A cukorfüggőség valóban elhízást okoz-e?

Achim Peters

1 1. orvosi klinika, Lübecki Egyetem, Lübeck, Németország

hogy cukor-függőség

Tanya Zilberter az önző agy-elméletre hivatkozik „Az energia-anyagcsere szénhidrát-elfogult szabályozása” című cikkében (Zilberter, 2011). Ugyanakkor utal egy látszólag kapcsolódó gondolatra, amelyet DuPont (1997) pszichiáter javasolt, aki az addigi függőség összefüggésében használta az „önző agy” kifejezést. Zilberter véleménycikkében megvitatja a szénhidrát-függőség szerepét, mint az elhízás lehetséges okát, és ezt a szempontot az "önző agy sötétebb oldalának" nevezi. A függőséget „erősen nem homeosztatikusnak” tekinti, és arra a következtetésre jut, hogy „a merev homeosztatikus szabályozáson túlmenő energiafogyasztás a hedonikus jutalmazással és a szénhidrátokra, mint a zsírokra jellemző addiktív árnyalatokkal járó viselkedésre támaszkodik”.

Itt először azt a kérdést szeretném feltenni, hogy a szénhidrát-függőség valóban nem homeosztatikus módon befolyásolja-e a szervezetet. Másodszor szeretném megkérdezni, hogy a szénhidrát-függőség egyáltalán eredményez-e elhízást. A szénhidrát (cukor) függőséget, beleértve a toleranciát és az elvonást, rágcsálóknál igazolták, de embernél nem (Garber és Lustig, 2011). Bartley G. Hoebel és csapata úttörő állatkísérleteket hajtott végre ebben a témában (Avena et al., 2008). A kutatók cukorfüggőséget váltottak ki patkányokban azzal, hogy 20 napos kísérleti paradigmának tették ki őket, az úgynevezett „napi intermittáló cukor és chow” programnak. Valójában az így táplált állatok fokozták cukor bevitelüket. Ezek a patkányok azonban úgy szabályozták a kalóriabevitelüket, hogy csökkentették a chow bevitelüket, hogy kompenzálják a cukorból nyert extra kalóriákat, ami normális testsúlyt eredményez (Colantuoni et al., 2002; Avena és Hoebel, 2003). Ezek a kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy az állatokon fenntartják a homeosztatikus kontrollt, amely cukorfüggőség jeleit mutatta. Nincs tehát kísérleti bizonyíték arra, hogy a cukor-függőség nem homeosztatikus módon befolyásolja az anyagcserét, sem hogy a cukor-függőség az elhízás oka.