Törött csukló (távoli sugár törés)

A törött csukló - konkrétan disztális sugárú törés - az egyik leggyakrabban előforduló törés a testben. Tanulmányok kimutatták, hogy a gyermekeknél a törések akár 25% -át, idősebb felnőtteknél pedig a törések körülbelül 20% -át teszi ki. 1

A csukló bonyolult ízület, és számos lehetséges módja van annak, hogy csontjai eltörjenek vagy elmozduljanak. A törés leggyakoribb típusa a sugárcsont, egy hosszú alkarcsont törése. Ezt disztális sugarú törésnek nevezik.

Distalis radiális törés következik be, amelyet általában csuklótörésnek neveznek
amikor törés van a sugárcsontban.

A hüvelykujj oldalán lévő csuklóízület közelében disztális sugarú törés következik be, amely tipikusan egy kinyújtott karra esés következménye. A distalis sugárú törés kifejezést néha felváltva használják a „törött csukló” kifejezéssel. Colles-törésnek is nevezhetjük, amely a disztális sugarú törés gyakori típusa, amelyben a sugár törött része felfelé dől.

A törések osztályozása

Számos tényező segíthet az orvosoknak a törés típusának osztályozásában és a legjobb kezelési mód meghatározásában:

Intraarticularis vs. extracarticularis. Ezek a kifejezések azt jelzik, hogy a törés kiterjed-e a radiocarpalis ízületbe - a sugár és a csukló első csontcsontjának sora - vagy sem. Az ízületet érintő (intraartikuláris) töréseket általában nehezebb kezelni és gyógyítani.
Elmozdított és nem elköltözött. Ezek a kifejezések leírják, hogy a csontok vagy töredékek elmozdultak-e a helyükről, vagy még mindig a helyükön vannak-e.
Csiszolva. Az aprított törés a csont törése vagy töredezése több mint két töredékre.
Összetett. Az összetett törés megtöri a bőrt, és orvoshoz kell fordulnia a seb lezárásához. Az összetett törés növeli a fertőzés kockázatát.

Az orvosok képalkotó vizsgálatokkal, például röntgennel meghatározhatják a törés osztályozását.

Disztális sugárú törés esetén számos műtéti és nem sebészeti kezelési lehetőség áll rendelkezésre a törés gyógyítására és a csukló működésének helyreállítására.