Vashiányos vérszegénység gyermekeknél

A vashiányos vérszegénység megelőzhető betegség, amely az Egyesült Államokban sok csecsemőt és kisgyermeket érint. Jennifer Rothman, MD, gyermek hematológus és a Duke Gyermek Sarlósejt Klinika munkatársa elmondja a vashiányos vérszegénység szűrésének fontosságát, annak tüneteit és azt, hogy ki van veszélyben.

Mi a vashiány?

A vashiány a leggyakoribb táplálékhiány a világon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világ népességének csaknem egyharmadában alacsony a vörösvértestek száma az elégtelen vas miatt.

Az Egyesült Államokban továbbra is gyakori a vashiány: a 12-36 hónapos korú kisgyermekek kilenc százaléka nem megfelelő vasat tárol a testében.

Mi a vashiányos vérszegénység?

A vérszegénység az átlagosnál lényegesen alacsonyabb vörösvértestszámra vagy a hemoglobin (oxigénhordozó) nevű fehérje csökkenésére utal életkorában és nemében.

Kisgyermekeknél ezt a WHO úgy határozza meg, hogy alacsonyabb, mint 11 gm/dL mind a fiúk, mind a lányok esetében. Az Egyesült Államokban a 12-36 hónapos korú kisgyermekek 5 százaléka vérszegénységben szenved, és a gyermekek 40 százalékában a vashiány okozza a vérszegénységet.

Miért van szükség vasra?

A vas fontos a testünkben zajló számos folyamat szempontjából, beleértve az oxigén szállítását minden szervünkbe. A testünkben lévő vas nagy része a hemoglobinban található, amely vörösvértestjeink fehérje. A vas a májban, a csontvelőben és a lépben is tárolódik ferritin nevű tárolási formában. A vas szükséges a vörösvértestek előállításához, valamint a normális növekedéshez és fejlődéshez. A csecsemőkori vashiány összefüggésben lehet a fejlődés késleltetésével vagy viselkedési problémákkal.

Mi okozza a vashiányt?

A fejlődő magzat az összes vasát anyjától kapja terhesség alatt. A legtöbb vasraktár a harmadik trimeszterben kerül a magzatba.

Az egészséges anyától született, teljes időtartamú csecsemőnek elegendő mennyiségű vas lesz a növekedés és fejlődés támogatásához négy-hat hónapos korig. Ezt követően a vasnak az étrenden keresztül kell felszívódnia anyatej, vassal dúsított tápszerek, szilárd ételek vagy vitamin-kiegészítők formájában.

A vashiányt leggyakrabban az étrenden keresztül nem elegendő mennyiségű vas felszívódása okozza. Néha az emberek vérveszteség formájában sok vasat veszítenek a testből. Jó példa erre a nagyon súlyos menstruációs vérzés vagy a gyulladásos bélbetegség okozta véres hasmenés.

Melyek a vashiány tünetei?

A vashiány tünetei a következők:

Halvány bőr, ajkak vagy kezek
Fáradtság vagy álmosság
Nem akar enni
Gyors pulzus
Pica - nem élelmiszerek, például jég, papír, kosz vagy kanapépárnák fogyasztása

Akit veszélyeztet a vashiány?

A csecsemőket, kisgyermekeket, tizenéveseket, terhes nőket és elsősorban a menstruáló nőstényeket veszélyeztetik a vashiány.

Különleges kockázati tényezők a következők:

Koraszülöttek, akik a harmadik trimeszter előtt (37. terhességi hét előtt) születtek
Cukorbetegségben vagy súlyos vérszegénységben szenvedő anyáktól született csecsemők
Vegán vagy vegetáriánusok, vas nélkül gazdag ételek forrása nélkül
Kizárólagos négy-hat hónapos szoptatás (az anyatej mellett nem kap vasal dúsított szilárd ételeket). Négy-hat hónapos korban egy csecsemő kinőtte tárolt vasát, és bár az anyatejben van vas, nem elegendő tartani a csecsemő gyors növekedését.
A tehéntej korai bevezetése (12 hónap előtt) vagy a túlzott tehéntej-bevitel (több mint 24 uncia naponta). A tehéntejben kevés vas van, és valójában megakadályozhatja a vas felszívódását az étrendből. Ezenkívül néhány gyermeknél kis mennyiségű vérzés alakul ki a belükből, ha túl sok tehéntej van.
A palackos etetés folyamatos használata 12 hónapos életkor után
Vérvesztés súlyos menstruáció vagy véres hasmenés miatt
Speciális egészségügyi ellátással rendelkező gyermekek

Hogyan szűrheti ki a vashiányos vérszegénységet?

Tekintettel arra, hogy mennyire gyakori a vérszegénység a gyermekkorban, valamint az anaemia növekedésre és fejlődésre gyakorolt lehetséges hatásáról, az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia javasolja a vashiányos vérszegénység szűrését 12 hónapos korban a hemoglobinszint ellenőrzésével, valamint a vashiány jó kórelőzményének megszerzésével kockázati tényezők.

Ha a hemoglobin alacsony, akkor hasznos, ha teljes vérképet készítünk, hogy megvizsgáljuk a vérsejtek méretét és alakját. A vashiányos vérszegénység kicsi vörösvértestekkel vagy alacsony MCV-értékű sejtekkel társul.

Egy másik hasznos teszt egy szérum ferritint tartalmaz, amely a testben tárolt vas mennyiségét méri. A szérum ferritin hamisan magas lehet, ha gyermeke nemrégiben beteg volt.

A vashiány szűrése minden életkorban ajánlott annak a gyermeknek, akinek tünetei vagy jelentős kockázati tényezői vannak.

Hogyan kezeli és ellenőrzi a vashiányos vérszegénységet?

Ha vérszegénységet állapítanak meg a vashiány kockázati tényezőivel rendelkező gyermeknél, akkor ésszerű a vaspótlást szérum ferritin elküldése nélkül kezdeni.

A vaspótlás egy vas-vitaminból áll, akár folyékony, akár pirulából, napi 6 mg/kg/nap elemi vas adagban. A vas-kiegészítés C-vitaminnal dúsított folyadékkal, például narancslével történő bevitele elősegíti a vas jobb felszívódását. A tejbevitelt korlátozni kell, és ösztönözni kell a vasban gazdag étrendet.

Ha a vérszegénység oka a vashiány, akkor négy-hat hét múlva a hemoglobin növekedése 1 gm/dL-rel várható. A vas pótlását a hemoglobin normalizálása után legalább hat hétig folytatni kell a gyermek vasraktárainak feltöltése érdekében.

Ismételt vérképet kell végezni három-hat hónappal a vaskészítmény leállítása után, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a gyermek fenntartja-e vaskészleteit. Ha a vaspótlás szedése alatt nem javul a hemoglobinszint, akkor további vizsgálat ajánlott.

Néha a javulás hiánya az, hogy a vasat nem az előírt módon veszik be, vagy a gyermek étrendje nem változott. Máskor a vérszegénység oka nem lehet vashiány.

Hogyan lehet megelőzni a vashiányt?

Koraszülöttek, akik az újszülött korában nem kaptak sok vörösvérsejt transzfúziót, vasat tartalmazó koraszülött tápszert vagy anyatejet kapnak vas tartalmú vitaminnal.

A tartós csecsemők vasat dúsított tápszerből vagy anyatejből kaphatnak vasat. A szoptatott csecsemőknek vas-vitamint (1mg/kg/nap) kell kezdeniük négy hónapos korukban, amíg vasat tartalmazó szilárd ételeket, például vassal dúsított rizsgabonát nem vezetnek be.

A csecsemőket 12 hónap körül kell elválasztani egy csészétől, és csak 12 hónapnál idősebbek kezdhetik a tehéntejet. A tehéntejet legfeljebb 24 unciára lehet korlátozni naponta (nyolc-12 uncia elegendő lesz, és sokkal kevésbé valószínű, hogy vérszegénységet okoz).

A kisgyermekes étrendnek tartalmaznia kell a jó vasforrásokat, beleértve a vörös húst, babot, zöld zöldségeket és a vassal dúsított gabonaféléket. A gyermekeiket vegetáriánusként nevelő szülőknek különös gondot kell fordítaniuk a vasban gazdag ételek azonosítására.