A buddhista betegek étrendi szükségleteinek megértése

Mivel a nagy buddhista népességű ázsiai országokból érkező bevándorlók az USA-ban gyorsan növekvő kisebbségi csoportot jelentenek, fontos, hogy az ápolók megértsék a buddhista betegek egészséggel, betegségekkel és étellel kapcsolatos hitét.

A természet szeretete és a természet által nyújtott maximális élvezet szükséges a valóban természetes élet megéléséhez. Ez a fő hit számos ázsiai kultúrában, például Kínában, Japánban, Tajvanon, Koreában, Tibetben, Srí Lankán, Thaiföldön, Indiában és a Fülöp-szigeteken. Míg ezekben az országokban a kereszténység az uralkodó vallás, jelentős számú buddhista is van, muzulmánok, hinduk és ateisták mellett.

A buddhista hitben az élet a természet körül forog két ellentétes energiarendszerével, amelyeket a kínai filozófia yin és yang energiaként ismer. Ezek az ellentétes, ciklikus energiaerők például: hő/hideg, fény/sötétség, jó/rossz és betegség/egészség. Bár egy egyszerű betegség, például megfázás vagy influenza, a yin és a yang energia egyensúlyhiányának tekinthető, sok buddhista - bár nem mindenki hisz abban -, hogy az egészséges életmód legjobb módja a vegetáriánus életmód.

A vegetarianizmus buddhista hagyománya nagy népszerűségnek örvend szerte a világon, mind étrendként, mind életmódként. Csak az Egyesült Államokban körülbelül 20 millió vegetáriánus él. Ugyanakkor bizonyos ázsiai kultúrákban erőteljesen elmozdultak a hagyományos szigorú vegetáriánus étrendtől, mivel ezek az országok kitettek az iszlámnak és a kereszténységnek.

A kulturálisan kompetens egészségügyi szakember részeként arra kell figyelni, hogy ne tegyen általános általánosításokat az ismeretlen kultúrájú betegekről - például feltételezve, hogy ha egy beteg ázsiai országból érkezett bevándorló, akkor buddhista. Még akkor is, ha pontosan tudjuk, hogy a beteg vallása buddhizmus, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy szigorúan betűig követi az összes buddhista vallási gyakorlatot. Az ápolók számára létfontosságú, hogy párbeszédet kezdeményezzenek a betegekkel és családtagjaikkal annak meghatározása érdekében, hogy adott esetben milyen kulturális/vallási igényeket és étrendi korlátozásokat kell figyelembe venni a páciens lehető legjobb gyógyulási folyamatának biztosítása érdekében.

A buddhista hiedelmek megértése

Buddha a mai Nepál területén született, és a Kr. E. Buddha halála után követői isteni entitásnak tartották, aki képes a Mennybe vezetni őket.

Ez a legfelsõbb optimizmus hite, amely megtanítja az önuralmat, mint eszközt az igazi boldogság keresésére. A buddhisták a jógát és a meditációt a spirituális emancipáció vagy az igazi felszabadulás elérésének eszközeként gyakorolják. Az önkontroll elsajátításával egy buddhista teljes potenciált érhet el az önfejlesztés útja felé ebben az életben annak érdekében, hogy elérje a reinkarnációt vagy az újjászületést az élet után. Az újjászületési folyamat megkívánja a primitív emberi vágyak és kívánságok kívánatos szabadságának vagy tisztaságának állapotát.

A buddhista erkölcsi kódexet az Öt erkölcsi előírás tartalmazza, amelyek:

1. Ne öljön és ne károsítson élőlényeket.
2. Ne lopjon.
3. Ne folytasson szexuális kötelességszegést.
4. Ne hazudj.
5. Ne fogyasszon olyan bódítószereket, mint alkohol, dohány vagy tudatmódosító szer.

A buddhisták úgy vélik, hogy az elfogyasztott étel kiválasztásának körültekintése korrelál a testben lévő fény mennyiségével és a szellemi létrán való felmászáshoz szükséges erő mértékével, vagyis a kívánt relaxációs állapot elérésével, valamint azzal, hogy őszinte legyen önmagával és másokkal szemben. . Ezt az utat követve az ember lelke eljut a harmóniáig, a kívánatos szellemi státuszig és/vagy az erény erejéig, amely szükséges a reinkarnációs folyamat eléréséhez.

Buddhista étrendi gyakorlatok

Buddha tanításaiban a szellemi megvilágosodáshoz szükséges megfelelő ételválasztás fogalmát az „öt gondolkodás étkezés közben” példázza. Lényegében ez azt jelenti, hogy a buddhisták különleges erőt gyakorolnak az étkezésük „megállására és gondolkodására” vonatkozóan.

(Érdekes módon úgy gondolják, hogy Buddha maga is ételmérgezésben halt meg.) Egy buddhista felteszi magának ezt az öt alapvető, de lényeges kérdést:

1. Milyen étel ez? = Az étel eredete és hogyan jutott el hozzám.
2. Honnan származik? = Az élelmiszer termesztéséhez, elkészítéséhez, főzéséhez és az asztalhoz hozatalához szükséges munka mennyisége.
3. Miért eszem? = Megérdemlem ezt az ételt vagy sem? Méltó vagyok-e rá?
4. Mikor kell ennem és részesülnöm ebben az ételben? = Az étel szükségszerűség és gyógyító szer, mert étkezés nélkül betegségnek vetem alá.
5. Hogyan egyem meg? = Az ételt csak azért kapják és fogyasztják, hogy megvalósítsák a megvilágosodás elérésének megfelelő módját.

A hitüket szigorúan betartó buddhisták nemcsak ettől az öt szemlélődéstől, hanem az öt erkölcsi előírástól is függenek annak meghatározásában, hogy mely ételeket érdemes fogyasztani és melyeket tiltják. Általában a buddhizmus tiltja minden hús fogyasztását, mert (1) az állatok leölése megsérti az első erkölcsi előírást, és (2) a húst a szervezet bódító anyagának tekintik, ami megsérti az ötödik erkölcsi előírást.

Az ötödik előírás szerint bármilyen típusú kábítószer fogyasztása negatívan tükrözi a buddhista életét és utóéletét a következő módon:

o Hatások önmagára: torzítja és elhomályosítja a szamádhit, vagyis akadályozza az ítélkezést és csökkenti a meditációhoz szükséges megfelelő koncentrációt, ami a megvilágosodás útja.
o Másokra gyakorolt hatás: növeli az ember hajlandóságát bűncselekmények elkövetésére és másokkal való rossz cselekedetekre, ami a kívánatos önkontroll elvesztését jelenti.
Vallási/spirituális hatások: Rossz karmát okozhat (lásd Szószedet), amely árt más érző lényeknek, és később kísérteni fogja az eredeti lényt.

A buddhisták úgy vélik, hogy aki csak élvezetből él, elveszíti lelke harmóniáját és az erény erejét. A „megölni tilos” előírás szerint bárki, aki állatot öl vagy húst eszik, elveszíti a „test és az elme tisztaságát egyaránt”, minden összekeveredik az elfogyasztott hússal, és elveszíti tisztaságát, tisztaságát és az önellátás erejét ellenőrzés. A buddhisták is úgy vélik, hogy az élőlények szenvedésének csak az ízlelőbimbóink kielégítése okozása nem igazolható ok a hús fogyasztására. A buddhisták szemében az éhség az együttérzés minimális megnyilvánulása, amelyet fel lehet ajánlani, és a vegetáriánussá válás választás, vagyis az a döntés, hogy nem öljük meg az állatokat (kedvességből), és nem eszem meg őket (együttérzésből).

Az állatok fizikai szenvedése mellett a buddhisták úgy vélik, hogy a húsevés egy másik típusú szenvedést is okoz: a rossz karmát. Érző lény megölése arra kényszeríti, hogy fájdalmas újjászületési folyamatot kezdjen el. Mivel a buddhisták úgy vélik, hogy az állatok elérhetik a megvilágosodást, megölésük megfosztja őket ettől az esélytől. A vegetáriánus étrend elfogyasztása segít biztosítani a karmikus megtorlás ciklusának megtisztulását:

Ha nem eszel állatokat, akkor nem fognak megenni. Ha nem ölöd meg őket, akkor nem ölnek meg.

Egyéb élelmiszerek, amelyek a „tiltott” kategóriába tartozhatnak, az „Öt csípős fűszer”. Ez hagymára, mogyoróhagymára, metélőhagymára, fokhagymára stb. Vonatkozik. Hagyományosan a buddhisták úgy vélik, hogy az ilyen ételeket fogyasztó személy a következő káros hatásokat szenvedi:

Vérét és húsát az istenek elutasítják, és az ég messze elhatárolódik tőle.

A lélegzete mindig rossz; ezért minden isten és szent elutasítja őt.

Ha főzve fogyasztják, ezek az ételek vágyat ébresztenek és robbanásszerű indulatokat okoznak.

Ha nyersen fogyasztják, fokozzák az ember haragját és rossz testszagot okoznak, amely nem tetszik az isteneknek, de ösztönzi az érdeklődő "éhes szellemeket", akik körül lebegnek és megcsókolják az ajkát. A szellemek közelében való tartózkodásról úgy gondolják, hogy akadályozza az ember megvilágosodását.
Ma azonban sok vegetáriánus szerte a világon, köztük néhány buddhista, fenntartás nélkül megeszi az Öt csípős fűszert. A buddhisták számára ez olyan tényezőktől függ, mint az a személy, aki ragaszkodik a hitéhez, függetlenül attól, hogy gyakorolja-e a buddhizmust más hitekkel együtt, és földrajzi elhelyezkedése.

A buddhista étrend egészségügyi előnyei

Példák a megengedett ételekre, amelyek számos ázsiai kultúrában a hagyományos buddhista étrend alapjai:

1. Főtt vagy keverőben sült tészta aromás fűszerekkel ízesítve. Nyers vagy főtt zöldség, tengeri moszat és házilag elkészített szárított étel is hozzáadható.
2. Sokféle módon főzhető és ízesíthető rizs, például sós, édes, semleges, ragadós, színezett vagy zöldségekkel keverve.
3. A szójaszósz elengedhetetlen ízletes összetevő, amelyet szinte minden ételhez adnak, ugyanúgy, mint az amerikaiak sok ételüket vajjal és/vagy sóval ízesítik.
4. A szezámolajat nagymértékben használják az ételek elkészítéséhez is. A szójaszósztól eltérően nátriumot nem tartalmaz.
5. Azok a buddhisták, akik nem szigorú vegetáriánusok, szinte naponta esznek halat és/vagy sok étkezéshez hozzáadják.
6. A gyógytea népszerű és gyógyító ital, amely különböző típusú teanövényekből származik.

A buddhisták évszázadok óta azt hitték, hogy a hús elfogyasztása során felhalmozódik a testben, és káros toxinokká válik. Ma úgy tűnik, hogy a modern orvoslás igazolja őket. A közelmúltban számos tudományos tanulmány felfedezte a rák magas előfordulási gyakoriságát azokban a populációkban, amelyek nagy mennyiségű húst fogyasztanak. A húsevéssel összefüggő egyéb negatív egészségügyi következmények közé tartozik az artériás szklerózis, a szívbetegség, a magas vérnyomás, az agyvelőgyulladás, agyvérzés, az epekő és a májcirrhosis. Mindezek a feltételek közvetlenül kapcsolódnak a zsír és a koleszterin fogyasztásához.

Az Encyclopaedia Britannica szerint a hús valójában olyan hulladékokat és méreganyagokat tartalmaz, mint például a húgysav, amelyek negatív hatással vannak a vérre és a test szöveteire. Ezzel szemben a dióból, babból és hüvelyesből nyert növényi fehérjék határozottan egészségesebbek és biztonságosabbak. Ezenkívül a hús, a húsipari termékek, a baromfi és a tenger gyümölcsei néhány órán belül könnyen romlanak, de a legtöbb zöldség néhány napig friss marad. Bár a bab viszonylag gyorsan avasodhat, a romlás sokkal könnyebben észlelhető és felismerhető a hús romlásához képest, ami nem mindig észlelhető illattal vagy ízzel.

Kulturális kompetencia tippek ápolóknak

A buddhista vallás híveinek ápolásakor az ápolóknak meg kell érteniük, hogy a beteg fő célja a test betegség-megszakadt yin/yang egyensúlyának visszahozása. Hasznos először megvitatni a beteg betegségét és gondozási tervét ezzel a koncepcióval kapcsolatban, mielőtt önként jelentkezik egy orvosi vagy patofiziológiai magyarázat. Mivel a természet a buddhisták életében kiemelkedő fontossággal bír, egy kulturális szempontból érzékeny orvosi csapat szükség szerint gyógynövényes és gyógyszeres gyógyszereket is fel akar írni. Ne feledje, hogy ezeknek a betegeknek a célja nem a gyógyítás, hanem a test és a lélek békéjének fenntartása, amely biztosítja a halál utáni újjászületési folyamatot.

Az étrendi értékelés szempontjából az első lépés nyilvánvalóan annak kiderítése, hogy a beteg vegetáriánus-e, mennyire szigorú vagy liberális a hagyományos vegetáriánus étrend betartásában, és vannak-e egyéb étrendi korlátozások, amelyeket a betegnek be kell tartania. A tiszta vegetáriánusok körében a B12-vitaminhiány kockázatát úgy lehet kezelni, hogy növelik a különböző növényi fehérjék napi bevitelét.

A csak amerikai stílusú ételeket felszolgáló kórházban tartózkodó buddhista betegek értékelhetik, ha egy üveg szójaszószt kapnak, amelyet a szobájukban tarthatnak, hogy megszokott módon ízesítsék ételeiket. A hüvelykujj szabálya: Ha kétségei vannak, kérdezze meg a beteget, mit szeretne. Ügyeljen arra, hogy ellenőrizze a különböző szójaszósz termékek címkéinek nátriumtartalmát, amely 300 grammtól 1080 grammig terjedhet.