Vashiányos vérszegénység és glükóz metabolizmus

Ashraf T Soliman

1 Gyermekgyógyászati Osztály, Alexandria Egyetemi Gyermekkórház, Elchatby, Alexandria, Egyiptom

Vincenzo De Sanctis

2 Gyermek- és serdülők poliklinikája, Quisisana Kórház, Ferrara, Olaszország

Mohamed Jasszin

3 Hematológiai Tanszék, Hamad Orvosi Központ, Doha, Katar

Nada Soliman

4 Elsődleges egészségügyi ellátás, Egészségügyi Minisztérium, Alexandria, Egyiptom

Absztrakt

A vashiányos vérszegénység (IDA) globális közegészségügyi probléma, amely a fejlődő és a fejlett országokat egyaránt érinti, és amelynek súlyos következményei vannak az emberi egészségre, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődésre. Az életciklus minden szakaszában előfordul, de terhes nőknél és kisgyermekeknél gyakoribb. Úgy tűnik, hogy az IDA cukorbetegeknél gyakoribb, mint a nem cukorbetegek körében. A vashiány (ID) és az IDA károsíthatja a glükóz homeosztázisát állatokban és emberekben, és negatívan befolyásolhatja a glikémiás kontrollt, és hajlamosabb lehet további komplikációkra a cukorbetegeknél. Másrészt a cukorbetegség és szövődményei vérszegénységgel társulnak, korrekciója javítja a cukorbetegség kontrollját, és megakadályozhatja vagy késleltetheti a szövődmények előfordulását. Az anaemia ezen formáját kezelő orvosoknak tisztában kell lenniük annak negatív hatásával a glikémiás kontrollra normál és cukorbeteg (mind az 1., mind a 2. típusú) betegeknél. Meg kell akadályozniuk a személyazonosságot, és korán kell kezelniük az IDA-ban szenvedőket. Ennek a rövid áttekintésnek az célja, hogy megvilágítsa az IDA különböző hatásait a glükóz metabolizmusára normál és cukorbetegeknél. (www.actabiomedica.it)

Bevezetés

A vashiány (ID) és a vashiányos vérszegénység (IDA) a táplálékhiány elterjedt formája. Világszerte az anaemia 50% -a vashiánynak tulajdonítható. A csökkent vasraktárak a hemoglobin A1C (HbA1c) fokozott glikációjához kapcsolódnak (1-3). Ezenkívül az IDA prevalenciája jelentősen jelentős a 2-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél, különösen a nephropathiában szenvedőknél. A vashiány glükóz metabolizmusra gyakorolt hatásának klinikai jelentősége még mindig nem egyértelmű. A glükóz, az anaemia és a HbA1c közötti kapcsolat összetett és még nem tisztázott teljesen. A cukorbetegség hozzájárulhat a vérszegénységhez azáltal, hogy csökkenti a vas felszívódását, az emésztőrendszeri vérzést és az anémiát okozó diabéteszes szövődményeket (1-3).

Az ID és az IDA glükóz-anyagcserére gyakorolt hatásának vizsgálata kísérleti állatokban és emberekben feltárta mind a glükózszintre, mind a HbA1c-re, mind az inzulinszekrécióra vonatkozó néhány fontos következményt. Ezenkívül megvizsgáltak néhány lehetséges mechanizmust, amelyek közvetítik ezeket a hatásokat.

Jelen áttekintés az IDA glükóz-anyagcserére gyakorolt különféle hatásainak jelenlegi ismereteire összpontosít normál és cukorbetegeknél.

Állatkísérletek

Állatmodellekben az ID-re adott válasz magában foglalja a glükóz és a lipid anyagcseréjének változásait. Az ID állatokon megszakadt metabolikus homeosztázis jelei mutatkoznak, ideértve az inzulin szignalizáció megváltozását is, amit hiperglikémia, hiperinsulinémia és hiperlipidémia bizonyít. Az oxidációs kapacitás csökkenése az előnyös üzemanyag-felhasználás eltolódásához vezet a zsírról a glükózra (4-7).

Egyes vizsgálatok laboratóriumi állati étrendet mértek a szérum glükózkoncentrációiban az ID állatokban, ahol az elsődleges szénhidrátforrás a szacharóz volt, és az (AIN-93) képletet alkalmazva, amelynek fő változása a kukoricakeményítő szacharóz helyettesítése volt. Ezek a vizsgálatok súlyos vashiányos (hemoglobin 2) szérum glükózszint emelkedésről számoltak be, de 40 évnél idősebb vagy magas BMI-vel (> 27 kg/m 2) szenvedő betegeknél nem. A kezelés utáni éhomi inzulinszint pozitívan korrelált mind a kezelés utáni hemoglobin szinttel.

Kim C és mtsai. (35) 913, ID-vel rendelkező nőt és 266 IDA-s beteget vizsgált. Az anaemiát hemoglobinként határozták meg: Christy AL, Manjrekar PA, Babu RP, Hegde A, Rukmini MS. A vashiányos vérszegénység hatása a hemoglobin A1C szintre kontrollált plazma glükózszinttel rendelkező cukorbetegeknél. Iran Biomed J. 2014; 18: 88–93. [PMC ingyenes cikk] [PubMed] [Google Tudós]