Tsamba: A tibetiek első étele, 1. rész

első

Tsampa kulturális jelentősége རྩམ་ པ

Kulturális szempontból jelentős, táplálékban gazdag és egyszerűen ősi gabonával, árpával készült Tsamba (AKA Tsampa) évszázadok óta a tibeti emberek gyors és őszinte étele. Ez nemcsak étrendünk túlsúlya, hanem buddhista és misztikus szertartásokhoz is használják.

A „tsamba” szó durva őrölt pörkölt árpalisztre utal, hasonlóan a durva kukoricadarához, valamint a sós harapásméretű tsampa étkezéshez, amelyből ez a diós ízű liszt végül néhány fő összetevő segítségével válik. Az ételt ezután gyakran reggelire fogyasztják, szilárd formában vagy Thuma formában (གཏོལ་ མ, zabkása). Mindennapi étel, különösen a nomád területeken, ugyanúgy, mint ünnepi étel mindenki számára: képzettek és műveletlenek, pásztorok, gazdák, kormánytisztviselők, bölcsek és fiatalok.

Úgy gondolják, hogy a tibeti rituálék tsampa-liszttel való megünneplése megelőzte a buddhista hiedelmek elfogadását a régióban. A mulatságosok a levegőbe dobják, hogy örömet szerezzenek az esküvők, születések, Losar (tibeti újév) és vallási szertartások miatt; animisztikus hegyi isteneknek és helyi istenségeknek ajánlják fel oltalom céljából. Megégeti azt a 49 napot is, amikor egy szerette elmúlását és sokáig gyászolja, hogy segítsen kiszabadítani és továbbvinni a lelket.

A frissen őrölt vagy tibeti süteményekbe (ཞུན) beépített Tsampa mindig kincses ajándék, amelyet adni és kapni kell. Szülővárosomban, Regbongban, gyakran a megtiszteltetés részeként adományozzák az emberek életének megünneplésére. Sok tibeti is úgy véli, hogy a gabonának még gyógyászati ​​felhasználása is van. A lisztet általában az ínyre alkalmazzák a fogfájás enyhítésére; masszázsolajként szolgál fejfájás vagy fájó nyak esetén, és az idősebbek rágódnak a gyors energia fellendülés érdekében.

Tsamba jól beépült az ősi tudományokba és a mindennapi életbe kultúrámba. Még egy népszerű tibeti betűtípus neve is, mivel annyira mélyen tükrözi kultúránkat és gyökereit.