A banán főzése megszünteti-e a káliumot?

kapcsolódó cikkek

Bár bebizonyosodott, hogy elegendő mennyiségű kálium segít megvédeni a magas vérnyomástól, a vesekövektől és a csontvesztéstől, az átlag amerikai csak 2640 milligrammot fogyaszt ezen esszenciális ásványi anyagból naponta, vagyis az egészséges felnőtteknek ajánlott 4700 milligramm kevesebb mint 60 százaléka. Mivel a banán az Egyesült Államok legszélesebb körben fogyasztott gyümölcse, az amerikai étrend fontos káliumforrás. Mivel a legtöbb hagyományos elkészítési módszer nem befolyásolja az ásványi anyagot, a főtt banán általában ugyanolyan káliumban gazdag, mint a nyers gyümölcs.

Hő és kálium

Az ásványi anyagok nagyon stabil tápanyagok, amelyek általában változatlanok maradnak, ha hőhatásnak vannak kitéve. Emiatt a száraz hőfőzés módjai nem befolyásolják a banán káliumtartalmát, még akkor sem, ha magasabb hőmérsékletnek vagy hosszabb főzési időnek van kitéve. A szárított banán - amelyet akkor készítenek, amikor a friss banánt néhány órán át alacsony hő hatásának teszik ki - unciánként körülbelül négyszer több káliumot szolgáltat, mint a friss gyümölcs. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a főzés során nő a káliumszint; ez egyszerűen azt jelenti, hogy az ásványi anyag koncentráltabbá válik a nedvességszint csökkenésével. A kalóriakalória, a friss banán és a szárított banán nagyjából ugyanannyi káliumot tartalmaz.

Forrás hatása

Noha a szárított, sült, grillezett, pirított és sült banánok ugyanannyi káliumot tartalmaznak, mint a nyers banánok, az ásványi anyag nem áthatolhatatlan minden főzési módszerrel. A víz - különösen a forrásban lévő víz - jelentős mennyiségű ásványi anyagot képes kimosni az élelmiszerekből, beleértve a káliumot is. Az International Journal of Food Sciences and Nutrition által közzétett, 2014-es tanulmány megállapította, hogy a banán vízbe áztatása miatt káliumának alig több mint 40 százaléka veszített, míg az African Health Sciences folyóiratban közzétett 2013-as tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a forrásban lévő víz csökkenti banán káliumtartalma még tovább. Mivel a banánt ritkán áztatják vagy főzik, ez azonban nem jelent nagyobb gondot.

Egyéb következmények

Még akkor is, ha biztos lehet benne, hogy a banán kenyérbe sütése nem roncsolja káliumtartalmukat, a főzés hatással lehet más tápanyagokra. A nyers banán jó C-vitamin forrás, egy vízben oldódó tápanyag, amelyet a fény és a hő lebont. Egy közepes méretű banán - vagy az, amely az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint körülbelül 100 kalóriát tartalmaz - ötször gazdagabb C-vitaminnal, mint egy 100 kalóriás szárított banán. Bár a B-vitaminok általában stabilabbak, mint a C-vitamin, mégis hajlamosak a hőre, és magasabb főzési hőmérséklet alatt lebomlanak.

A főzés a banán szilárdságát és rostminőségét is befolyásolja, elsősorban a sejtfalak és a keményítő lebontása révén. Ezért a főtt banán gyakran vastag, gélszerű állagú.

További szempontok

A káliumvesztés sokkal nagyobb gondot jelent a zöldségkészítés terén. A sült sárgarépa több káliumot tartalmaz, mint a főtt sárgarépa, ahogy a pirított spenót is jobb káliumforrás, mint a főtt spenót. A burgonyát, amely az amerikai étrend vezető káliumforrása, gyakran főzik. A vágott burgonya - különösen az apróra vágott - több káliumot veszít forrásban lévő vízben, mert nagyobb a felülete. A Journal of Food Science folyóiratban megjelent 2008-as tanulmány szerint a forralás 50% -kal, illetve 75% -kal csökkenti a kockára vágott burgonyában és a felaprított burgonyában lévő kálium mennyiségét.

USDA Agrárkutatási Szolgálat: Az Egyesült Államok lakosságának kálium bevitele
USDA Nemzeti Tápanyag Adatbázis: Banán, Nyers
Az USDA nemzeti tápanyag-adatbázisa: banán, dehidratált vagy banánpor
Európai Élelmiszerinformációs Tanács: Ételünk főzésének miértjei, hogyan és következményei
Afrikai egészségtudomány: A "Matooke" egyik napról a másikra történő áztatása vagy forrázása a káliumtartalom csökkentése érdekében krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél - valóban működik?
International Journal of Food Sciences and Nutrition: A vízáztatás és/vagy a nátrium-polisztirol-szulfonát-addíció hatása az élelmiszerek káliumtartalmára
Journal of Agricultural and Food Chemistry: A főzés hatása a banán és az útifű textúrájára
Journal of Food Science: A forralás és a kimosódás hatása a burgonya kálium- és egyéb ásványi anyag tartalmára

A Chicagón kívül található Meg Campbell 1997 óta dolgozik a fitnesziparban. 2010 óta ír egészséggel kapcsolatos cikkeket, elsősorban az étrendre és a táplálkozásra összpontosítva. Campbell megosztja idejét szülővárosa és Buenos Aires, Argentína között.