Vérszegénység, közepes közegészségügyi aggodalom a dél-etiópiai serdülők körében

Mohammed Feyisso Shaka

Dilla Egyetem, Egészségtudományi és Orvostudományi Főiskola, Közegészségügyi Tanszék, Dilla, Etiópia

Yohannes Addisu Wondimagegne

Dilla Egyetem, Egészségtudományi és Orvostudományi Főiskola, Közegészségügyi Tanszék, Dilla, Etiópia

Társított adatok

Minden releváns adat megtalálható a dokumentumban és a kiegészítő információkat tartalmazó fájlokban.

Absztrakt

Háttér

A serdülőkort gyors növekedés és fejlődés jellemzi, és ez idő alatt megnő a vasigény. A kora gyermekkorban rosszul táplálkozó serdülők és/vagy a menarche korai kezdetével rendelkező nők nagyobb kockázatot jelenthetnek az anaemia kialakulására a testükben lévő vasraktárak gyors kimerülése miatt.

Célkitűzés

A tanulmány célja a vérszegénység előfordulásának és súlyosságának felmérése volt az iskolai serdülők körében Wonago körzetben, a dél-etiópiai Gedeo övezetben.

Mód

A körzet 15 iskolájában (2 középiskola és 13 általános iskola) 443 véletlenszerűen kiválasztott iskolai serdülő körében végeztek iskolai keresztmetszeti vizsgálatot. A kapilláris vérminta hemoglobin-koncentrációját hordozható hemoglobinmérővel (HemoCue) határoztuk meg. A leíró statisztikákat kiszámítottuk a vérszegénység prevalenciájára, az antropometriai mérésekre, a társadalmi-gazdasági és a szocio-demográfiai változókra. Hierarchikus, többváltozós logisztikai regresszióanalízist végeztünk az anaemia meghatározóinak azonosítására a serdülők körében.

Eredmények

A vérszegénység előfordulása serdülők körében a vizsgált területen 22% volt. A vérszegénység magasabb volt a korai serdülőkorban (10–13 év) (AOR: 4,75, CI: 1,69–13,35) és a késői serdülőkorban (17–19 év), és azokban, akiknél a z-pontszám alacsonyabb, mint -2 (AOR: 6,23, CI: 1,98–19,62). Hasonlóképpen, az anaemia annál magasabb volt azoknál a háztartásoknál, amelyek családtagsága meghaladja az öt tagot (AOR: 9,82, CI: 2,42–39,88), a vidéki térségből származó serdülőknél (AOR: 4,37, CI: 1,54–12,46), és azoknál a családoknál, akik szükséges élelmiszert vásárolnak napi fogyasztásra (AOR: 3,25, CI: 1,42–7,45). Másrészt a középső vagyoni kvintilisekből származó serdülők (AOR: 0,26 (CI: 0,07–0,98)) és a női serdülők (AOR: 0,34 (CI: 0,15–0,79)) kevésbé valószínűek anémiásak ebben a vizsgálatban.

Következtetések

Az anaemia előfordulása ebben a populációban mérsékelt közegészségügyi problémát jelent, mindkét nembeli serdülők a vérszegénység kialakulásának veszélyeztetett csoportjai között vannak. A pragmatikus beavatkozási programok megtervezésekor figyelembe kell venni az anaemia etiológiájának további értékelésének szükségességét.

Háttér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a serdülőket a 10–19 éves korosztály népességeként határozza meg [1]. Ez egy átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőttkor között [2], amelyet gyors növekedés és fejlődés jellemez [3], amely második és egyben utolsó lehetőséget kínál az életciklus felzárkózási növekedésére [4]. A serdülők 10–19 év között felnőtt testsúlyuk 30% -át, felnőtt magasságuk több mint 20% -át hízzák [5]. Az ilyen figyelemre méltó fizikai növekedés és fejlődés miatt a makro- és mikrotápanyagok iránti igény jelentősen magas a serdülők körében [6]. Ez a serdülőket fontos fiziológiai csoporttá teszi, akiknek táplálkozási szükségletei különös figyelmet igényelnek [7].

A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vörösvértestek (RBC-k) száma csökken, ami a vörösvértestek elégtelen oxigénszállító képességét eredményezi a test fiziológiai szükségleteinek kielégítésére [8]. A vérszegénység három oka létezik: vérveszteség, a vörösvérsejtek fokozottabb pusztulása (hemolízis) és a vörösvérsejtek termelésének csökkenése [9]. Úgy gondolják, hogy globálisan a vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka. Azonban egyéb táplálkozási hiányosságok (beleértve a folát, a B12-vitamin és az A-vitamin hiányát), akut és krónikus gyulladás, parazita fertőzések, valamint örökletes vagy szerzett rendellenességek, amelyek befolyásolják a hemoglobin szintézist, a vörösvérsejtek termelését vagy a vörösvérsejtek túlélését, mind vérszegénységet okozhatnak [8 –10].

A vérszegénység hátrányosan befolyásolja a csecsemők, az óvodáskorú és az iskoláskorú gyermekek kognitív teljesítményét, viselkedési jellemzőit és fizikai növekedését. Ez befolyásolja az összes korcsoport fertőzésének immunállapotát és morbiditását, valamint az energiaforrások izom általi felhasználását. Ennélfogva az összes korosztályú serdülők és felnőttek fizikai képességeit és munkateljesítményét jelentősen befolyásolja [11]. A serdülők körében a vérszegénység nemcsak a jelenlegi egészségi állapotot befolyásolja, hanem későbbi életében is káros következményekkel járhat. Az alultáplált serdülő lányoktól született gyermekek körében magas az alacsony születési súly, az érettség előtti, az újszülöttek és a csecsemők halálozása. Később ezek az alultáplált lányok vérszegénységbe kerülnek, és alacsony születési súlyú csecsemőket szülnek [12].

Serdülőkorban a vasigény a serdülőkorú fiúk és lányok körében a napi 0,7–0,9 mg Fe/nap 2,2 mg Fe/nap értékre nő. Ez a megnövekedett vasigény a pubertás csúcsfejlődésének tudható be, amelyet a teljes vér térfogatának bővülése, a sovány testtömeg növekedése és a menstruáció kezdete jelent serdülő nőknél [4]. A nőknél a vasigény továbbra is magas a menarche után a menstruációs vérveszteség miatt, ahol a vasigény átlagosan havonta körülbelül 20 mg vas, és egyeseknél akár 58 mg is lehet [13].

A fejlődő országokban a parazita fertőzések és más fertőző betegségek elterjedtek, ami növeli az emberi test vasigényét [14]. A korai gyermekkorban elfogyasztott étrend rossz minősége és a menarche korai megjelenése [16] a vasraktárak kimerüléséhez vezethet.. A sa serdülők, nevezetesen a nők jelentős száma csak 10–11 mg/nap vasbevitelt jelent, ami körülbelül 1 mg vasfelszívódást jelent a szervezetben [4]. Ez az állapot még bonyolultabb, ha a serdülők gyakori fertőzéseknek, nagy terhelésnek vagy fokozott fizikai aktivitásnak és korai terhességnek vannak kitéve a nőknél [17].

Számos és sokrétű tényező járul hozzá a vérszegénységhez, a vashiány a leggyakoribb ok. Az irodalom bizonyítékai azt sugallják, hogy női serdülők [18,19]; a serdülőkor kezdeti stádiumában lévő serdülők, a fiziológiás állapotban lévő nők, például a menstruáció, az alacsony társadalmi-gazdasági helyzetű serdülők, a makrotápanyaghiányos serdülők [18,20–22], valamint a malária és helmintás fertőzésben szenvedő serdülők [20,23,24] hajlamosabb a vérszegénység kialakulására. Ezenkívül a lakóterület (vidéki vagy városi) és étkezési szokások [22,25], a családi táplálékforrások [26] a család nagysága [22] és a családok iskolai állapota [19] gyakori tényezők az anaemiával kapcsolatban, különösen a fejlődő országokban.

Etiópiában, miközben a nemi úton terjedő betegségek és a serdülők egyéb reproduktív egészségügyi kérdései jelentős jelentőséget kaptak, a serdülők tápláltsági állapotával kapcsolatban korlátozott munkát végeztek. A serdülők tápláltsági állapotáról és az anaemia terheiről az összes serdülő és különösen a serdülő fiúk körében nem állnak rendelkezésre információk. A táplálkozással kapcsolatos erőfeszítések az országban nagy hangsúlyt fektetnek a korai gyermekkorra, a terhességre és a szoptatásra, miközben a serdülőkor is kritikus kornak számít, ahol az anaemia a közegészségügy egyik legnagyobb problémája. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy felmérje a vérszegénység prevalenciáját a serdülők között, hogy bizonyítékokat dolgozzon ki, amelyek segíthetnek a pragmatikus intervenciós program kidolgozásában.

Mód

Tanulmányozási terület és időszak

Iskolai alapú leíró keresztmetszeti vizsgálatot folytattak 2016. március 22. és április 28. között az iskolai serdülők körében (10–19 évek) 15 véletlenszerűen kiválasztott iskola a Wonago kerületben, Gedeo zónában, Dél-Etiópiában. Wonago az ország egyik legsűrűbben lakott területe, a kerület egyes részein négyzetkilométerenként legfeljebb 1000 ember él [27]. A kerületben 23 iskola van, amelyek közül 15 iskolát (2 középiskolát és 13 általános iskolát) választottak véletlenszerűen erre a tanulmányra.

A minta méretének meghatározása és mintavételi technika

A minta nagyságát az egy populáció arányának képletével határoztuk meg a következő feltételezések alapján: az anaemia becsült 50% -os előfordulása (p) (az anaemia prevalenciájáról szóló tanulmány hiánya miatt hasonló területen serdülőknél), 95% konfidencia intervallum a valódi prevalencia és az 5% -os relatív pontosság (d) alapján.

Az elfogadott képlet az volt Zα/2 2 p (1-p)/d 2 ahol Za/2 2 = 1,96, p = 0,5 és d = 0,05. A kiszámított minta nagysága (e képlet alapján) 385. Feltételezve, hogy a válasz nem-aránya 15% (58 diák), a vizsgálat végső mintanagysága 443 lett. Az iskolákat egyszerű véletlenszerű mintavételi módszerrel választották ki véletlenszerűen generált táblázat segítségével. számok. Arányos elosztási módszert alkalmaztunk az egyes iskolákban részt vevő serdülő diákok számának meghatározásához. Az egyes iskolákban minden tanuló tantárgy (hallgató) kiválasztása véletlenszerű számok táblázata alapján történt, az iskolák nyilvántartásában (névsorban) szereplő diáklista alapján, a nem serdülőkorú tanulók kizárása után. A véglegesen beteg serdülőket, ismert krónikus betegségben szenvedő serdülőket és a terhes serdülőket kizárták a vizsgálatból.

Adatgyűjtési eljárás és eszköz

Mérés

Vérvizsgálat

Hordozható hemoglobinmérőt (HemoCue AB, Angelhom, Svédország) alkalmaztunk a hemoglobin koncentráció meghatározására egy kapilláris vérmintából, amelyet aszeptikusan, steril, egyszer használatos eldobható lándzsával gyűjtöttünk az ujjbegyéről. A vérvétel során megtették a szükséges biztonsági intézkedéseket. A serdülő vérszegénységének állapotát a WHO osztályozás alapján osztályozták a válaszadók hemoglobinszintje alapján. Minden serdülő esetében ≤11 éves hemoglobinérték 15 éves kor alatt a hemoglobin értéke kevesebb, mint 13 g/dl.

Hasonlóan az anaemia súlyosságát osztályozták a WHO osztályozási módszere alapján: súlyos anaemia: Hgb-szint 7 g/dl alatt, mérsékelt anaemia: Hgb-szint 7 g/dl — 9,9 gm/dl és enyhe vérszegénység: Hgb-szint 10 g/dL -11,4 g/dl ≤ 11 éves serdülőknél és Hgb-szint 10g/dL -11,9 g/dL minden 12–14 éves serdülőknél és ≥ 15 éves nőknél és Hgb-szint 10g/dL -12,9 g/dl ≥15 férfiakban év [8,32].

Antropometriai mérések

A magasság és a súly mérését a WHO irányelvei szerint végezték el. Az iskolai serdülők súlyát 0,1 kg-os pontossággal mértük akkumulátorral működő digitális mérlegen (SECA, UNICEF, Koppenhága), és a magasságot 0,1 cm-es pontossággal mértük fa csúcsrúddal ellátott magasságmérő tábla segítségével, a szokásos antropometriai módszerek alkalmazásával. [33]. Az ebben a vizsgálatban alkalmazott antropometriai mutatók a BMI az életkor z-score (BAZ) és a magasság az életkor z-score (HAZ) esetében. A -2 HAZ pontszám alatti iskolai serdülőket stuntként, a BAZ-pontszámnál 2 alatti.

Székletvizsgálat

A helminthes fertőzés értékeléséhez konténereket osztottak ki minden serdülő számára, és felkérték őket, hogy az adatgyűjtéskor gyűjtsék össze és hozzák el a székletükből a mintát. Ezeket a mintákat megfestettük és 1 órán belül a festést követően Kato-Katz módszerrel vizsgáltuk geo-helminták (horogféreg, ascaris lumbricoides, trichuristrichuria és strongloides stercoralis) jelenlétére. Minden laboratóriumi tevékenységnél szigorúan betartották a szabványos működési eljárásokat (SOP) és a gyártók utasításait, és a reagensek lejárati dátumát ellenőrizték.

Vagyonindex

A háztartás tartós és félig tartós javakat használták a háztartások gazdasági helyzetének leírására. A vagyoni index értékelésére azt a háztartás kérdőívet alkalmazták, amelyet az etióp demográfiai és egészségügyi felmérés használt a háztartások társadalmi-gazdasági helyzetének mérésére. A vagyoni indexet főkomponens-elemzéssel számolták a háztartás eszközeinek adatai felhasználásával, és a válaszadók családjait ötbe sorolták a vagyoni állapot pontszám alapján.

Adatelemzés

Az adatbevitelhez sablonformátumokat készítettünk az Epidata 3.1-es verziójában, és az adatokat egyetlen bejegyzéssel írtuk be. Az adatokat elemzés céljából az IBM SPSS Statistics 20. verziójába exportálták. A leíró statisztikákat kiszámítottuk a vérszegénység prevalenciájára, az antropometrikus mérésre, a társadalmi-gazdasági és a szocio-demográfiai változókra. Bináris logisztikai regressziót alkalmaztunk az anaemiaval összefüggő változók azonosítására serdülők körében az esélyhányados (OR) és a 95% -os konfidencia intervallum alkalmazásával.

Hierarchikus, többváltozós elemzés, amely koncepcionális modellen alapszik, De Silva és munkatársai adaptálva [34]. A serdülők körében az anaemia független prediktorainak értékelésére az esélyhányadost (OR) és a hozzájuk tartozó konfidencia intervallumot (CI) alkalmazva használtuk. A hierarchikus modell első dimenziója társadalmi-gazdasági és környezeti változókat tartalmaz, amelyek magukban foglalják a család nagyságát, a család lakóhelyét, a vagyoni indexet, a cipő viselésének gyakoriságát, a családi táplálék szükségletének forrását, a napi étkezés gyakoriságát, a rendszeres táplálkozási program jelenlétét az iskolában és a maláriát. endémia a lakóhely területén. A hierarchikus modell második dimenziójában szereplő változók az anya iskolai végzettsége és az apa iskolai végzettsége voltak. Ezeket a változókat a társadalmi-gazdasági állapottól elkülönítve elemezték, mivel ezek a szülők egyéni jellemzői, míg más társadalmi-gazdasági változók főleg a háztartások jellemzői. A modell harmadik dimenziója tartalmazza a serdülők egyéni jellemzőit, amelyek magukban foglalják a korosztályt, a nemet, a HAZ-t, a BAZ-t és a székletparazitát.