Vashiány és egyéb vérszegénység csecsemőknél és gyermekeknél

MD MARY WANG, Kaliforniai Egyetem – San Diego, San Diego, Kalifornia

Am Fam orvos. 2016. február 15.; 93 (4): 270-278.

Szerző közzététele: Nincsenek releváns pénzügyi kapcsolatok.

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

Cikk szakaszok

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

Világszerte az anaemia az öt évnél fiatalabb gyermekek legfeljebb felét érinti.1 Az anaemia az a hemoglobinszint, amely két standard eltéréssel az életkori átlag alatt van. 2, 3 A gyermekek 12 éves korának elérése után a hemoglobin norma tovább osztható nemi specifikus tartományokra.3 Az 1. táblázat az életkor szerinti hemoglobinszinteket sorolja fel. 3, 4 Az anaemia mikrocita, normocita vagy makrocita kategóriába sorolható. A mikrocitás vashiányos vérszegénység a gyermekkori vérszegénység gyakori oka, míg a gyermekeknél a macrocytás vérszegénység ritka. A 2. táblázat összefoglalja az anaemia okait. 3, 5

SORT: A GYAKORLAT FŐBB AJÁNLÁSAI

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia és az Egészségügyi Világszervezet a vérszegénység általános szűrését javasolja egyéves korban. Az Egyesült Államok Preventive Services Munkacsoportja azonban nem talált elegendő bizonyítékot a szűrés előnyeinek és ártalmának értékeléséhez.

Bár a vashiányos vérszegénység a gyermekek kognitív késéseivel jár, nem világos, hogy a vaspótlás javítja-e a kognitív eredményeket.

A nem veseelégtelenségben szenvedő csecsemők és gyermekek vashiányának szűrése nem ajánlott.

A = következetes, jó minőségű betegorientált bizonyíték; B = következetlen vagy korlátozott minőségű betegorientált bizonyíték; C = konszenzus, betegségorientált bizonyíték, szokásos gyakorlat, szakértői vélemény vagy esetsor. A SORT bizonyíték besorolási rendszerről a https://www.aafp.org/afpsort oldalon talál információkat .

SORT: A GYAKORLAT FŐBB AJÁNLÁSAI

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia és az Egészségügyi Világszervezet a vérszegénység általános szűrését javasolja egyéves korban. Az Egyesült Államok Preventive Services Munkacsoportja azonban nem talált elegendő bizonyítékot a szűrés előnyeinek és ártalmának értékeléséhez.

Bár a vashiányos vérszegénység a gyermekek kognitív késéseivel jár, nem világos, hogy a vaspótlás javítja-e a kognitív eredményeket.

A nem veseelégtelenségben szenvedő csecsemők és gyermekek vashiányának szűrése nem ajánlott.

A = következetes, jó minőségű betegorientált bizonyíték; B = következetlen vagy korlátozott minőségű betegorientált bizonyíték; C = konszenzus, betegségorientált bizonyíték, szokásos gyakorlat, szakértői vélemény vagy esetsor. A SORT bizonyíték besorolási rendszerről a https://www.aafp.org/afpsort oldalon talál információkat .

Életkor szerinti hemoglobinszint gyermekeknél és serdülőknél

Születés (csecsemő)

16,5 g/dl (165 g/l)

13,5 g/dl (135 g/l)

13,9 g/dl (139 g/l)

10,7 g/dl (107 g/l)

11,2 g/dl (112 g/l)

9,4 g/dl (94 g/l)

11,5 g/dl (115 g/l)

9,5 g/dl (95 g/l)

6 hónaptól 2 évig

12 g/dl (120 g/l)

10,5 g/dl (105 g/l)

12,5 g/dl (125 g/l)

14,5 g/dl (145 g/l)

13 g/dl (130 g/l)

14 g/dl (140 g/l)

Információk a 3. és 4. referenciából .

Életkor szerinti hemoglobinszint gyermekeknél és serdülőknél

Születés (csecsemő)

16,5 g/dl (165 g/l)

13,5 g/dl (135 g/l)

13,9 g/dl (139 g/l)

10,7 g/dl (107 g/l)

11,2 g/dl (112 g/l)

9,4 g/dl (94 g/l)

11,5 g/dl (115 g/l)

9,5 g/dl (95 g/l)

6 hónaptól 2 évig

12 g/dl (120 g/l)

10,5 g/dl (105 g/l)

12,5 g/dl (125 g/l)

14,5 g/dl (145 g/l)

13 g/dl (130 g/l)

14 g/dl (140 g/l)

Információk a 3. és 4. referenciából .

A gyermekek vérszegénységének okai

Három gén deléció α-thalassemia

Akut vérveszteség

Izoimmunizáció (antitest által közvetített hemolízis)

Veleszületett hemolitikus vérszegények (szferocitózis, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány)

Veleszületett fertőzések (beleértve a parvovírust B19)

Csecsemők és kisgyermekek

Vashiányos vérszegénység

Akut vérveszteség

Vashiányos vérszegénység*

Sarlósejtes anaemia

Vörösvértestenzim-hibák (glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, piruvát-kináz-hiány)

Vörösvérsejt-membránhibák (szferocitózis, elliptocitózis)

Szerzett hemolitikus vérszegénység

Autoimmun hemolitikus anaemia

A gyermekkor átmeneti erythroblastopenia

Csontvelő rendellenességek (leukémia, mielofibrosis)

B12-vitamin vagy foláthiány

Idősebb gyermekek és serdülők

Vashiányos vérszegénység

Krónikus betegség vérszegénysége

Akut vérveszteség

Vashiányos vérszegénység*

Krónikus betegség vérszegénysége

Szerzett hemolitikus vérszegénység

Sarlósejtes anaemia

Csontvelő rendellenességek (leukémia, mielofibrosis)

B12-vitamin vagy foláthiány

megjegyzés: Az okokat a prevalencia hozzávetőleges sorrendjében soroljuk fel .

* - A vashiányos vérszegénység leggyakrabban mikrocita .

Információk a 3. és 5. referenciából .

A gyermekek vérszegénységének okai

Három gén deléció α-thalassemia

Akut vérveszteség

Izoimmunizáció (antitest által közvetített hemolízis)

Veleszületett hemolitikus vérszegények (szferocitózis, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány)

Veleszületett fertőzések (beleértve a parvovírust B19)

Csecsemők és kisgyermekek

Vashiányos vérszegénység

Akut vérveszteség

Vashiányos vérszegénység*

Sarlósejtes anaemia

Vörösvértestenzim-hibák (glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány, piruvát-kináz-hiány)

Vörösvérsejt-membránhibák (szferocitózis, elliptocitózis)

Szerzett hemolitikus vérszegénység

Autoimmun hemolitikus anaemia

A gyermekkor átmeneti erythroblastopenia

Csontvelő rendellenességek (leukémia, mielofibrosis)

B12-vitamin vagy foláthiány

Idősebb gyermekek és serdülők

Vashiányos vérszegénység

Krónikus betegség vérszegénysége

Akut vérveszteség

Vashiányos vérszegénység*

Krónikus betegség vérszegénysége

Szerzett hemolitikus vérszegénység

Sarlósejtes anaemia

Csontvelő rendellenességek (leukémia, mielofibrosis)

B12-vitamin vagy foláthiány

megjegyzés: Az okokat a prevalencia hozzávetőleges sorrendjében soroljuk fel .

* - A vashiányos vérszegénység leggyakrabban mikrocita .

Információk a 3. és 5. referenciából .

Járványtan

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint a csecsemő- és gyermekkori (6–59 hónapos) vérszegénység általános aránya 2011-ben az Egyesült Államokban alacsony volt, 6% .6 Ez alól kivétel az alacsony jövedelmű családok gyermekei. Az alacsony jövedelmű gyermekeket kiszolgáló szövetségi finanszírozású programok adatainak 2010. évi jelentése kimutatta, hogy az anaemia előfordulása ebben a népességben a 2001. évi 13,4% -ról 2010-re 14,6% -ra növekedett. életkor.7

Vérszegénység szűrése

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia (AAP) és az Egészségügyi Világszervezet a vérszegénység általános szűrését javasolja egyéves korban. Az amerikai prevenciós szolgálatok munkacsoportja (USPSTF) azonban nem talált elegendő bizonyítékot a szűrés előnyeinek és ártalmának értékelésére. 1, 2, 8, gyenge növekedés és nem megfelelő étrendi vasbevitel.2 Ha a vérszegénység szűrése pozitív, a nyomon követés elengedhetetlen. Egy tanulmány kimutatta, hogy azoknak a betegeknek a 25% -ánál, akiknél a vérszegénység szempontjából pozitív volt a szűrés, nem volt dokumentált nyomonkövetési vizsgálat

Első értékelés

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

A legtöbb csecsemő és enyhe vérszegénységben szenvedő gyermek nem mutat nyilvánvaló klinikai tüneteket és tüneteket. A kezdeti értékelésnek tartalmaznia kell egy alapos előzményeket, például kérdéseket a koraszülöttség, az alacsony születési súly, az étrend, a krónikus betegségek, a vérszegénység családtörténetében és az etnikai háttér meghatározására. A teljes vérkép a leggyakoribb kezdeti diagnosztikai teszt, amelyet a vérszegénység kiértékelésére használnak, és lehetővé teszi a mikrocita, normocita és makrocita anaemia megkülönböztetését az átlagos korpuszkuláris térfogat alapján. Az 1. ábra egy algoritmus az alacsony hemoglobinszintű gyermekek értékelésére

Az alacsony hemoglobinszint értékelése gyermekeknél

vashiány

Algoritmus a gyermekek alacsony hemoglobinszintjének értékelésére. (MCV = átlagos korpuszkuláris térfogat.)

Janus J, Moerschel SK engedélyével adaptálva. A gyermekek vérszegénységének értékelése. Am Fam orvos. 2010; 81 (12): 1468 .

Az alacsony hemoglobinszint értékelése gyermekeknél

Algoritmus a gyermekek alacsony hemoglobinszintjének értékelésére. (MCV = átlagos korpuszkuláris térfogat.)

Janus J, Moerschel SK engedélyével adaptálva. A gyermekek vérszegénységének értékelése. Am Fam orvos. 2010; 81 (12): 1468 .

Mikrocita vérszegénység

  • Absztrakt
  • Járványtan
  • Vérszegénység szűrése
  • Első értékelés
  • Mikrocita vérszegénység
  • Normocita vérszegénység
  • Makrocita anaemia
  • Hivatkozások

A VASHIBÁS ANEMIÁK DIAGNOSZTIKA

A vashiány okozta mikrocita vérszegénység a gyermekeknél a leggyakoribb vérszegénység. A vashiányos vérszegénység előfordulása az Egyesült Államokban 1–5 éves gyermekeknél becslések szerint 1–2% .10 A mikrocita vérszegénységben szenvedő és a táplálékban gyenge vasfogyasztással rendelkező gyermekeknél meg kell vizsgálni a vaspótlást és az étrendi tanácsokat. A vashiányos vérszegénység akkor valószínű, ha a hemoglobinszint 1,0 g/dl-nél (10 g/l) több mint egy hónapos feltételezett kezelés után emelkedik.

Noha a vashiányos vérszegénység általában mikrocita, egyes betegeknél normocita vörösvértestek lehetnek.11 További vizsgálatokra is szükség lehet, ha a vashiányos vérszegénység gyanúja nem reagál a kezelésre. A ferritinmérés a legérzékenyebb teszt a vashiányos vérszegénység diagnosztizálására. 2, 10 A ferritin jól tükrözi a teljes vattárolást, és egyben az első laboratóriumi index is, amely vashiány esetén csökken. 3 Lehet, hogy kevésbé pontos fertőző vagy gyulladásos gyermekeknél körülmények között, mert a ferritin szintén akut fázisú reagens.

A megnövekedett vörösvértest-eloszlás szélességi index szintén érzékeny teszt lehet a vashiányos vérszegénység és a más típusú mikrocita vérszegénység megkülönböztetésére, ha ferritin- és vasvizsgálatok nem állnak rendelkezésre.

A VAS HIBÁS ANEMIÁK MEGELŐZÉSE

Terhesség és szülés alatt. Világszerte a terhes nők 42% -ának lesz vérszegénysége, Észak-Amerikában 6% -os előfordulással.1 A vasigény minden trimeszterben növekszik, és ezt az anyai magasabb vasbevitelnek kell alátámasztania.14 A vas 60–80% -a az újszülöttben történő tárolás a harmadik trimeszterben, 2, 14 történik, de nem világos, hogy az anyai vérszegénység kezelése megakadályozza-e az újszülöttek és csecsemők vérszegénységét. Az USPSTF nem talált elegendő bizonyítékot a vashiányos vérszegénység szűrésének vagy kezelésének ajánlására terhes nőknél az anyai vagy újszülött kimenetelének javítása érdekében. (pl. alacsony születési súly, koraszülés, fertőzés, szülés utáni vérzés) anyák vagy újszülöttek számára. 16, 17

A késleltetett köldökzsinór (kb. 120–180 másodperc a szülés után) javított vasállapot (ferritinszint) társul két-hat hónapos korban. 18, 19 Ez az előny különösen fontos lehet a vashiánynak kitett személyeknél, például csecsemőknél akik koraszülöttek vagy kicsiek voltak a terhesség korában. A Cochrane-vizsgálat a zsinórbefogás időzítésének hatásait vizsgálta a koraszülöttek idején a vértranszfúzió csökkenését mutatta, amikor a szorítás késett (24% vs. 36%). 20 Úgy tűnik, hogy a késleltetett zsinórbefogás hatása az első 12 hónap.21

Vaspótlás csecsemőkorban. A vas az egyik tápanyaghiány a leggyakoribb. A kizárólag szoptatott koraszülöttek (37-nél kevesebb terhesség alatt születtek), akiket kizárólag szoptatnak, napi 2 mg/kg elemi vas-kiegészítést kapnak 1-12 hónapos koruktól, 2 kivéve azokat, akiknél többször átterjedt a vér. Egészséges, teljes időtartamú csecsemőknél a méhen belüli vas tárolása megfelelő az élet első négy-hat hónapjában.22 Az AAP azt ajánlja, hogy a teljes időtartamú, kizárólag szoptatott csecsemők napi 1 mg/kg-ot kezdjenek elemi vas-kiegészítéssel négy hónapos korban a megfelelő vas-tartalmú élelmiszerek bevezetéséig. 2., 3. A 3. táblázat tartalmazza a napi vaspótlást és a gyermekekkel szemben támasztott követelményeket. 2., 3., 5. Különböző orális vaskészítményeket és az anaemia kiegészítésére és kezelésére szolgáló adagolást a 4. táblázat sorolja fel. a táplált csecsemők gyakran kapnak megfelelő mennyiségű vasat (az átlagos tápszer 10–12 mg/l vasat tartalmaz), ezért ritkán igényelnek további kiegészítést.