Zsír oxidáció

A sportolókról azt mondják, hogy "égetik" az energiát sportcéljaik elérése érdekében; a tudósok ezt a belső testi üzemanyag-fogyasztást oxidációnak nevezik. Mindkét leírás pontos, a testnek mind az üzemanyagforrásra (a három forrás egyikeként tárolva: szénhidrát, zsír vagy fehérje) és oxigénszállításra van szüksége az energia létrehozásához.

A zsírok olyan élelmiszercsoportok, amelyek számos, a tipikus étrendben elfogyasztott anyagot tartalmaznak. A legszűkebb kémiai értelemben a zsírok a különféle zsírsavak összetett formája, amelyek megtalálhatók különféle állati zsírokban, növényi zsírokban és olajokban. Miután elfogyasztott, minden zsírtípus felhasználható üzemanyagként a testben; az elfogyasztott zsírok fajtája és mennyisége nagyon fontos tényező mind a sportteljesítmény, mind az emberi egészség szempontjából.

A zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék együtt alkotják a mindennapi emberi táplálkozási szükségletek alappilléreit. Bár az egyes csoportok közötti arány az egyes körülményektől függően változhat, az általános 60-65% szénhidrát, 12-15% fehérje és 30% alatti zsír arányt egészségesnek tekintik. A zsírbevitel a fogyasztás folyamata; a zsír oxidációja a végső felhasználás emberi energiává történő átalakulása.

Noha mindhárom energiaforrás felhasználható erre a célra, világos hierarchia létezik abban a tekintetben, hogy mindegyiket mikor használják energiatermelésre. A fehérjék a legkevésbé kívánatos energiaforrások az emberi energiarendszerek számára mind a fehérjék tárolásának módja, mind a fehérje alkotórészeinek energia hasznos formájához történő felszabadításához szükséges jelentős energiamennyiség miatt átalakítás. A szénhidrátok hasznos energiaformák, és ezek az egyetlen energiaforrás, amelyet a test a központi idegrendszer és az eritrociták (vörösvértestek) termelésének folyamatához használ. A zsírokat üzemanyagforrásként használják, mivel gyakorlatilag korlátlan tárolásra képesek a testben, a test által a zsír tárolására létrehozott zsírsejtekben, és a tárolt zsírokat sokféle funkcióra használják fel.

A zsír oxidációja nem kapcsolódik az étrend során elfogyasztott zsír mennyiségéhez. A testnek pozitív a zsíregyensúlya, ha túlzott energiaforrás-fogyasztás következik be (pl. Túlevés), vagy korlátozódik a megszokott fizikai aktivitás. Ha az elfogyasztott szénhidrátok mennyisége megnő, annál nagyobb lesz az energiafogyasztásként felhasznált szénhidrátok százaléka. Ez szükségszerűen csökkenti az oxidált zsírok mennyiségét, növelve a rendelkezésre álló zsírmennyiséget. Ha csökken az élelmiszer-energia, vagy ha megnő a testmozgás, akkor a zsír oxidációja általában megnő. A test nem fogja könnyen átalakítani a felesleges szénhidrátokat zsírraktárakká; először energiaként kívánja felhasználni őket. Ez a folyamat azt jelenti, hogy bár a magas szénhidrátfogyasztás nem mindig vezet megnövekedett zsírraktárakhoz, a magas zsírbevitel általában a zsírszövetekben tárolt zsírban jelenik meg.

A tárolt zsírok energiaforrássá válásának folyamata azzal kezdődik, hogy a zsír felszabadul a zsírszövetből. A zsírokat szabad zsírsavakká történő átalakítás útján emésztik, amelyeket trigliceridekként ismert formában tárolnak a zsírszövetben. Különböző hormonok váltják ki a trigliceridek felszabadulását a zsírszövetből. Ezek a trigliceridek a lipolízis (a tárolt zsírok lebontása) néven ismert eljárással két különálló komponensre redukálódnak: glicerinre (amelyet a máj további felhasználás céljából dolgoz fel) és zsírsavakká (amelyek a vérbe kerülnek) . A zsírsavakat a mitokondriumba szállítják, a sejt azon részébe, amely az egyes sejtekben hatalmat termel. A zsírsavak mitokondriumokba történő szállítását megkönnyíti a karnitin enzim, egy olyan szállítási mechanizmus, amely megtalálható az élelmiszerforrásokban, például a vörös húsokban és a baromfiban. A mitokondrium a dezoxiribonukleinsav (DNS), valamint a folyamatos sejtépítéshez szükséges enzimek tárháza is. A mitokondriumokban a zsírsavak oxidálódnak az adenozin-trifoszfát (ATP), az energiát előállító üzemanyag létrehozása során.

Különböző kutatások tanulmányozták, hogy nagyobb mennyiségű zsírsav oxidálódhat-e, ha a karnitin szintet emelik a kiegészítők révén. Megállapítást nyert, hogy az ilyen növekedésnek nincs észrevehető hatása a zsírsav oxidációjának.

A testben tárolt zsírsejtekből felszabaduló zsírsavmolekula oxidációja teljes folyamat. A mitokondriumba szállított zsírsav egyetlen része sem marad meg az ATP-t előállító kémiai folyamatból.