A 12-36 hónapos kisgyermekek utánkövetési képletének összetétele: A thaiföldi táplálkozási szövetség és a korai táplálkozási akadémia által koordinált nemzetközi szakértői csoport ajánlásai

Dr. Umaporn Suthutvoravut

kisgyermekek

Orvostudományi Kar Gyermekgyógyászati ​​Klinika Ramathibodi Kórház

Mahidol Egyetem, 270 Rama 6 út

Bangkok 10400 (Thaiföld)

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Bevezetés

Jelen állásfoglalás célja ajánlásokat adni az 1-3 éves korú kisgyermekek (FUF-YC) utánkövetési képletének összetételéről. Ezeket az ajánlásokat egy nemzetközi szakértői csoport dolgozta ki az étrendi tápanyag-bevitelről rendelkezésre álló információk áttekintése és azok összehasonlítása a tápanyag-bevitel (RNI) alapján azon problémás tápanyagok azonosítása érdekében, amelyeknél a referencia-bevitel gyakran nem valósul meg ebben a korcsoportban.

Az 1990-es évek elején különféle ügynökségek, különösen az ENSZ ügynökségei és a nemzeti kormányok, a gyermekek táplálkozásának javítására tett erőfeszítéseik összehangolására törekedtek. Victora és mtsai. [3] 54 alacsony és közepes jövedelmű ország demográfiai és egészségügyi felmérésének adatait használta a világ különböző földrajzi régióiban megingó növekedési minták megvizsgálására. Mind Afrikában, mind Délkelet-Ázsiában a súlya és a magassága megingást észleltek körülbelül 6 hónapos kortól, és 24 hónapig folytatódtak. A magasság vagy a hossz csökkenése drasztikusabb volt, mint a súlya, és a megingás mértéke ebben a 2 régióban rosszabb volt, mint a világ más régióiban.

Az alultápláltság minden formája (azaz a kaszkadottság, a pazarlás és az alsúly) elterjedtségében javulás érhető el [4]. Jóllehet a kisgyerekek kaszkadottságának csökkentésére vonatkozó globális cél 2025-ig nem teljesülhet teljes mértékben, számos országban jelentős csökkenést sikerült elérni. Eközben a gyermekkori túlsúly és elhízás gyakoriságának gyors növekedése világszerte kettős alultápláltsági terhet eredményezett számos országban, ahol mind az alult, mind az alultápláltság aránya magas. A közegészségügy szempontjából fontos mikroelem-hiányok, például az A-vitamin-, a vas- és a jódhiány továbbra is nagy kihívást jelentenek. Míg a vashiány (ID) volt a vérszegénység fő oka Európában, Ázsiában és Afrikában az anaemia kisebb százalékához vezetett. Míg Európában a kisgyermekek vérszegénységének 63% -át korrigálták vaspótlással, addig Afrikában csak 34% -ot korrigáltak, Délkelet-Ázsiában pedig még ennél is kevesebbet (18%) [4]. Ennélfogva a vas-beavatkozások önmagukban nem fogják teljesen megszüntetni az anémiát ebben a 2 régióban, ahol az anaemia problémája súlyosabb volt a világ más régióihoz képest. A fent említett 3 mikrotápanyag-hiányon kívül a cink, a folát, a B12-vitamin és a közelmúltban a D-vitamin hiánya jelentette a lehetséges közegészségügyi problémákat.

Ha a gyermekek nem érik el a megfelelő tápanyagbevitelt normál ételek fogyasztásával, úgy a dúsított ételeket és tápanyag-kiegészítőket, beleértve a tápszereket is, figyelembe kell venni, hogy kiegészítsék a helyben elérhető ételeket a táplálkozási szükségletek kielégítése érdekében [5].

Az 1-3 éves gyermekek számára készült tápszereket körülbelül 2 évtizede sok országban forgalmazzák és használják [6]. Az Európai Unióban forgalmazott 244 FUF-YC tápanyagtartalmára vonatkozó információkat közzétették [7]. 1987-ben a Codex Alimentarius szakbizottság elfogadta a 6. hónaptól kezdődő csecsemők és a kisgyermekek utánkövetési képletének (FUF) szabványát [8], amely jelenleg felülvizsgálat alatt áll [9]. A FUF-YC esetében azonban nincsenek nemzetközileg elfogadott meghatározások és összetételi követelmények. Az ilyen termékeket „tejtermelésnek”, „tápszerek felnövésének” vagy „kisgyermekek tejének” nevezik. Javasoljuk, hogy ne használja a „felnövekedés” kifejezést a termékek vagy a termékkategória nevében, mert a növekedésre nincs különösebb hatás. Azt is támogatjuk, hogy ne használjuk a „tej” kifejezést, mert az ilyen tápszerek nem feltétlenül állati tejen alapulnak, hanem növényi fehérjeforrásokon is alapulhatnak. Ezért előnyben részesítik a „kisgyermekek utánkövetési képlete” (FUF-YC) kifejezést.

2013-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) arra a következtetésre jutott, hogy a FUF-YC egyike a kritikus tápanyagok bevitelének növelésének számos eszközéből a kisgyermekekben, bárhol is jellemző a nem megfelelő bevitel, más források, például a dúsított tehéntej lehetséges hozzájárulása mellett, dúsított gabonafélék és gabonaalapú élelmiszerek, étrend-kiegészítők vagy rendszeres hús- és halfogyasztás [10]. Ez a szakértői csoport alátámasztja azt a következtetést, hogy a FUF-YC-nek nincs egyedülálló szerepe a kritikus tápanyagok kisgyermekek számára történő biztosításában, és ezért nem tekinthető pótolhatatlan szükségletnek a kisgyermekek táplálkozási szükségleteinek kielégítésére. Ez a szakértői csoport azonban egyetért abban, hogy a megfelelő összetételű, megfelelő felhasználási körülmények között működő FUF-YC jelentős és értékes hozzájárulást nyújthat a kritikus tápanyagok ellátásának, az általános táplálkozási állapot javulásához, és ezáltal hozzájárulhat a gyermekek egészségének támogatásához. Ebben az összefüggésben itt adjuk meg a FUF-YC megfelelő összetételére vonatkozó ajánlásokat.

A dúsított élelmiszerek összetételére vonatkozó ajánlások tápanyag-bevitelre és a célpopuláció táplálkozási szükségleteire vonatkozó adatokon alapulnak. 2013-ban az EFSA közzétette a csecsemők és kisgyermekek tápanyagigényének és étrendi bevitelének értékelését az Európai Unióban, hogy tájékoztassa őket a 0-36 hónapos korú anyatej-helyettesítő tápszerek és FUF felülvizsgálatáról. Noha az EFSA felülvizsgálata meghatározza azokat a tápanyagokat, amelyek elégtelenek vagy túlzottak Európa-szerte, az Európán kívüli tápanyag-bevitelről csak korlátozott adatok állnak rendelkezésre [10]. Ezt követően az EFSA tudományos véleményt adott ki az anyatej-helyettesítő tápszerek és a 6-12 hónapos csecsemők FUF-összetételének követelményeiről [11]. A korai táplálkozási akadémia (ENA) által koordinált nemzetközi szakértői csoport közzétette a FUF csecsemőkorban (6-12 hónap) történő felhasználására vonatkozó összetett követelményekre vonatkozó globális perspektívát, amely azt is javasolta, hogy a további mérlegelni kell a 12-36 hónapos kisgyermekeket [12].

Ezért a thaiföldi táplálkozási szövetség (NAT) Maha Chakri Sirindhorn királyi fenséges hercegnő védnöksége alatt, az ENA-val és a Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozási Nemzetközi Társaságok Szövetségével (FISPGHAN) együttműködve megállapodott a ajánlások a FUF-YC összetételéről globális perspektívában, a kisgyermekek táplálkozási szükségleteinek és étrendi beviteleinek áttekintése alapján világszerte.

Mód

A NAT és az ENA koordinálta a felülvizsgálatot, és felhívást adott ki szakképzett szakértőkről, amelyet az egész FISPGHAN és tagtársulásai körözöttek Ázsia-Csendes-óceánon, Európában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában. Az NAT-hoz benyújtották az afrikai, ázsiai, ázsiai-csendes-óceáni, európai, észak-amerikai és dél-amerikai szakértőknek szóló javaslatokat. Ezután szakértőket választottak ki a jelölésekből dokumentált szakértelem, készségek és tapasztalat alapján, hogy hozzájárulhassanak a feladathoz és célkitűzéseihez szükséges ismeretekhez. A résztvevő szakértőket (vö. A szerzők listáját) felkérték, hogy vizsgálják felül és értékeljék a NAT által végzett részletes irodalmi áttekintések eredményeit, és vegyenek részt egy „A tápszer összetételének szempontjai 12-36 hónapos kisgyermekek számára” című szakértői értekezleten. Bangkokban 2014. április 30-án és május 1-én.

A NAT munkacsoportja (N.C., P.W. és S.C.) áttekintette a 12-36 hónapos kisgyermekek tápanyag-bevitelére és az étrendi bevitelre vonatkozó globális adatokat. 2004 februárjától a PubMed szakértői által áttekintett angol nyelvű cikkek szisztematikus keresését 2014 februárjában végezték el a következő kulcsszavak használatával: „tápanyag vagy étrend vagy étrend”, „bevitel” és „csecsemő, kisgyermek vagy óvoda”. A stratégiát egy szisztematikus irodalomkutatás elvégzésére követték 10 éven keresztül (2004-2014), és a felismert publikációkban idézett, korábban publikált cikkek legfontosabb referenciáinak átkutatásával. Az elektronikus szakirodalmi kutatás 5020 potenciálisan releváns publikációt azonosított. 5020 cikk közül a munkacsoport kiválasztotta azokat, akik nemzeti felmérésekként vagy keresztmetszeti közösségi alapú felmérésekként végeztek, és amelyekbe 12-36 hónapos gyermekek vettek részt. Szintén az országos felmérések kormányzati jelentéseiből álló szürke irodalmi források kerültek be. A tápanyagbevitel adatait élelmiszer-nyilvántartások, 24 órás élelmiszer-visszahívások és/vagy étkezési gyakorisági kérdőívek segítségével gyűjtötték, majd számítógépes szoftverek segítségével tápanyag-bevitelekké alakították át. A címek, az absztraktok és a teljes szövegek átvilágítását követően 19 ország 23 publikációja került be az áttekintésbe.

A szakértői csoport áttekintette a 12-36 hónapos kisgyermekek étrendi bevitelének referenciaértékeit, és úgy döntött, hogy a WHO/FAO jelentése a fehérje, az energia, valamint a legtöbb vitamin és ásványi anyag RNI értéke [13,14,15,16] a legmegfelelőbb referenciaérték az étrendi bevitel megfelelőségének felmérése a jelenlegi projekt számára. Kivételt tettek a D-vitamin esetében, amely az Egyesült Államok Nemzeti Akadémiák Orvostudományi Intézetének (IOM; 15 µg/nap) és a WHO/FAO RNI (5 µg/nap) értéke alapján kapott átlagot vette alapul.

A táplálkozási állapotra és az étrendi bevitelre vonatkozó adatokat figyelembe véve a szakértői csoport meghatározta azokat a tápanyagokat, amelyek leggyakrabban korlátozottak a 12-36 hónapos gyermekek étrendjében. A FUF-YC összetételére vonatkozó ajánlások azon a feltételezésen alapultak, hogy ezek a termékek adják a gyermek energiaigényének körülbelül 15% -át. A mikrotápanyagok minimális értékeit meghatároztuk azoknál a tápanyagoknál, amelyeket problémásnak találtak.

Tápanyag-bevitel és a 12-36 hónapos kisgyermekek állapota

A szakértői csoport 19 országból származó, 12-36 hónapos kisgyermekek tápanyagbevitelére és biokémiai állapotára vonatkozó adatokat vizsgálta felül a szakértői csoport [17,18,19,20,21,22,23,24,25,26,27,28,29, 30,31,32,33,34,35,36,37,38,39,40,41]. Országos felmérésekből és keresztmetszeti közösségi alapú felmérésekből származnak Ázsiában (Banglades, India, Indonézia, Malajzia, a Kínai Népköztársaság, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam), Ausztráliában, Új-Zélandon, Európában (Franciaország, Írország és Norvégia). ), Afrika (Kamerun és Dél-Afrika), Észak-Amerika (Kanada, Mexikó és USA) és Dél-Amerika (Brazília). 17 országban találtunk olyan jelentéseket, amelyek tartalmazzák a tápanyagbevitel mennyiségét a kérdéses populációban (Kamerun és Dél-Afrika kivételével a fentiekben említettek). E jelentések tápanyagai közé tartoznak a szénhidrátok, zsírok, fehérjék, kalcium, vas, cink, A-, B1-, B2-, B12-, C-, D-, E-vitamin és folát. Az energiafogyasztásra vonatkozó adatok mind a 17 országból rendelkezésre álltak. Azonban az összes felmérés során nem mindig álltak rendelkezésre adatok az összes tápanyagról vagy a 12-36 hónapos korcsoportról. Például egy kínai jelentés egy 12-36 hónapos gyermekek energiafogyasztását mutatta be, míg egy másik norvég norvég a csecsemők és a 0-24 hónapos gyermekek energiafogyasztását jelentette. Az 1. táblázat országonként felsorolja a 12-36 hónapos kisgyermekek napi energia- és tápanyag-bevitelét.

Asztal 1

A 12-36 hónapos gyermekek napi energia- és tápanyag-bevitele országonként a

A rendelkezésre álló adatok szerint a bangladesi, kínai, indiai és fülöp-szigeteki kisgyermekek átlagos energiafogyasztása a thaiföldi gyermekek 50% -ánál (az összes vizsgált korcsoportban 0,5-12.9 év) alacsony volt az A-vitamin bevitel [24]. Mexikóban az A-vitamin elégtelenséget az EAR 210 µg RE alapján az 1, 2 és 3 éves gyermekek 37,6, 30,5 és 26,7% -ánál találták [36]. A szérum retinol koncentrációját használva az A-vitamin állapotának meghatározásához Indonéziában [20], Új-Zélandon [29] és Fülöp-szigeteken [23] a gyermekek 1,5, 9, illetve 15,2% -ánál találtak elégtelen A-vitamint (szérumot vagy plazmát) retinol 100 µg/l, ami megfelelő bevitelt jelzett.

Ázsia több országából származó jelentések azt mutatták, hogy az 1–3 éves kisgyermekeknél a vasbevitel általában alacsony volt. Alacsony vasfogyasztást jelentettek a kisgyermekek körében Brazíliában, Franciaországban, Indiában, Új-Zélandon, Fülöp-szigeteken és Vietnamban. Fülöp-szigeteken 70 kcal (295 kJ) energia bevitele 100 ml-re. A minimális energiasűrűség hasonló a csökkentett zsírtartalmú tehéntejhez (1,6 g zsír/100 ml), amely körülbelül 45 kcal/100 ml. Ez az energiasűrűség megfelelő azoknál a populációknál, amelyek általában elegendő energiaellátással rendelkeznek, és jelentős a túlzott súlygyarapodás és az elhízás kialakulásának kockázata. A maximális érték közel áll az anyatej energiatartalmához, amely kb. 65 kcal/100 ml, és ez az az energiatartalom, amelyet meg kell közelíteni olyan kisgyermekek populációiban is, ahol a korai gyermekkori növekedés gyakorisága megingott.

Fehérje

Az EFSA azt javasolta, hogy az anyatej-helyettesítő tápszerek és a FUF minimális fehérjetartalma 1,8 g/100 kcal legyen tehén- és kecsketej alapú tápszer esetében. Ez a javaslat a korábbi, kb. 1,8 g fehérjét/100 kcal fehérjetartalmú anyatej-helyettesítő tápanyagok megfelelőségére vonatkozó tanulmányokon alapul, de nem vette figyelembe a korai csecsemőkorhoz viszonyítva az alacsonyabb fehérjeigényt a felnőtt korban, amelyben a FUF-et fogyasztják. . Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat általánosságban megállapította a kisgyermekek magas fehérjetartalmát, és a WHO/FAO/UNU által a 12 hónapos csecsemők számára megállapított biztonságos fehérjebevitel (1,14 g/kg/nap) az energiaigényük körülbelül 6% -a, a szakértői csoport azt javasolja, hogy a 12-36 hónapos gyermekek tápszerének minimális fehérjetartalma 1,6 g/100 kcal legyen, ami az energia körülbelül 6% -a. A maximális szintnek 2,7 g/100 kcal-nak kell lennie, ami körülbelül az energia 10% -a.

A növényi fehérjék általában alacsonyabb aminosav-pontszámmal rendelkeznek, és kevésbé emészthetők, mint az állati fehérjék. Ezért, ha a FUF-YC fehérjeforrásai növényi fehérjék, például szójafehérje-izolátumok, a minimális fehérjetartalmat a tehéntej alapú tápszer minimális értékének 1,25-szeresének határozták meg, ami 2 g/100 kcal-nak felel meg, míg a maximális érték ugyanazon a szinten van, azaz 2,7 g/100 kcal [12].

A tehéntej és a szójafehérje izolátum kivételével más fehérjeforrások esetében a hozzávetőleges minimum és maximum értékeket tudományos bizonyítékok alapján kell meghatározni, lehetőleg randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokból.

A szakértői csoport nem adott meg értékeket a hidrolizált fehérjéről, mert nincs bizonyíték arra, hogy a hidrolizált fehérjét kora gyermekkorban az allergia megelőzésére alkalmazzák.