Vízi terápia

Kapcsolódó kifejezések:

  • Balneoterápia
  • Fizikoterápia
  • Mozgástartomány
  • Hidroterápia
  • Ízületi gyulladás
  • Osteoarthritis
  • Derékfájdalom

Letöltés PDF formátumban

áttekintés

Erről az oldalról

Vízi terápia

A víz tulajdonságai

A hidrodinamika, a vízi terápia másik fontos fogalma, az az erő, amely a vízen való mozgáskor keletkezik, ellenállást okozva a tárgy előtt. Az objektum alakjának vagy felületének megváltoztatásával növelhető vagy csökkenthető a hidrodinamikai ellenállás (Brody & Geigle, 2009). A mozgás sebességének növelésével a víz ellenállása nagyobb lesz. Más szóval, minél erősebben nyomja, annál keményebb víz tolja vissza. Maga a víz nem fog nagyobb ellenállási erőt létrehozni, mint amit az egyén képes végrehajtani. Ez a koncepció teszi a vízben történő gyakorlást a szárazföldi ellenállóképzés biztonságos alternatívájává. Az ellenállás növelése érdekében felszerelést, például hevederes kesztyűt vagy vízlabdát lehet hozzáadni. Néhány vízi medencében a sugárok használata megnövelt ellenállást adhat, vagy fel lehet használni masszázs utáni gyakorlásra. Meg kell jegyezni, hogy a vízi turbulencia növekedése, még kis mértékben is, az aktivitástól függően jelentősen növelheti az ellenállást (Atkinson, 2005). Máskor a terapeuta által létrehozott turbulencia fokozott egyensúlyi kihívást jelent, vagy megkönnyíti a beteg előre mozgását. Ezt fontos megjegyezni, amikor csoportos vízi foglalkozást tart.

A terapeutának vagy a csoportvezetőnek tudatában kell lennie annak, hogy a fénytörés akkor következik be, amikor a fény levegőből a vízbe jut, ami a hajlás érzékelését okozza. Ennek oka az a sebesség csökkenése, amellyel a fény a vízbe lépve halad. Ez a hajlítás vizuális zavart okozhat a beteg egyensúlymechanizmusában (Atkinson, 2005).

Fizikai rehabilitáció a teljes csípőízületi műtét után

Vízi terápia

A vízi terápia a posztoperatív rehabilitáció egyre inkább használt eszköze. Bár a vízi terápiát a közvetlen posztoperatív fázisban tanulmányozták, 139, 140, a sebgyógyulás és a vízi környezet szennyeződésének minimalizálása érdekében általában várni kell a sebgyógyulás bekövetkezésére. A vízi terápia előnyei közé tartozik a víz felhajtóerejének következtében csökkenő terhelés és a hidrosztatikus erők, amelyek a mozgás sebességének változásakor változó ellenállást hoznak létre. Kimutatták, hogy a vízi terápia növeli a csípő erejét és működését, miközben csökkenti a fájdalmat és a merevséget a szárazföldi terápiához képest. 139, 141

Vízi fizikoterápia

Következtetések és vita

A vízi terápia a fizikoterápia alternatív formája, amely akkor jelenik meg, ha a szárazföldi gyakorlatok túlzottan nagy kihívást jelentenek. A vízben történő testmozgás alacsonyabb erő-, egyensúly- és koordinációs követelményekkel végezhető. A felhajtóerő csökkenti az ízületek közötti erőket, így a mozgás kevésbé fájdalmas. Ezen elméleti előnyök ellenére korlátozott számú irodalmi bizonyíték áll rendelkezésre, különösen randomizált, kontrollált vizsgálatok formájában, amelyek azt mutatják, hogy a vízben végzett testmozgás a fájdalom csökkenését és a szárazföldi funkciók javulását eredményezi. Speciális populációk esetében, például perifériás ízületi társbetegségben szenvedők, súlyos ödéma és dekonderáló betegek esetében a vízalapú terápia hasznos, ha a szárazföldi testmozgás elviselhetetlen.

Izomsorvadás

Nem gyógyszeres terápia

Fizikoterápia, vízi terápia, foglalkozási terápia: a mobilitás és az önállóság lehető leghosszabb fenntartása, az ín kontraktúrák megelőzése, adaptív eszközök biztosítása otthon és iskolában

Merevítők: az ambuláció elősegítésére és meghosszabbítására

Pszichoszociális terápia: támogatás és segítség nyújtása a betegeknek és a családoknak

A bilevel pozitív légúti nyomás a késői szakaszban támogatja a légzési funkciókat

Tracheostomia és ventilációs támogatás késői szakaszban

A gerincfúzió csökkenti a restriktív tüdőbetegség progresszióját és meghosszabbítja a túlélést. 35 fokos vagy annál nagyobb görbületekhez ajánlott olyan betegeknél, akiknek műtétre elfogadható tüdőparaméterei vannak.

A sarokzsinór meghosszabbítása javítja az állást és a járást

Hidroterápia

David A. Soto-Quijano, Martin Grabois, a fájdalomkezelés témájában, 2007

Ellenjavallatok

Vízalapú gyakorlatok előírásakor a klinikusnak gyakorolni kell a józan észt. Bizonyos körülmények között a medence és környéke veszélyes hely lehet. A vízi terápiát nem szabad elrendelni olyan beteg számára, aki nem tudja betartani az alapvető biztonsági szabályokat. A nehéz eseteket mindig a terapeutával kell megbeszélni a beutalás előtt. A vízalapú gyakorlatok ellenjavallatai közé tartozik a víztől való félelem, nyílt sebek, hólyag- vagy bélrendellenességek, bőrbetegségek és magas láz. Az instabil anginában, pangásos szívelégtelenségben, tüneti alacsony ejekciós frakcióval, gyakori magas fokú ektópiával vagy jelentős aorta- vagy mitrális szelepproblémákkal küzdő betegek nem vehetnek részt vízprogramokban. Szívbetegségben szenvedő betegeknél általában kardiológiai értékelés és clearance szükséges.

Agydaganat rehabilitáció

Terrence MacArthur Pugh MD. Vishwa S. Raj MD, a központi idegrendszeri rák rehabilitációjában, 2019

Gait képzés

Ha az agydaganat befolyásolja a motoros kontrollt vagy a tervezést, akkor a beteg járási zavarokkal, például ataxiával járhat. Ataxia, amely kisagyi elváltozásokkal fordulhat elő, a koordináció hiányát okozhatja a betegen belül. A káros motoros szabályozás és a motorterv kezelése magában foglalhatja a vízi terápiát a felhajtóerő kihasználása érdekében, a végtagokra vagy a törzsre nehezedő súlyokat, vibrációs stimulációt és neuromuszkuláris elektromos stimulációt (NMES). 80 A járás sebessége és az Időzített fel és megy (TUG) tesztek, amelyeket különféle beállításokban lehet végrehajtani. A járási sebességet néhányan a „hatodik létfontosságú jelnek” tekintik, és ez a funkcionális kapacitás megbízható mérője, jól dokumentált prediktív értékkel rendelkezik az egészséggel kapcsolatos főbb eredmények szempontjából. 81 A TUG korrelál a beteg esési kockázatával 82, és hasznos lehet a célok kitűzésében.

Fizikai aktivitás, dohányzásról való leszokás és fogyás

Hatékonyság

Három közelmúltbeli CPG ajánlásokat tesz a CLBP fizikai aktivitására. Az egyik korlátozott bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy az aerob testmozgás hatékonyabb volt, mint a hátsó iskola, a fájdalom és a funkció javulásának tekintetében, a második erősen ajánlott alacsony hatású aerob testgyakorlást a CLBP számára, a harmadik pedig mérsékelt minőségű bizonyítékokat közölt a CLBP vízi terápiájáról. Ezenkívül a közelmúltbeli nemzeti CPG-k közül három javasolta, hogy maradjanak aktívak a CLBP-ben, ami valamilyen fizikai aktivitást jelent. Legalább öt RCT vizsgálta az általános testmozgás hatékonyságát az LBP szempontjából, egy statisztikailag szignifikáns javulást jelentett az aerob testmozgás és a fizikoterápia ellenében, három pedig statisztikailag szignifikáns javulást számolt be az általános testgyakorlástól, összehasonlítva más összehasonlítókkal. A CLBP kezelésével foglalkozó közelmúltbeli nemzeti CPG-k egyike sem adott ajánlást a dohányzásról való leszokásra vagy a fogyásra. Az azonosított SR-k egyike sem volt specifikus az általános testmozgásra, a dohányzásról való leszokásra vagy a fogyásra a CLBP esetében. A dohányzásról való leszokás vagy a CLBP súlycsökkenése miatt nem találtak RCT-t.

Teljes csípőízületi műtét

KEZELÉSI JEGYZŐKÖNYVEK

A kezelés szempontjai. A következő tényezőket kell mérlegelni annak meghatározása során, hogy a műtéti beavatkozás a beteg érdekét szolgálja-e. A.

Orvosi társbetegségek jelenléte/hiánya

A tünetek súlyossága (fájdalom, csökkent mozgástartomány, instabilitás, izomgyengeség)

A funkcionális képesség korlátozása

Az ízületi elváltozások/deformitás mértéke

Várható aktivitási szint

Nem operatív kezelési lehetőségek A.

Súly csökkentés. A nem gyógyszeres terápia továbbra is a csípő OA fő támasza. Tekintettel az elhízás, valamint az OA kialakulása és progressziója közötti összefüggésre, a súlycsökkenést már az első irodai látogatástól kezdve hangsúlyozni kell.

Alacsony hatású gyakorlat. Az alacsony hatású edzésprogram növelheti az aerob kapacitást, az izomerőt és az állóképességet, ezáltal optimalizálva a csípő működését és megkönnyítve a fogyást.

Vízi terápia. Tüneti ízületi gyulladásban szenvedő betegeknél a formális vízi terápiás programok javíthatják a tüneteket és a mozgás funkcionális tartományát.

Farmakológiai terápia. A farmakológiai beavatkozás felhasználható a testmozgás és a fizikoterápiás kezelések fokozására. A gyógyszeres kezelést a tünetek súlyossága, az orvosi kísérő betegségek, a gyógyszer mellékhatásai, a terápiás költség és a beteg preferenciái szerint kell individualizálni. 1.

Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok). A klinikusok hagyományos NSAID-okat vagy ciklooxigenáz-II inhibitorokat alkalmazhatnak olyan betegek számára, akiknél fennáll a gyomor-bélrendszeri toxicitás vagy vérzés kialakulásának kockázata.

Glükózamin és kondroitin-szulfát orális kiegészítés. Ezek az étrend-kiegészítők a glikozaminoglikánok származékai, amelyek természetesen előforduló vegyületek az ízületi porcokban találhatók. A legújabb metaanalízisek kimutatták, hogy ezeknek az étrend-kiegészítőknek enyhe OA esetén kis fájdalomcsillapító lehet.

Intraartikuláris glükokortikoid injekciók. A csípő intraartikuláris szteroid injekcióit nem vizsgálták széleskörűen, ezért nincs egyértelmű egyetértés ennek az eljárásnak az előnyeiről. Helyi érzéstelenítőkkel kombinálva az injekció előnyös lehet a fájdalom lokalizálásában a csípőízületben olyan betegeknél, akiknek más helyekről (például ágyéki gerinc) utaló fájdalma lehet.

Intraartikuláris hialuronsav (viszkoszupplementáció) injekciók. Bár a viszkoszupplementáció hasznosnak bizonyult a térd korai vagy közepesen súlyos ízületi elváltozásaiban szenvedő betegeknél, ezek az injekciók jelenleg nem engedélyezettek a csípő osteoarthritisének kezelésében.