Tüdőödéma

Dr. Mary Harding, Dr. John Cox véleményezte | Utoljára szerkesztve: 2018. november 16. | Megfelel a beteg szerkesztési irányelveinek

tüdőödéma

A tüdőödéma a vizes folyadék feleslege a tüdőben.

A hirtelen fellépő tüdőödéma esetén általában sürgős kórházi kezelésre van szükség. A kezelés magában foglalja az oxigént, a felesleges folyadékot a tüdőből eltávolító gyógyszereket (diuretikumok) és más, a szív hatékonyabb működését elősegítő gyógyszereket. A további kezelés a tüdőödéma okától függ. A tüdőödéma életveszélyes lehet, különösen sürgős orvosi kezelés nélkül.

Tüdőödéma

Ebben a cikkben
  • Mi a tüdőödéma?
  • Tünetek
  • Okoz
  • Hogyan diagnosztizálják a tüdőödémát?
  • Hogyan kezelik a tüdőödémát?
  • Vannak-e komplikációk?
  • Outlook

Mi a tüdőödéma?

Tünetek

A tüdőödéma tünetei lehetnek:

Felkapott cikkek

  • Vérköhögés vagy véres hab (haemoptysis).
  • Légzési nehézség fekve, és a légszomj miatt nem tud teljes mondatokkal beszélni. Lehet, hogy aludnia kell, fejét kitámasztva extra párnákkal.

Egyéb tünetek lehetnek szorongás vagy nyugtalanság, csökkent tudatszint és túlzott izzadás. Lehet, hogy kék színű az ajka vagy az ujja.

Okoz

A tüdőödémát leggyakrabban szívelégtelenség okozza (ebben az esetben kardiogén tüdőödémának hívják). Ennek oka lehet más olyan állapot, amely közvetlenül nem befolyásolja a szívet (nem kardiogén tüdőödéma).

A tüdőödéma a következő okok miatt fordulhat elő:

  • A tüdőben lévő erek nyomásának növekedése. Ez gyakran előfordul szívelégtelenség esetén, amikor a szív kevésbé hatékonyan pumpálja a vért.
  • A tüdőben lévő nagyon kicsi erek (kapillárisok) károsodása, több folyadék átjutása a tüdőbe. Ez tüdősérüléssel fordul elő - pl. Füst belégzése vagy tüdőgyulladás.
  • Az erek (nyirokerek) sikertelensége a folyadék eltávolítása a tüdőből.

Kardiogén szívelégtelenség: a tüdőödémát gyakran szívelégtelenség okozza. Amikor a szív nem képes hatékonyan pumpálni a vért a testbe, nő a vénákban maradó vér mennyisége, amelyek a tüdőn keresztül vért visznek a szív bal oldalára. Amint ezekben az erekben növekszik a nyomás, a folyadék a tüdőben lévő légterekbe (alveolusokba) tolódik. Ez a folyadék csökkenti a tüdő normális oxigénmozgását, ami légszomjhoz vezethet. Lásd a szív anatómiája és a légzőrendszer című röpcédulákat. Ezek megmagyarázzák a szív és a tüdő működését, valamint a közöttük lévő kölcsönhatást, amely rendszerint stabilan tartja a folyadék szintjét.

A tüdőödémához vezető szívelégtelenség oka számos különböző oka lehet. Ezek a következők lehetnek:

Nem kardiogén tüdőödéma: a tüdőödémát a szív állapotától eltérő állapotok is okozhatják, beleértve:

  • Nagy magasságú expozíció.
  • Akut (felnőtt) légzési distressz szindróma (ARDS).
  • Akut vesekárosodás vagy krónikus vesebetegség.
  • Mérgező gáz vagy súlyos fertőzés által okozott tüdőkárosodás.
  • Tüdőembólia.
  • Komoly sérülést követően.

Hogyan diagnosztizálják a tüdőödémát?

Az orvos által végzett vizsgálat a következőket tartalmazza:

  • A szívverés (pulzus) sebességének és ritmusának ellenőrzése.
  • A vérnyomás ellenőrzése.
  • Ellenőrizze, hogy milyen gyorsan lélegzik.
  • Sztetoszkóppal hallgatva a rendellenes zajokat a tüdőben, jelezve, hogy rendellenes folyadék van jelen.
  • A szívmormolások hallgatása, ami a szív szelepeinek problémáját jelzi.

Lehetséges tesztek

  • Vérvizsgálatok, amelyeket a következők keresésére végeznek:
    • Anémia.
    • Vese funkció
    • A sók szintje a vérben.
    • Hogy a tüdőödémát szívinfarktus okozta-e?.
    • A natriuretikus peptid nevű anyag, amely általában szívelégtelenségben szenvedő emberekben nő fel.
  • A vér oxigénszintjének monitorozása pulzoximetriával, amely egy érzékelőt használ a bőr vékony területére, például egy ujjhegyre.
  • Mellkas-röntgen a szívelégtelenség jeleinek vagy bármely más, a tüdőben jelentkező probléma, például tüdőgyulladás jeleinek felkutatására.
  • A szív ultrahangvizsgálata (echokardiogram) annak megállapítására, hogy vannak-e problémák a szívizommal (például gyengeség, vastagság, a megfelelő kikapcsolódás hiánya, szivárgó vagy keskeny szívbillentyűk vagy a szívet körülvevő folyadék).
  • „Szív nyomkövetés” (elektrokardiogram vagy EKG) a szívroham jeleinek vagy a szívritmus problémáinak keresésére.

Hogyan kezelik a tüdőödémát?

A hirtelen fellépő tüdőödéma esetén általában sürgős kórházi kezelésre van szükség. Szükségük van oxigénkezelésre (ha a test oxigénszintje alacsony), gyógyszerekre, amelyek eltávolítják a felesleges folyadékot a tüdőből (vizelethajtók), és más gyógyszerekkel, amelyek elősegítik a szív hatékonyabb működését. Ezeket a gyógyszereket általában a vénákon keresztül adják be (intravénásan vagy IV.).

A további kezelés a tüdőödéma okától függ. Lásd még a kongesztív szívelégtelenségnek nevezett külön betegtájékoztatót.

Sürgős kezelésre van szükség a tüdőödéma kiváltására is, például szívroham, nagy magasságú betegség vagy akut vesekárosodás kezelésére.

Ha az oxigén és a gyógyszerek nem kezelik sikeresen a tüdőödémát, szükség lehet lélegeztetőgép vagy más módszerek alkalmazására a légzés elősegítésére, amíg a tüdőödéma javul.

Vannak-e komplikációk?

Ha a tüdőödéma folytatódik, az megnövekedett nyomást okozhat a szív jobb oldalán, és végül a jobb kamra meghibásodását okozhatja. A jobb kamra meghibásodása a lábak folyadékduzzadását (ödéma), a has folyékony duzzadását, úgynevezett ascitist, valamint a máj torlódását és duzzanatát okozhatja.

Outlook

A kilátások (prognózis) a tüdőödéma okától függenek. A tüdőödéma javulhat, akár gyorsan, akár lassan. Ugyanakkor életveszélyes is lehet, különösen sürgős orvosi kezelés nélkül.