A bélbaktériumok elhízást okoznak

A Nature-ben megjelent új tanulmány szerint a Yale kutatócsoportja azonosította azt a mechanizmust, amelyben a bél dysbiosis elhízáshoz vezet. A tudósok már megértették, hogy a bél mikrobioma metabolikus markerekkel és II. Típusú cukorbetegséggel társul. Bár tudhatjuk, hogy az elhízás a bélbaktériumok változásaihoz kapcsolódik, a kapcsolódó mechanizmus nem egyértelmű.

Korábbi kutatások kimutatták, hogy a rövid láncú zsírsav, az acetát serkenti az inzulin szekrécióját egerekben. Ebben az új tanulmányban, amikor a kutatók összehasonlították az acetátot más SCFA-kkal, magasabb acetátszintet fedeztek fel azokban, akik magas zsírtartalmú étrendet fogyasztottak. Azt is látták, hogy az acetát stimulálta a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek inzulinszekrécióját, de ez a mechanizmus nem volt egyértelmű.

A kutatók ezt követően azt figyelték meg, hogy amikor az acetátot közvetlenül az agyba fecskendezték, az a paraszimpatikus idegrendszert stimuláló inzulin fokozott felszabadulását okozta. Ennek eredményeként a megnövekedett acetát arra ösztönözte a hasnyálmirigy béta sejtjeit, hogy több inzulint válasszanak ki a glükóz hatására. Ez serkentette a gasztrin és a ghrelin szekrécióját is, ami megnövelte az élelmiszer-bevitelt.

A bél mikrobiota és a megnövekedett inzulin közötti okozati összefüggés megállapítása érdekében a kutatócsoport az ürülék anyagát egerek egyik csoportjából a másikba helyezte át. Ennek eredményeként hasonló változásokat figyeltek meg a bél mikrobiotájában acetátszint és inzulin mellett.

Összefoglalva, ez a kutatás a bél mikrobiotájában bekövetkező változások összefüggését mutatja be az étrendi változások eredményeként, amelyek megnövekedett acetáttermeléshez vezetnek. Ezenkívül a megnövekedett acetát fokozott táplálékfelvételhez vezet, ami metabolikus szindrómát, inzulinrezisztenciát és elhízást okoz. A kutatócsoport szerint ez a mechanizmus szerepet játszhatott az evolúcióban azáltal, hogy táplálékhiány idején ösztönözte az állatokat a hizlalásra.

Tavaly márciusban részt vettem egy probiotikus workshopon a Yale-ban, és az egyik előadást Max Nueuwdrop, MD, PHD tartotta, amszterdami belgyógyász és endokrinológus, aki részletesen foglalkozott a mikrobiotával és az anyagcserével. Megmutatta, hogy a butirát, egy SCFA hogyan javította az inzulinrezisztenciát és a barna zsír aktiválódását. Általában az alacsony rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) a kommensális baktériumok alacsony sokféleségéhez és bőségéhez kapcsolódnak. Jellemzően magas a butirát és nem az acetát mennyisége. Amikor a betegek probiotikumokat vezetnek be, és gyümölcsök és zöldségek fogyasztásával növelik az étkezési rostbevitelüket, a jótékony baktériumok, a butirát és az SCFA-k megnőnek.

A probiotikumok elősegítik a mikrobiális sokféleséget, különösen, ha a probiotikus kiegészítés vegyes fajokból áll. Ökológiai szempontból stabilabb, ha bármely ökoszisztémában különféle populációk vannak. Ugyanez vonatkozik a gyomor-bél mikrobiomjára.

Ez egyúttal felveti a székletvizsgálat fontosságát metabolikus szindrómában és cukorbetegségben szenvedő betegeknél, az éhomi glükóz-, inzulin-, A1c- és lipidprofilokat vizsgálva.

Más kutatások azt mutatták, hogy az elhízásnak van egy mikrobiális összetevője, amely megváltoztatja a bevitt élelmiszerek kalóriakivonását. Például, ha több Bacteroidete van jelen, az egyén hajlamosabb karcsúbbá válni. Ismert, hogy a Firmicutes és a Bacteroidetes magas aránya növeli az élelmiszerek kalóriakivonását, és ezek az egyének általában elhízottak. Ez összeköti az étkezési rostok és a fogyás fontosságát is.

Írta: Michael Jurgelewicz, DC, DACBN, DCBCNDesigns For Health