Túlsúlyos és Magányos? Reprezentatív tanulmány az elhízott emberek magányáról és meghatározó tényezőiről

Szociális Orvostudományi, Munkaegészségügyi és Közegészségügyi Intézet

túlsúlyos

Lipcsei Egyetem, Philipp-Rosenthal-Str. 55

DE – 04103 Lipcse (Németország)

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Az elhízás fizikai és orvosi korlátozásokkal és társbetegségekkel társul, de pszichoszociális hatásokkal is jár, mint például a társadalmi elszigeteltség és az elutasítás érzése. Ennek a tanulmánynak a célja a magány és a súly stigma közötti kapcsolat vizsgálata volt elhízott egyének nagy mintájában. Az eredményeket nagy reprezentatív mintából (n = 1000). A felmérés tartalmazta az UCLA magányossági skálájának 3 tételes változatát, a Betegegészségügyi Kérdőívet (PHQ-9), valamint a Súly Elhárítás Internalizáció skálát (WBIS). Az átlagos UCLA-pontszám 1,943 (SD = 0,771). Azok a válaszadók, akiknél magasabb a depresszió (B = 0,176), a magasabb internalizált súly-elfogultság (B = 0,435) és a diszkrimináció tapasztalata (B = 0,286), magasabb magányról számoltak be. A jövőbeni tanulmányoknak meg kell vizsgálniuk az elhízás, a magány és a meghatározó tényezők közötti mediációs utakat, hogy keretet biztosítsanak a sikeres beavatkozásokhoz az elhízáskezelő programok részeként.

Bevezetés

Ennek a tanulmánynak a célja tehát annak vizsgálata, hogy a különböző mértékű elhízással küzdő egyének mennyiben szenvednek a magánytól, és ezen túlmenően meghatározzák a depresszió és a súlyt megbélyegzés szerepét ebben az összefüggésben. Feltételezzük, hogy az elhízott emberek jelentős része magányt él meg, és hogy a súlyvesztés és a depressziós tünetek tapasztalatai pozitívan korrelálnak a magányos érzéssel.

Módszer

Ezt a tanulmányt a Lipcsei Egyetem helyi etikai bizottsága hagyta jóvá (szavazatszám: 208-14-14042014). Német kutatóintézet (Forsa) segítségével végezték. A vizsgált adatok egy nagy reprezentatív telefonos felmérésből származnak.

Résztvevő toborzás

Az adatgyűjtést egy kutatóintézet (Forsa) végezte, amely az egészségügy témáira összpontosító felmérésekre szakosodott. A Forsa napi összesített felméréseiben részt vevő résztvevőinek száma miatt a Forsa telefonos interjúkat is felajánlhat olyan részcsoportokkal, amelyek vállalják, hogy rendszeresen részt vesznek. A reprezentativitást a Kish kiválasztási rács segítségével biztosították: itt előre definiált randomizációs listát használnak a felmérésre meghívandó háztartástag meghatározására. Ennek a már felvett panelnek a kihasználásával a kutatóintézet ezután közvetlenül kapcsolatba léphetett a résztvevőkkel, akiknek csak a 30 kg/m 2 feletti BMI volt. Körülbelül a fele nem akarta, hogy kapcsolatba lépjenek vele (n = 1 546), és másokat nem sikerült elérni, visszautasították a részvételt az újbóli kapcsolatfelvétel után, vagy más okokból elestek. Összességében 1000 telefonos interjút készítettek az intézet szakképzett kérdezői (válaszadási arány: 45,6%). A reprezentativitás biztosítása érdekében mérlegváltozókat fejlesztettek ki. Az intézet feladata az egyes résztvevők beleegyezésének dokumentálása az interjú során. A résztvevők nem kaptak kompenzációt.

Hangszerek

A Forsa kérdőíveket használt, amelyeket telefonon adtak be. Önjelentési intézkedések.

Magányosság

A fő érdeklődésre számot tartó változót, a magányt az UCLA magány skálájának rövid, 3 tételes változatával mértük, 5 pontos skála alkalmazásával [20]. Minden tételnél a pontszámot összeadjuk, és elosztjuk a tételek számával. A magasabb pontszámok nagyobb magányt tükröznek. A 3 elemű változat kielégítő megbízhatóságot és alkalmazhatóságot mutatott a telefonos felmérések során. Jelen felmérésben a skála Cronbaché α értéke 0,682 volt, ezért összehasonlítható az eredeti validációs vizsgálattal (0,72, [21]). Ezenkívül az UCLA 3 tételes változatát a német lakosság legnagyobb panelvizsgálatában is használják, így a nagyközönséggel való összehasonlítás lehetősége megmarad [ 12]. Ebben a vizsgálatban az átlagos UCLA pontszám az volt M = 0,99. Más, idősebb résztvevőkön végzett vizsgálatok magasabb átlagpontszámot találtak (M = 4,06 [22]).

Depresszió

Kovariátorként a depressziót a beteg egészségi kérdőívével (PHQ-9, [23]) értékelték, amely eszköz használható a depresszió és a depressziós tünetek dimenziós és kategorikus diagnosztizálására. Cronbach's α a jelen mintában 0,769 volt.

Szubjektív egészség

Az általános egészségi állapotot 0 és 100 közötti analóg skálával értékeltük (EQ-VAS, [24]). A résztvevőket arra kérték, hogy válasszanak egy pontot ezen a skálán, amely az adott nap szubjektív egészségét képviseli. A magasabb pontszámok jobb önértékelésű egészséget jeleznek.

Súly elfogultság internalizálás és diszkrimináció

Ezenkívül a testsúly-torzítás internalizálását a Weight Bias internalizációs skála (WBIS) német változatának adminisztrációjával értékelték [25]. Cronbach's α 0,833 volt erre a skálára. Ezenkívül a mindennapi életben a megkülönböztetés tapasztalatainak gyakoriságának meghatározása céljából bekerült az életkoron alapuló diszkriminációs skála az Egyesült Államokban, a Midlife Development National Survey (MIDUS) felmérésében az ön által észlelt diszkriminatív tapasztalatokra [26]. Ezenkívül további három elemet egészítettek ki az eredeti skálán, hogy kifejezetten a súlyhoz kapcsolódó diszkriminációra összpontosítsanak. Ezeket a tételeket előzetesen kiterjedt kvalitatív kutatással állították elő (publikálatlan eredmények), és beszerezhetők a szerzőktől. A tételek a súlydiszkrimináció tipikus helyzeteit szemléltetik (például „Tisztességtelenül bántak-e veled munkakörnyezetedben a súlyod miatt?”), És a diszkrimináció tapasztalatait dichotomizálva egész életen át (igen/nem).