Tüdőrák

Áttekintés

A tüdőrák az első számú gyilkos mind a férfiak, mind a nők rákos megbetegedései között. Az Egyesült Államokban az összes rákkal kapcsolatos haláleset egyharmada. Noha a közelmúltban kissé csökkent a tüdőrákban szenvedő férfiak száma, a tüdőrákban megbetegedő nők száma folyamatosan nőtt. Közel 40 éven át az emlőrák volt a vezető halálok a nőkben, amíg a tüdőrák helyettesítette azt 1987-ben. 1997-ben 178 000 új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak az Egyesült Államokban.

PET-vizsgálaton akkor

A tüdőrák két kategóriába sorolható: kissejtes tüdőrák és nem kissejtes tüdőrák. Ez a két típus eltérően viselkedik, ezért másként értékelik és kezelik őket. A kissejtes tüdőrák, amely magában foglalja a zabsejtes karcinómát, agresszívebb betegség, és a diagnózis idején gyakran előrehaladottabb. A kezelés általában kemoterápiát és sugárterápiát foglal magában. A nem kissejtes tüdőrák magában foglalja az adenokarcinómát, a laphámsejtet és a nagysejtes rákot.

A műtét az elsődleges kezelés a nem kissejtes tüdőrák korai stádiumában. A nem kissejtes tüdőrákos esetek akár 80% -át is meg lehet gyógyítani műtéttel, a daganat méretétől és attól függően, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a szerv vagy a test más részeire.

Tünetek

A tüdőrák tömegként vagy daganatként megtalálható a tünetek nélküli páciens mellkas röntgenfelvételén, de a legtöbb betegnek tünetei vannak, amikor diagnosztizálják. A tünetek a következők lehetnek:

  • Új köhögés, a meglévő köhögés változása és véres köhögés
  • Pneumoniális
  • Borda- vagy vállfájdalom
  • Rekedtség
  • Étvágytalanság
  • Fogyás
  • Arcduzzanat
  • Fejfájás
  • Csontfájdalom

Lásd még a timómát, egy másik típusú daganatot.

Kockázati tényezők

A tüdőrák 90 százaléka összefügg a dohányzással. A tüdőrák kockázata 30-szor nagyobb a dohányosoknál, mint a nem dohányzóknál, és összefüggésben van a cigaretta teljes kitettségével, amelyet csomagolási éveknek neveznek (a naponta elszívott csomagok és a füstölt évek száma). Minden hetedik ember, aki napi legalább két csomagot dohányzik, tüdőrákban hal meg. A szivar- és pipafüst duplázza a tüdőrák kialakulásának kockázatát, a nemdohányzókhoz képest. Körülbelül 5000–10 000 amerikai fejleszti a tüdőrákot másodlagos dohányzásból.

A légszennyezésnek, a sugárzásnak és az ipari vegyi anyagoknak, például arzénnak, nikkelnek, krómnak és azbesztnek való kitettség szintén növeli a tüdőrák kockázatát. Önmagában az azbeszt négyszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Az azbeszt és a dohányzás kombinációja 90-szeresére növeli a kockázatot. Az azbeszt-expozíció a mesotheliomához is társul, egy olyan típusú rákhoz, amely a mellkas pleurális bélésében kezdődik. Lásd az emfizéma, egy másik betegség, amely a dohányzással és a légszennyezéssel jár. Lásd még a szarkoidózist, egy másik betegséget, amely hatással lehet a tüdőre.

Diagnózis

A mellkasröntgen a tüdőrák értékelésének első lépése. A normál röntgenvizsgálatok jó képet adnak a mellkas üregéről, de általában CT-vizsgálatot (fejlett röntgenrendszert) végeznek a tüdőtömeg, a nyirokcsomók és a mellkasüreg többi részének sokkal részletesebb bemutatására. Ezek a röntgensugarak segíthetnek értékelni a tüdőtömeg mértékét, és sugallhatják a rák valószínűségét. A tüdőrák diagnózisához azonban biopszia szükséges.

Az MRI (mágneses rezonancia képalkotás) része lehet a tüdőtömeg értékelésének. Különösen hasznos az agy és a csontok értékelésében, de nem jól vizualizálja a tüdőt.

A PET-vizsgálat egy viszonylag új nukleáris orvosi technika, amely nagyon hasznos lehet a tüdőtömeg stádiumának kiértékelésében és azonosításában. Ha egy tüdőtömeg "kigyullad" a PET-vizsgálaton, akkor ez legtöbbször tüdőrák. Ha a tömeg nem világít a PET-vizsgálaton, akkor valószínűleg nem rákról van szó. A teszt kiértékeli az egész testet, hogy keressen bármilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a daganat átterjedt a nyirokcsomókra vagy a test más területeire.

Bár a röntgen sugallhatja a rák jelenlétét, a diagnózis felállításához biopsziára van szükség. A biopszia a biológiai szövetek, sejtek vagy folyadékok eltávolítása és vizsgálata. A biopszia többféle módon is elvégezhető.

Köpet - A beteg köhöghet egy köpetmintát, hogy rákos sejteket keressen. A köpetcitológia a hörgőkben elhelyezkedő daganatok (szélcsövek) 75% -át diagnosztizálja, de a tüdő széle felé eső daganatok csak 25% -át diagnosztizálja. A legtöbb tüdőrák nincs a szélcsövekben, így a legtöbb rákot nem diagnosztizálják köpetvizsgálatokkal. Ha a teszt nem diagnosztizálja a rákot, nincs garancia arra, hogy a rák nincs jelen.

Tűbiopszia - A tűbiopszia olyan technika, amelynek során egy radiológus érzésteleníti a bőrt, és a tűt a mellkason keresztül tüdőtömegbe helyezi. Ezt általában a radiológiai osztályon végezzük CT-vizsgálattal a tű pontos irányítása érdekében. Ez a tüdőrák 60-90% -át diagnosztizálja, a rák méretétől és helyétől függően. Még a legjobb körülmények között is, a tűbiopszia néha nem diagnosztizál néhány olyan tömeget, amely valójában tüdőrák. Ezért, ha a teszt nem diagnosztizálja a rákot, nincs garancia arra, hogy a tüdő tömege jóindulatú (nem rák).

Bronchoscopy - A szövetek előállításának másik módszere a rugalmas bronchoszkópia. A bronchoszkóp egy hajlékony, üreges cső, amelyet a szájon vagy az orron keresztül és a hörgőkbe (szélcsövek) vezetnek be. Az eljárás végezhető könnyű szedációval vagy általános érzéstelenítéssel. Ha daganat látható a szellőzőcsőben, akkor szövetmintát lehet nyerni. A könnyű bronchoszkópia egy speciális bronchoszkóp, amely speciális fénytípust használ a szokásos fénnyel nem látott rákok azonosítására. A legtöbb tüdőrákot nem a bronchoszkóppal vizualizálják, mert a tüdő széle felé helyezkednek el, nem pedig egy fő hörgőben.

EndoBronchial UltraSound (EBUS) - Az EBUS egy speciális bronchoszkóppal ellátott technika, amelynek hegyén ultrahang van. Az ultrahang azonosítja a szélcsövek külső nyirokcsomóit. Az ultrahang ezután segít a sebésznek egy tűt a nyirokcsomóba vezetni, hogy megállapítsa, van-e rák a csomópontban. Ez mind diagnózist felállíthat, mind tüdőrákot állíthat elő.

Mediastinoscopy - A méhnyak mediastinoscopy olyan műtéti eljárás, amelyet általános érzéstelenítéssel végeznek a műtőben. A nyak egy hüvelykes metszésén keresztül a sebész követi a szélcsövet a mellkasban, hogy eltávolítsa a nyirokcsomókat. Ez az eljárás ambulánsan végezhető. Fontos teszt, mert nemcsak diagnosztizálhatja a tüdőrákot, hanem jelzi a daganat mértékét is, így segít meghatározni a megfelelő kezelést. Ez leggyakrabban ambuláns eljárás. Sajnos az Egyesült Államokban a mediastinoscopy eljárások mintegy fele nem termel nyirokcsomókat biopsziához. Ezzel az eljárással több csomópontot kell eltávolítani. (Kis)

Ék reszekció - Műtéti biopsziára lehet szükség annak megállapításához, hogy a tüdőtömeg rák-e vagy sem. Ehhez kórházi felvétel és általános érzéstelenítés szükséges. Gyakran a biopszia három kicsi (fél hüvelykes) bemetszéssel érhető el a torakoszkópiának vagy a video-segített mellkasi műtétnek (VATS) nevezett eljárásban. Az egyik metszésen keresztül kamerát helyeznek el, míg a patológus sebészeti eszközöket helyez el a többi bemetszésen keresztül a tüdõ tömegének kivizsgálására. Ha rákot találnak, akkor egy teljes rákműveletet végeznek, amíg a beteg még alszik.

Szakasz

Kissejtes rák az összes tüdőrák mintegy 25% -át teszi ki. Vagy korlátozott betegségként (a mellkasra korlátozva), vagy kiterjedt betegségként (a mellkason kívülre terjedve) rendezik. A kissejtes rákot általában kemoterápiával és sugárterápiával kezelik. Ritkán kezelik műtéttel, mert mire diagnosztizálják, általában átterjedt a test más részeire, még akkor is, ha a tesztek nem igazolják.

Ennek négy szakasza van nem kissejtes tüdőrák. Ez az átmeneti rendszer fontos a tüdőrák prognózisának és kezelésének meghatározásához.

  • Az I. stádium a tüdőre korlátozódó rák, amelyet általában műtéttel kezelnek.
  • A tumor stádiumában és a tüdőben található nyirokcsomókba átterjedt II. Stádiumú rákot általában műtéttel kezelik, de később kemoterápiával és/vagy sugárzással kezelhető.
  • A III. Stádiumú rák a mellkasra korlátozódik, de szélesebb körben elterjedt a mellkas szövetein keresztül.
  • A IV. Stádiumú rák átterjedt a test más részeire, például az agyra, a májra vagy a csontokra.

A tüdőrák értékelése és stádiumozása

A tüdőrák stádiumba vétele és kiértékelése előzményekkel és fizikai vizsgálattal, valamint számos más vizsgálattal jár. A rák stádiumának ismerete segít Önnek és orvosának megfelelő kezelési tervet kidolgozni. A vizsgálatok azt is meghatározzák, hogy van-e tüdőkapacitása a kezelésen.

Tüdőfunkciós tesztek - Tüdőfunkciós vizsgálatokat végeznek annak megállapítására, hogy a páciens rendelkezik-e elegendő tüdőfunkcióval ahhoz, hogy biztonságosan lehessen egy műtétet végrehajtani. A beteg a gépbe lélegzik, hogy meghatározza a tüdő kapacitását. Ha a tüdőfunkciós teszt jó, akkor a lobectomia a szokásos kezelés. Ha a tüdőfunkció nem megfelelő, más műtéti és nem műtéti kezelési lehetőségek is vannak.

Agy CT-vizsgálat vagy MR - A tüdőrák eljuthat az agyba, így az agy képalkotását akkor hajtják végre, ha a páciensnek fejfájása vagy neurológiai tünetei vannak, súlycsökkenése van, vagy úgy tűnik, hogy előrehaladottabb stádiumú daganata van. Ha nincsenek tünetek, és a daganat korai stádiumúnak tűnik, ezt gyakran nem teszik meg, mert alacsony az esélye a daganat megtalálásának az agyban.

CT-vizsgálatok - A daganat értékeléséhez a mellkas CT-jére van szükség. A sebésznek meg kell vizsgálnia a daganatot a hely meghatározásához, így a sebész tudja, hol kell reszekálni, és a daganat viszonyát a környező struktúrákhoz, hogy meghatározza a daganat eltávolításához szükséges reszekció mértékét (csak a tömeg, a tüdő egy része) vagy az egész tüdő).

PET Scan - Az aktív anyagcserével rendelkező testrészek (mint például az agy, a máj, a daganatok) több glükózt szívnak fel, mint a test többi része, így a fluor-oxi-glükózt injektálják e területek azonosítására. Ezt a tesztet gyakran használják a tüdő tömegének kiértékelésére és annak eldöntésére, hogy terjed-e máshol. Általánosságban elmondható, hogy ha a tüdőben lévő tömeg kigyullad a PET-vizsgálaton, akkor 80-90% esély van rá, hogy rákról van szó. Hamis pozitív teszt akkor fordulhat elő, ha a tömeg gyulladásos vagy fertőzéses. Ha a tüdőtömeg nem világít a PET-en, akkor a tömeg rákos megbetegedésének esélye csak 5%. Hamis negatív tesztek történnek, ha a tömeg kicsi (nem az, amit keres?