Tüdőgyulladás felnőtt lóban

Gyors tények

Mi a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás olyan fertőzés a tüdőben, amelyet baktériumok, vírusok, gombák és/vagy aspiráció okozhatnak.

A csikóknál gyakrabban alakul ki tüdőgyulladás, mint a felnőtt lovaknál. Hajlamosabbak a bakteriális fertőzésekre, és nagyobb a kockázata az aspirációs tüdőgyulladás kialakulásának, amely akkor fordulhat elő, ha ételt, nyálat vagy folyadékot lélegeznek be a tüdőbe lenyelés helyett.

A tüdőgyulladás azonban még mindig befolyásolhatja a felnőtt lovakat. A tüdőgyulladást leggyakrabban olyan idősebb lovaknál észlelik, akiknek már vannak betegségei vagy kórtörténetükben szállításuk van, vagy egyéb tényezők hajlamosabbá tehetik őket a betegségre.

A tüdőgyulladás megelőzése

A tüdőgyulladás megelőzésének legfontosabb szempontjai a jó kezelés:

Minimalizálja a stresszt, különösen ha más lovakkal keveredik, vagy lovakat szállít nagy távolságokra. Szakítson hosszú utakat, tartsa fenn a jó biztonságot, ha nincs otthon, és tartsa be a rendszeres rutint.
Kérdezze meg állatorvosát, hogy a már meglévő állapotok miatt a ló kiszolgáltatott-e a tüdőgyulladásnak. Ilyen például a Cushing-kór, a ló metabolikus szindróma és a gyulladásos légúti betegség.
Fenntartja a korábban diagnosztizált egyéb betegségek kezelését.
Legyen naprakész az oltásokkal kapcsolatban a gyakori légúti fertőzések elleni védelem érdekében.
Legyen tisztában a tüdőgyulladás lehetséges jeleivel.

A betegség jelei

A tüdőgyulladás általában nem fertőző a lovak között, hacsak a lovak egy csoportja nem volt kitéve ugyanazon vírusnak vagy más betegségnek, amely kiszolgáltatottá teszi őket. A tüdőgyulladás jelei a ló tüdőgyulladásának típusától függően változnak. Kérjük, olvassa el az alábbiakban a tüdőgyulladás típusait a konkrétabb jelekért.

A tüdőgyulladás lehetséges jelei a következők:

Sárga vagy krémszínű orrváladék
Depresszió
Tartós láz

Diagnózis

A tüdőgyulladás diagnosztizálása és a pontos ok meghatározása alapos munkát igényel, így állatorvosa előírhatja a legmegfelelőbb terápiát. A diagnosztikai tesztek a következőket tartalmazhatják:

Vérmunka (CBC és biokémiai panelek) a szisztémás betegség súlyosságának meghatározására.
Mellkasi ultrahang a tüdő felszínén történő károsodás mértékének vizuális felmérésére.
Trachealis transz-mosás steril folyadékminta összegyűjtésére a tüdőből, amely tenyésztésre és érzékenységre beadható.
Kultúra és érzékenység a tüdőgyulladásért felelős pontos kórokozó és érzékenységének meghatározására a különböző típusú antibiotikumokkal szemben.

Kezelés

Az enyhe vagy közepesen súlyos tüdőgyulladás kezelése sikeres lehet, és általában antibiotikumokat, gyulladáscsökkentőket és támogató kezelést tartalmaz. Súlyosabb esetekben a kezelés kihívást jelenthet, mivel a tüdőszövet maradandó károsodást okozhat. A tüdőgyulladás befolyásolhatja a ló hosszú távú teljesítményét attól függően, hogy a tüdőszövet mekkora részét érinti tartósan.