A bél mikrobiota helyreállítása az antibiotikumok után a fogadó étrendjétől, a közösségi kontextustól és

Az emberi mikrobioták rugalmasak voltak, és gyorsan helyreálltak az antibiotikum beadása során

Az alacsony rosttartalmú étrend súlyosbította a mikrobiota összeomlását és késleltette a gyógyulást a ciprofloxacinból

A mikrobiota újraprogramozása és átvitele rugalmasságot adott az ismételt kezelésnek

Az egyetlen ház megzavarta a gyógyulást, kiemelve a víztározók és a szennyvízelvezetés szerepét

Összegzés

Az antibiotikumok megváltoztatják a mikrobiota összetételét és növelik a fertőzésekre való hajlamot. Az antibiotikumok általánosan befolyásolható hatásai és a környezeti változók hozzájárulása a bélközösségekhez továbbra sem tisztázott. Ennek megoldása érdekében az antibiotikum-kezelés során egy kontrollált egérrendszerben nagy időbeli és taxonómiai felbontással követtük a mikrobiota dinamikáját olyan változók izolálásával, mint az étrend, a kezelési előzmények és a társlakók elhelyezése. Az emberi mikrobioták rendkívül ellenállóak és helyreálltak az antibiotikum-kezelés során, a rezisztens Bacteroides átmeneti dominanciájával és a taxon-aszimmetrikus diverzitás csökkenésével. Bizonyos esetekben az in vitro érzékenység nem jelezte előre az in vivo válaszokat, ami aláhúzta a gazda és a közösség kontextusának jelentőségét. A rosthiányos étrend súlyosbította a mikrobiota összeomlását és késleltette a gyógyulást. A ciprofloxacin-kezelés utáni keresztpárosítással történő fajpótlás megalapozta a második kezelés ellenálló képességét. Az egyetlen ház drasztikusan megzavarta a helyreállítást, kiemelve a környezeti víztározók fontosságát. Eredményeink rávilágítanak a determinista mikrobiota alkalmazkodásra a zavarokhoz, valamint az étrend, a higiénia és a mikrobiota összetételének modulációs transzlációs potenciáljára az antibiotikumok során.

Grafikai absztrakt

fogadó
  1. Letöltés: Nagy felbontású kép letöltése (166 KB)
  2. Letöltés: Teljes méretű kép letöltése

Előző kiadott cikk Következő kiadott cikk