Vékonybél dysbiosis (eljárások)

A vékonybél dysbiosis a vékonybél mikrobiotájának változása összetételében vagy számában. Számos különböző kifejezés ismerteti a hasonló klinikai állapotokat: antibiotikumokra reagáló hasmenés, tilozinra reagáló hasmenés, vékonybél baktériumok elszaporodása (SIBO) és bél dysbiosis. Jelenleg nem világos, hogy mind a 4 kifejezés lényegében ugyanazt a feltételt írja-e le, vagy e kifejezések egyike lenne a legmegfelelőbb.

Az antibiotikumokra reagáló hasmenés hasmenés, amely reagál az antibiotikum terápiára. Hasonlóképpen, a tilozinra reagáló hasmenés a tilosin kezelésre reagáló hasmenés esetét írja le. Ezt a kifejezést egy finn csoport találta ki, miután több vizsgálatot végeztek krónikus hasmenésben szenvedő kutyákon. A kutyák rossz reakciót mutattak több különböző antibiotikumra, de mindegyikük reagált a tilozinra. Ezen megállapítások okai nem világosak. Az egyik magyarázat az, hogy a tilozin optimális antibiotikum-spektrummal rendelkezik a hasmenésért felelős bélbaktériumok ellen. Egy másik magyarázat az, hogy a tilozin antibiotikum tulajdonságai mellett más tulajdonságokkal is rendelkezik. A vékonybél baktériumok elszaporodása a vékonybél traktusban a kedvezőtlen baktériumok terjeszkedésére utal. Végül a vékonybél dysbiosis a vékonybél mikrobiota minőségi és/vagy mennyiségi elvesztésére utal, amely a vékonybél hasmenésének klinikai tüneteihez vezet. Ismét nem világos, hogy ezeket a körülményeket valóban el lehet-e különíteni, és a következő szöveg jobb megértése hiányában a vékonybél dysbiosis kifejezést mind a négy állapotra átfogó kifejezésként használják.

A mikrobiota

A bélbaktériumok ökoszisztémájának élettani jelentősége

Régóta ismert, hogy néhány akut vagy krónikus hasmenésben szenvedő kutya és macska reagál az antibiotikum terápiára. Míg ezek közül a betegek közül néhány elsődleges gyomor-bél kórokozóval, például Salmonella spp. Fertőzött lehet. vagy néhány kórokozó Campylobacter törzs, ezeknél a betegeknél a legtöbb kórokozó nem azonosítható. Az antibiotikumokra adott válasz arra utal, hogy ezek a betegek megváltoztatják a bélbaktériumok ökoszisztémáját, ami hasmenéshez vezet, és hogy a bélbaktériumok ökoszisztémájának módosulása a klinikai tünetek javulásához vezethet.

Etiológia

Klinikai eredmények

A vékonybél dysbiosis kutyáknál és macskáknál krónikus vékonybél-hasmenéshez vezet, amely gyakran szakaszos. A súlycsökkenés bizonyos esetekben jelen lehet. Más klinikai tünetek valószínűleg az elsődleges alapbetegségnek köszönhetők, például részleges elzáródás, exokrin hasnyálmirigy-elégtelenség vagy mások. A teljes vérkép és a szérum kémiai profilja a legtöbb esetben a normál határokon belül van, de a májenzim aktivitás enyhe emelkedése figyelhető meg. A hasi röntgenfelvétel és az ultrahang olyan eredményeket tárhat fel, amelyek magukban foglalják az alapbetegség folyamatát, de különben nem fednek fel konkrét eredményeket.

Diagnózis

A vékonybél dysbiosisával kapcsolatos vita egy része annak a ténynek köszönhető, hogy ezt a rendellenességet nehéz diagnosztizálni. Hagyományosan a vékonybél bakteriális ökoszisztémájának értékelésére szolgáló arany standard a nyombéllé tenyészete. Azonban nemcsak a nyombéllé gyűjtése jelent kihívást, hanem az egyszer összegyűjtött nyombéllé kultúrája is nehéz, időigényes és költséges, és ehhez laboratóriumra van szükség, amely rendelkezik tapasztalattal ezen a területen. Ezenkívül a baktériumtenyésztési módszerek durván alábecsülik a vékonybél baktérium ökoszisztémájának baktérium sokféleségét. Ezért a nyombéllé tenyésztése nem javasolt. Meg kell nézni, hogy a molekuláris alapú módszerek lehetővé teszik-e a vékonybél mikroflóra jobb értékelését.

Számos nem invazív diagnosztikai teszt hasznosnak bizonyult vékonybél-dysbiosis gyanúval küzdő humán betegeknél, és ezeket vékonybél-dysbiosis gyanújú kutyáknál is értékelték:

Szérum folátkoncentráció - Amint arra korábban rámutattunk, a folsavat az enterális baktériumok szintetizálják, és felszívódásra rendelkezésre áll. Hosszú ideig vékonybél dysbiosisban szenvedő kutyáknál a szérum folátkoncentráció nő. Míg a megnövekedett szérum folátkoncentráció meglehetősen specifikus a vékonybél dysbiosisára, nem túl érzékeny. Egy vizsgálatban a vékonybél dysbiosisban szenvedő kutyáknak csak 50% -ánál volt magasabb a szérum folátkoncentrációja.

Szérum kobalamin-koncentráció - Sok baktériumfaj hasznosítja a kobalamint, és versenyez a testtel az étrend-ellátásért. A megnövekedett szérum folátkoncentrációtól eltérően a csökkent szérum kobalamin koncentráció nem specifikus a vékonybél dysbiosisára. Az ileumot érintő bármely súlyos vékonybél-betegség kobalaminhiányhoz vezethet. Emellett az exokrin hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő kutyák belső tényezőjének és emésztőrendszeri proteázainak hiánya kobalaminhiányt okozhat. A csökkent szérum kobalamin-koncentráció meglehetősen érzéketlen a vékonybél dysbiosisára, és egy vizsgálatban a vékonybél dysbiosisban szenvedő kutyáknak csak 25% -ánál csökkent a szérum kobalamin koncentrációja. A csökkent szérum kobalamin és a megnövekedett szérum folátkoncentráció kombinációja nagyon specifikus a vékonybél dysbiosisára, de inkább érzéketlen. Ez a két paraméter a mai napig a legpraktikusabb diagnosztikai eszköz a vékonybél dysbiosis diagnosztizálására magánrendelésben.

Más, a vékonybél dysbiosisának diagnosztizálásához korábban nem értékelt, nem invazív diagnosztikai tesztek, mint például a konjugálatlan epesavkoncentráció a szérumban, a lehelet hidrogénkoncentrációja, a 13 C-xilóz és a 13 C-epesav tesztek nem bizonyultak következetesen hasznosnak a ennek az állapotnak a diagnózisa.

Kezelés

A vékonybél dysbiosisban szenvedő kutyák terápiás célja a felbujtó ok azonosítása és kezelése. Például értékelni kell a szérum TLI-koncentrációt. Az EPI-vel és másodlagos vékonybél-dysbiosisban szenvedő kutyák általában nem igényelnek specifikus terápiát a vékonybél-dysbiosis kezelésére, ha enzimpótlással kezelik őket. Ha az elsődleges ok nem azonosítható, a három terápiás stratégia egyikét vagy ezek kombinációját kell alkalmazni.

Prebiotikumok

A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek előnyösen támogatják a bél rezidens bakteriális ökoszisztémáját. A prebiotikumok alapvetően nem emészthető élelmiszer-összetevők (élelmi rostok), amelyeket a bélbaktériumok erjesztenek. Ez a bél mikrobiota normalizálódásához vezethet. Egy nemrégiben végzett tanulmányban a fruktooligoszacharidok (FOS) étrendben történő alkalmazása tartósan előnyös hatást mutatott. Bár ezt még nem értékelték, más prebiotikumok, például az inulin vagy a répapép is hasznosnak bizonyulhatnak.

Probiotikumok

A probiotikumok mind az emberi, mind az állatgyógyászat iránt nagy érdeklődést váltottak ki. Kezdetben a probiotikumokat többnyire holisztikus orvosok és állatorvosok fogadták el, és a probiotikumokkal szemben támasztott elvárások drámaiak voltak, a feltételezések szerint a probiotikumok hasznosak lehetnek olyan rendellenességekben, amelyek a stressztől kezdve a gyomor-bélrendszer egészségéig, a testsúly kezeléséig, sőt a rák megelőzéséig terjednek. Ezeket az irreális várakozásokat a probiotikumok jól meghatározott követelményeivel és azok jótékony hatásainak ellenőrzött tanulmányaival helyettesítették.

A kutyákban vagy macskákban való alkalmazásra szánt probiotikum három fő követelménye: 1) a probiotikumnak biztonságosnak kell lennie; 2) a probiotikumnak stabilnak kell lennie; és 3) a probiotikumnak hatékonynak kell lennie. Egy vizsgálat során 8 állatgyógyászati és 5 humán probiotikumot értékeltek, és a 13 termékből csak 2 tartalmazta a címkén feltüntetett törzseket és koncentrációkat. Számos termék tartalmazott olyan baktériumfajokat, amelyek potenciálisan kórokozóként működhetnek. A probiotikumnak a szállítás és tárolás során is stabilnak kell lennie, amíg a terméket a háziállat-tulajdonos beadja. Végül egy probiotikumnak hatékonynak kell lennie. A hatékonyság érdekében a baktériumoknak el kell érniük a bél lumenét. Ez megköveteli, hogy a készítményben használt baktériumfajok mind sav-, mind epesav-rezisztensek legyenek. Ezenkívül a probiotikus készítmény baktériumfajainak meg kell tapadniuk a bél nyálkahártyáját, hogy meghosszabbítsák az interakció idejét. Végül a probiotikus fajok jelenlétének jótékony hatással kell lennie a gazdára. Számos olyan kutatást végeztek kutyákon, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos probiotikumok egészségügyi előnyökkel járnak emésztőrendszeri rendellenességekben szenvedő kutyáknál.

Antibiotikumok

Az oxitetraciklin korábban a vékonybél dysbiosisának választott terápiája volt, de az orális alkalmazásra szánt oxitetraciklin nagyrészt elérhetetlenné vált. A tilozin (25 mg/kg, 12 órán át 6 héten át) a választott új antibiotikum. Egyéb antibiotikumok, például metronidazol is alkalmazhatók. Néhány beteg gyorsan reagál a terápiára, és nem jelentkezik megismétlődése. Más betegek azonban önmagában nem reagálnak az antibiotikum terápiára. Ha 2 hét megfelelő antibiotikum-terápia után nincs jelentős javulás, további munka szükséges. Néhány beteg a klinikai tünetek teljes feloldásával reagálhat a terápiára, de a klinikai tünetek megismétlődhetnek, amint az antibiotikum terápiát abbahagyják. Ezek a betegek további diagnosztikai munkát igényelnek. Ezen betegek némelyikében a dysbiosis specifikus kiváltó oka azonosítható és ennek megfelelően kezelhető. Néhány betegnél azonban nem lehet konkrét okot felismerni, és elhúzódó, sőt, akár egy életen át tartó antimikrobiális kezelésre van szükség.

Kiegészítő terápia

Ha a szérum kobalamin-koncentráció a referencia-tartomány alsó határa alá csökken, vagy ha a kobalamin a referencia-tartomány nagyon alacsony végén van, a kobalamint parenterálisan kell kiegészíteni.