8 ok a kétoldalas szalag meghiúsulására

  • meghiúsulásáról

A nagy teherbírású kétoldalas szalag sokféle építési helyzetben hasznos, de egyetlen eszköz sem tökéletes minden munkához. Néha a ragasztószalag nem ragad.

Könnyű feltételezni, hogy maga a szalag a hibás, de az igazat megvallva, van néhány más szokásos gyanúsított, akiket először figyelembe kell venni. Íme a 8 leggyakoribb ok, ami miatt a kétoldalas szalag nem fog beragadni, és hogyan lehet megakadályozni a szalag meghibásodását.

1. A teszt elmulasztása

Értjük. A csomagolás címkéje ígéretes ígéretet tett, de általában véve a ragasztó tesztet mindig el kell végezni a kétoldalas szalag használata előtt.

Nem minden kétoldalas szalag jön létre egyenlően.

Lehet, hogy az általad választott nem elég agresszív, és leesett. Vagy talán túl agresszív és kárt okozott a felületen, amelyre felhordták. Ha kétségei vannak, először tesztelje a ragasztót a szalag meghibásodásának megelőzése érdekében.

2. Hőmérséklet szalag meghibásodás

Óvatosan vegye figyelembe a hőmérsékletet. A szalag és a felület egyaránt legyen-e legalább 18ºC/65ºF? A ragasztószalag tapadékonysága nagyon hőmérsékletfüggő, és minél hidegebbek a körülmények, annál gyengébb lesz a kötés. A másik oldalon pedig a rendkívül magas hőmérséklet miatt a ragasztó megolvadhat és elveszítheti szilárdságát.

Ha alacsonyabb hőmérsékleten kell dolgoznia, akkor használjon hőmérséklet-érzékeny kétoldalas szalagot, amelyet kifejezetten hidegebb éghajlatra terveztek.

3. Piszkos felület

A por, a szennyeződés, a zsír és a nedvesség legkisebb nyomai is a ragasztás előtt szennyezik a ragasztó felületét, és gátként működnek a kettő között.

A szalag meghibásodásának megelőzése érdekében készítse elő a felületet, gyorsan mossa le alkohollal dörzsölve és szárítsa meg tiszta ruhával.

4. UV-sugárzás

Hosszan tartó ultraibolya fény hatására egyes kémiai anyagok (például természetes és néhány szintetikus kaucsuk, valamint polietilén) keményekké és törékennyé válhatnak. Abszolút nem azok a tulajdonságok, amelyeket egy szalagban szeretne, és amelyeket egy adott alkalmazásban bármilyen ideig meg kell tartania.

Ha az a terület, ahol a szalagot használja, átlagon felüli UV-sugárzást mutat, akkor más munkát kell mérlegelnie a munkához.

5. Kémiai migráció

A folyadékok, például az olajok, a lágyítók és a színezékek könnyebb anyagok, ezért könnyen „elmozdulhatnak” a termékbõl (a felszínrõl), hogy bármely szomszédos anyag (a szalag) felszívódjon. Ezt a mozgalmat migrációnak nevezik.

Vegyük például a PVC-t: a rugalmasság érdekében lágyított, ez egy alacsonyabb költségű, alacsonyabb molekulatömegű anyag. Ha egy tipikus nyomásérzékeny ragasztót viszünk fel a PVC-re, és hagyjuk, hogy hosszabb ideig a helyén maradjon, a lágyító a PVC felületéről a nyomásérzékeny ragasztóba vándorol; a ragasztót gumiszerűvé téve.

Ha ilyen típusú anyagot használ, válasszon egy kiváló minőségű, kettős bevonatú szalagot, amelyet kifejezetten PVC alkalmazásokhoz terveztek. Ez jelentősen csökkenti a migrációra való hajlamot, megakadályozva ezzel a szalag meghibásodását.