Túlsúly és elhízás: A diéták hatékonysága a testsúly fenntartása érdekében a fogyás után

Dieter Korczak

1 GP Forschungsgruppe, Institut für Grundlagen- und Programmforschung, München, Németország

Christine Kister

1 GP Forschungsgruppe, Institut für Grundlagen- und Programmforschung, München, Németország

Társított adatok

Absztrakt

A jelentés azt vizsgálja, hogy mely diéták sikeresek túlsúlyos és elhízott emberek terápiájaként. Általában az összes figyelembe vett étrend hatékony. Az ételek mellett a betegeknek meg kell változtatniuk a kinézis viselkedését és az életmódot a tartós siker elérése érdekében.

Absztrakt

Es wird untersucht, welche Diäten als Therapie bei übergewichtigen und fettleibigen Menschen erfolgreich sind. Generell sind alle betrachteten Ernährungsprogramme wirksam. Neben ihrer Ernährung müssen Patienten jedoch auch Bewegungsverhalten und Lebensstil anpassen, um einen langfristigen Erfolg zu erzielen.

Összegzés

Egészségügyi politikai háttér

A túlsúly és az elhízás a jómódú társadalmak tipikus jelensége, és az egyik legsúlyosabb közegészségügyi probléma. 2012-ben csaknem minden második német felnőtt (férfiak: 67,1%; nők: 53%) túlsúlyos. Körülbelül minden negyedik felnőtt elhízott (férfiak: 23,9%; nők: 23,3%). Az elhízás, mint krónikus betegség, korlátozott életminőséget, valamint magas morbiditási és halálozási kockázatot mutat. A még nem megoldott probléma az, hogy az étrend és a viselkedés, valamint a kiterjedt életmódprogramok csak néhány érintett személy számára nyújtanak hosszú távú hatást (jo-jo hatás).

Tudományos háttér

A betegségek és a kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, 10. felülvizsgálat (ICD 10), az IV. Fejezet E65-től E68-ig betegségként tünteti fel az „elhízást és egyéb hiperalimentációt”. Az elhízás különböző súlyosságú megkülönböztetése általában a testtömeg-indexen (BMI) alapul. A túlsúly a felnőttek körében 25 kg/m² BMI-vel kezdődik, ≥30 kg/m² esetén a túlsúly elhízás. Az elhízás mértékétől függően fennáll a másodlagos megbetegedések kockázata: Az I. elhízási osztály (BMI 30-34,9 kg/m²) fokozott, a II. Elhízási osztály (BMI 35-39,9 kg/m²) nagyobb, III. (BMI ≥40 kg/m²) nagyon magas kockázat.

A tudományos szakirodalomban számos tényezőt tárgyalnak a túlsúly és az elhízás okaként: genetikai tényezők, prenatális és kisgyermekkori tényezők, családi beállítottság, életmód, állandó stressz, pszichoszociális jutalommechanizmusok, központi kontrollmechanizmusok az agyban, különösen a táplálkozási és aktivitási viselkedés valamint az obesogén életkörülmények.

Az elhízási terápia elsődleges célja nem a lehető legnagyobb súlycsökkentés, hanem a mérsékelt súlycsökkenés (az eredeti súly 5-10% -a) hosszú távú fenntartása. Ez a terápia különböző formáival érhető el. A német elhízási társaság lépésprogramot javasol. Így azt javasolják, hogy csökkentse a zsírbevitelt a testsúlycsökkentés időszakában, és növelje az energiafogyasztást legalább 2500 kcal/hét. A testtartás időszakára a Társaság mérsékelt csökkentett kevert étrendet és legalább 1500 kcal/hét energiafogyasztást javasol. Rövid távon nagyobb súlycsökkenés érhető el étkezés-helyettesítéssel tápszeres étrenddel vagy tápszeres diétával a napi adag pótlásaként. Az étrendeket viselkedésterápiával kell kísérni.

A fenntartható és hosszú távú sikeres testsúly megőrzésének kritériuma az, amikor a terápiás cél hat-tizenkét hónap elteltével megvalósul és megmarad.

Orvosi kutatási kérdés

Az egészségtechnikai értékelést (HTA) tartalmazó jelentés megvizsgálja, hogy mely diéták (alacsony zsírtartalmú, magas fehérjetartalmú, alacsony/magas szénhidráttartalmú, alacsony kalóriatartalmú, vegán, étkezést helyettesítő) étrendek hatékonyak a súly hosszú távú fenntartására.

Gazdaságkutatási kérdés

A jelentés megvizsgálja az egyes elhízási terápiák költség-haszon arányát a fenntartható súlymegtartás érdekében.

Etikai kutatási kérdés

A jelentés elemzi az elhízás etikai-társadalmi vonatkozásait, társadalmi meghatározóit és hatásait.

Mód

2012 áprilisában szisztematikus elektronikus adatbázis-keresést végeztek 32 adatbázisban (pl. Cochrane, MEDLINE, EMBASE, SciSearch), kiegészítve kézi kereséssel. Figyelembe vették a 2007 és 2012 közötti angol és német kiadványokat. Olyan kulcsszavakat használtak, mint a túlsúly, az elhízás, az étrend, a fenntartható fogyás. A bizonyítékokra vonatkozó ítélet az Oxfordi Központ a bizonyítékokon alapuló orvostudomány bizonyítékosztályozásán alapult.

Orvosi eredmények

A jelentés 33 orvosi tanulmányt tartalmaz. A tanulmányok elsősorban angol-amerikai országokból származnak, különösen az USA-ból (14 tanulmány), csak egy tanulmány Németországból származik. Szinte az összes vizsgálat magas bizonyítékot mutat (1A-tól 2C-ig terjedő bizonyítékszint) a vizsgálat megtervezésének (metaanalízis, randomizált kontrollált vizsgálatok [RCT]) miatt csak két tanulmány rendelkezik alacsony bizonyítékokkal (4. bizonyítékszint).

Az eredmények nagy eltérési tartományt mutatnak a különböző beavatkozási és követési időszakok miatt. Több tanulmányban elérik a 10% -os fogyás fenntartásának célját. Egy tanulmányban az alacsony zsírtartalmú étrend kilenc hónap után stabilizálhatja az eredeti súlyhoz viszonyított 18% -os súlycsökkenést. A lemorzsolódás azonban nagyon magas (49%). Egy másik publikáció szerint a magas fehérjetartalmú étrend 15 hónap után 14,7% -os súlycsökkenést képes fenntartani. Ismét magas a lemorzsolódás aránya (41%). Egy tanulmányban a magas fehérjetartalmú étrend 12,7 hónap elteltével 9,7% -os súlytartást eredményez (lemorzsolódási arány 36%). Három tanulmányi eredmény áll rendelkezésre a magas szénhidráttartalmú étrend hatékonyságáról. Az egyik vizsgálat 15% után 13% -os, a második vizsgálat 12% után 8% -os, a harmadik 30% után 4% -os fogyást mutat. Az alacsony szénhidráttartalmú étrend eredményei kétértelműek. Az egyik szisztematikus áttekintés azt mutatja, hogy az alacsony szénhidráttartalmú étrend rövid távon hatékonyabban csökkentheti a súlyt, mint az alacsony zsírtartalmú étrend, de az alacsony zsírtartalmú étrend három éven belül támogatja a fogyást.

Öt tanulmány foglalkozik a csökkentett energiafogyasztás hatékonyságával állandó súlymegtartás mellett, és igazolni tudja ezt, bár változó sikerrel. A kalória-csökkentés általában körülbelül 500 kcal, ezért a napi energiafogyasztás megközelítőleg 1500 kcal. Körülbelül egy évvel a beavatkozás befejezése után 7,6–9,4% -os súlycsökkentés tartható fenn ilyen típusú étrenddel. Közel 30 hónap elteltével a súlycsökkenés 4%. Csak egy tanulmány foglalkozik a vegán étrend hatékonyságával. Egy év után 5,6% -os, két év után 3,5% -os súlycsökkenést könyvel el.

Hat tanulmány a tápszeres étrendet vizsgálja sikeres testsúlycsökkentő és fenntartó intézkedésként. Az eredmények azonban jelentősen eltérnek, és a 34 hét utáni 2,5% -os súlycsökkenéstől a tizenkét hónapos követés utáni körülbelül 10% -ig terjednek. Az elhízás III. Osztályú betegek 30 hónap után 23,5% -os testsúly-fenntartást érnek el, amikor az étkezés-helyettesítést a tápszeres étrenddel és a viselkedésterápiával kombinálják. Az étrendből és a fizikai aktivitásból álló kombinált programok nagyobb hosszú távú fogyást eredményeznek, mint egy kizárólag étrenden alapuló beavatkozás.

Az a magatartási terápiás beavatkozás, amely magában foglalja az önszabályozó cselekvési minták megerősítését, például a súly rendszeres kontrollját, ösztönzést a sikeres fogyás után és azonnali ellensúlyozást, amikor a testsúly megnő, 18 hónap múlva mínusz 15% -os súlymegtartást ér el az eredeti testsúlyhoz képest.

Összességében a következő tényezők mutatják a testsúly fenntartásának hatékonyságát: napi 400–600 kcal kalóriahiány, rendszeres fizikai aktivitás (2000 kcal/hét), alacsony zsírtartalmú bevitel, bőséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás, étkezési helyettesítők rendszeres használata, önellenőrzés és folyamatos coaching vagy viselkedésterápiás támogatás, különösen egy többkomponensű program szempontjából. A csoport támogatása és a csoportos értekezletek rendszeres részvétele a súlyfenntartási időszak további jelentős súlyvesztéseihez kapcsolódik. A súlymegőrző intézkedések sikeréhez elengedhetetlen, hogy a táplálkozási tanácsadás figyelembe vegye a beteg egyéni igényeit, képességeit és erőforrásait, valamint a specifikus kockázati tényezőket és reális célokat tűzzen ki.

Gazdasági eredmények

A tanulmányok nem adnak választ a gazdasági kérdésre. Csak egy amerikai-amerikai tanulmány állítja, hogy a gyógyszeres kezelés költségei a terápia miatt a heti 157 dollárról (USD) 57 USD-ra csökkentek. Ez a tanulmány azt is mutatja, hogy az elhízási terápia hatékony és költséghatékonyabb alternatívája lehet a műtétnek az elhízás III.

Etikai eredmények

Csak egy amerikai-amerikai tanulmány ad választ az etikai-társadalmi kérdésre. Hangsúlyozza az obesogén életkörülmények fontosságát és befolyását a súlymegtartó intézkedések sikerességére és a társadalmi igazságosság megvalósítására.

Ha a környéket, a munkahelyi és lakókörnyezetet egyrészt az energiasűrűségű, olcsó gyorséttermek uralják, másrészt a friss gyümölcsök és zöldségek vonzerejének hiánya, másrészt a megfizethető szabadidős létesítmények a fizikai aktivitáshoz, ezeknek a közösségeknek a lakói gyengék az egészséges életet.

Vita

Következtetés

Az azonosított hatékony tényezőket figyelembe véve a fogyókúra sikeres fenntartása étrendek (alacsony zsírtartalmú/energiatartalmú, magas fehérjetartalmú/szénhidráttartalmú) diéták alkalmazásával érhető el, főleg többkomponensű étrenddel. Az obesogén életkörülmények számos közbeiktatott külső tényezője miatt a fogyás utáni testsúly megtartása nehéz, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű, elhízott emberek számára. Itt van a közegészségügy cselekvési igénye. A megelőző intézkedéseknek befolyásolniuk kell az urbanizáció következményeit, az infrastruktúrát és az élelmiszerellátást, és érinthetik a reklámozási és marketing intézkedéseket. Kutatási hiányosságok vannak a diéták költséghatékonyságában és abban a kérdésben, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű személyeket milyen mértékben lehet elérni az elhízás terápiáival.

Megjegyzések

Versenyző érdekek

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek versengő érdekeik.