfigyelt társadalmi-gazdasági alakításának mechanizmusainak feltárására.

Kiegészítő adatok

Kiegészítő adatok az EURPUB internetes oldalán érhetők el.

Finanszírozás

A kanadai egészségügyi kutatóintézetek (M.K.-ig) és az Európai Unió korai táplálkozás-programozás: hosszú távú hatékonysági és biztonsági vizsgálatok című projektjéből (támogatási kód: FOOD-DT-2005-007036 - R.M.M. és G.D.S.). D.A.L. és G.D.S. az Egyesült Királyság Orvosi Kutatóközpontjában dolgozni (pályázati kód: G0600705). Az Egyesült Királyság Gazdasági és Szociális Kutatási Tanácsa nagy támogatása (támogatás kódja: RES-060-23-0011 a D.A.L. részére). A finanszírozó szervek egyike sem befolyásolta a cikk adatgyűjtését, elemzését vagy értelmezését. A kifejtett nézetek a szerzők, és nem feltétlenül bármelyik finanszírozó testület véleményei.

Összeférhetetlenség: Egyik sem nyilatkozott.

Főbb pontok

A kelet-európai és volt szovjet országok gyermekei és felnőttjei közötti túlsúly/elhízás prevalenciájában tapasztalható egyenlőtlenségeket vizsgáló tanulmányok vegyes eredményeket tárnak fel. Ezeket az asszociációkat korábban nem vizsgálták Fehéroroszországban, a családokon belül és más adipozitási méréseket alkalmazva.

Megállapítottuk, hogy Fehéroroszországban a nem kézi háztartásokból származó gyermekek és apjuk nagyobb valószínűséggel voltak túlsúlyosak/elhízottak, anyáik pedig kevésbé túlsúlyosak/elhízottak, mint a kézi háztartásokból származóak.

A nem kézi háztartásokból származó gyermekeknél nagyobb volt a derékbőség és a testzsír százalékos aránya, mint a kézi háztartásokból.

A társadalmi-gazdasági helyzet és az adipozitás közötti összefüggés a különböző populációkban eltérő lehet. Ennek fontos közegészségügyi következményei lehetnek.

Köszönetnyilvánítás

Megnevezik a PROBIT Tanulmánycsoport további hozzájáruló tagjait. Országos Kutatási és Alkalmazott Orvostudomány Anya és Gyermekközpont (Minszk, Fehéroroszország): Natalia Bazulko, Olga Gritsenko, Lidia Ovchinikova és Julia Rizkovskaya. Poliklinika gyermekorvosai: Dr. Natalia Andreeva (Rogacsev), Tatiana Avdeichuk (Brest), Elena Avsiuk (Vitebsk), Irina Baikevich (Slonim), Zinaida Bisucova (Zlobin), Irina Bujko (Oshmiany), Tamara Galushkina (Volkovysch), Marina Gina ), Danuta Iodkovskaya (Berestovitsa), Galina Ivanova (Mogilev), Larisa Kebikova (Minszk), Galina Kluchnikova (Ostrovets), Maria Kotliarovich (Soligorsk), Galina Kovalevskaya (Lepel), Natalia Krokas (Mosty), Nadezda Kushsaova (Rech) Afanasia Lazarenko (Klimovichi), Ludmila Lazuta (Minszk), Zinaida Liamkina (Boriszov), Raisa Lisiura (Stolin), Tamara Nabedo (Novolukoml), Svetlana Pleskach (Baranovichi), Oksana Potapenko (Soligorsk), Svetlana Beverinaja (Svetlana Pridhodosz) (Oshmiany), Irina Rogach (Mstislavl), Ludmila Rutkovskaya (Kobrin), Natalia Senchuk (Rechitsa), Elena Seraia (Baranovichi), Ludmila Sheveleva (Kobrin), Vera Shota (Svisloch), Anna Silvanovich (Shuchinaya), Glub Smolinaya ), Valentina Solovey (Volkovysk), Zoya So lovyova (Doksicitsy), Natalia Tsarik (Svetlogorsk), Nadezda Turkovskaya (Zlobin) és Oxana Zarodova (minszki régió).