A BMT csökkenti a HFD által kiváltott súlygyarapodást, amely a csökkent preadipocytaszámmal és az inzulin szekrécióval jár

Leiden Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Kísérleti Érgyógyászat Einthoven Laboratóriuma, Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Leideni Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Einthoven Kísérleti Érgyógyászat Laboratóriuma, Leideni Egyetem Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Leiden Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Kísérleti Érgyógyászat Einthoven Laboratóriuma, Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Leideni Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Einthoven Kísérleti Érgyógyászat Laboratóriuma, Leideni Egyetem Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Affiliations Einthoven Laboratory for Experimental Vascular Medicine, Leiden University Medical Center, Leiden, Hollandia, Orvostudományi Tanszék, Nephrology részleg Leiden University Medical Center, Leiden, Hollandia

Belgyógyászati Belügyminisztérium, Radboud UMC, Nijmegen, Hollandia

Affiliations Einthoven Laboratory for Experimental Vascular Medicine, Leiden University Medical Center, Leiden, Hollandia, Orvostudományi Intézet, Endokrinológiai Leideni Egyetem Orvosi Központja, Leiden, Hollandia

Belgyógyászati Belügyminisztérium, Radboud UMC, Nijmegen, Hollandia

Leiden Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Kísérleti Érgyógyászat Einthoven Laboratóriuma, Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Leiden, Hollandia, Orvostudományi Tanszék, Endokrinológiai Egyetem Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Egyformán közreműködött ebben a munkában: Jimmy F. P. Berbée, Vanessa van Harmelen

Leiden Egyetem Orvosi Központ Humángenetika Tanszéke, Leiden, Hollandia, Kísérleti Érgyógyászat Einthoven Laboratóriuma, Leiden Egyetemi Orvosi Központ, Leiden, Hollandia

Saeed Katiraei,
Lisa R. Hoving,
Lianne van Beek,
Sharida Mohamedhoesein,
Françoise Carlotti,
Janna A. van Diepen,
Patrick C. N. Rensen,
Mihai G. Netea,
Ko Willems van Dijk,
Jimmy F. P. Berbée

Ábrák

Absztrakt

Az egerek kísérleti csontvelő-transzplantációját (BMT) általában használják az immunsejt-specifikus gének szerepének felmérésére különböző patofiziológiai körülmények között. A BMT alkalmazását az elhízás kutatásában akadályozza a magas zsírtartalmú étrend (HFD) által kiváltott elhízás jelentős csökkenése. Célul tűztük ki, hogy jellemezzük azokat a metabolikus szöveteket, amelyekre hatással lehet a BMT eljárás, és károsíthatják a HFD által kiváltott választ. A hím C57BL/6 egerek szingenikus BMT-n estek át letális besugárzással. 8 hetes gyógyulási időszak után 16 hétig alacsony zsírtartalmú étrendet (LFD) vagy HFD-t tápláltak. A HFD által kiváltott elhízás csökkent az egerekben a BMT után, összehasonlítva a HFD-vel táplált kontroll egerekkel, mindkettő csökkent zsírtartalommal (-33%; p 1. ábra. A BMT csökkentette az étrend okozta elhízást).

(A) A hím C57BL/6 egerek BMT-n estek át a 0 hetes időpontban. 0 héttől a 8. hétig egereknek chow-étrendet adtak, a 8. héttől kezdve pedig egereknek 10% -os LFD-t adtak. (B) A BMT-vel kezelt egerek testtömeg-növekedése 16 hetes LFD alatt csökkent a kontroll egerekhez képest. Az értékek átlag ± SD; n = 7–12; * p 2. ábra. A BMT hosszú távú hatással van a fehér zsírszövetre.

(A) Az sWAT és vWAT párna súlya csökkent a BMT-vel kezelt egerekben a kontroll egerekhez képest. (B) Az érett adipociták térfogata alacsonyabb volt a BMT-vel kezelt egerekben, mint a kontroll egerekben. (C) Az érett adipociták számát a három WAT párna nem befolyásolta, (D), de a preadipocyták száma mindhárom WAT párnában alacsonyabb volt a BMT-vel kezelt egerekben, mint a kontroll egerekben. (E) A BMT-vel kezelt egerek három zsírpárnájában alacsonyabb volt a fad betétenkénti makrofágszám a kontroll egereknél. (F) A zsírpárnánként és a gWAT párna tömegének makrofágszámának lineáris regresszióanalízise a BMT-vel kezelt egerekben csökkent makrofágok számát mutatta gWAT-ban a kontroll egerekhez képest. Az értékek átlag ± SD; n = 7–12; * p 3. ábra. A BMT csökkentette a különböző szervek súlyát.

(A) A BMT csökkentette a máj, a csecsemőmirigy, a lép és a hasnyálmirigy súlyát mind LFD-n, mind HFD-n. (B) A hasnyálmirigy tömegének és testtömegének lineáris regressziós analízise alacsonyabb hasnyálmirigy-súlyt mutatott a BMT-vel kezelt egerekben, testtömegtől függetlenül. Az értékek átlag ± SD; n = 7–12; * p 4. ábra. A BMT nem befolyásolta a hasnyálmirigy béta sejtterületét és a béta sejt tömegét.

(A) A béta sejtek területe és (B) béta sejt tömege nem különbözött a BMT-vel kezelt egerekben. Az értékek átlag ± SD; n = 5.

A HFD-vel táplált egerekben az inzulintermelés és a glükóz tolerancia alacsonyabb a BMT-kezelés után

Mivel a hasnyálmirigy súlya a testtömeghez viszonyítva aránytalanul csökkent mind az LFD-, mind a HFD-vel táplált egerekben a BMT-kezelés után, tovább értékeltük a BMT-kezelés glükóz- és inzulin-anyagcserére gyakorolt hatását. Sem az LFD, sem a HFD éhomi plazma glükózkoncentrációit nem befolyásolta a BMT kezelés (5A. Ábra). Annak megvizsgálására, hogy a BMT a testtömegtől függetlenül is befolyásolta-e az éhomi plazma glükózszinteket, lineáris regressziós elemzést végeztek az éhomi plazma glükózszintjein a testtömeghez viszonyítva, külön a BMT-vel kezelt és a kontroll egereknél. A BMT-vel kezelt egereknél magasabb volt az éhomi plazma glükózkoncentráció hasonló testtömeg mellett (5B. Ábra: összehasonlító regressziós vonalak: Fslopes = 0,065, p = NS, Fintercepts = 3,72; p = 0,06). Érdekes módon az éhomi plazma inzulin koncentrációja csak alacsonyabb volt a BMT-vel kezelt egerekben, mint a kontrollokban, amikor HFD-vel etették őket (-68%; p 2 = 0,244; p 5. ábra. A BMT egerek plazma inzulinszintje és glükóz toleranciája alacsonyabb volt a HFD esetén.