Az étrend és a testmozgás hatása önmagában vagy kombinálva a testsúlyra és a testösszetételre a túlsúlyos-elhízott posztmenopauzás nőknél

KE Foster-Schubert

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

2 Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA

CM Alfano

3 Cancer Survivorship Office, National Cancer Institute, Bethesda, MD

CR Duggan

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

L Xiao

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

KL Campbell

4 British Columbia Egyetem, Vancouver BC

Egy Kong

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

C Bain

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

CY Wang

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

2 Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA

G Blackburn

5 Harvard Medical School, Boston, MA

Egy McTiernan

1 Fred Hutchinson Rákkutató Központ, Seattle, WA, USA

2 Washingtoni Egyetem Orvostudományi Kar, Seattle, WA

Absztrakt

BEVEZETÉS

Egy éves, csoportos életmódbeli beavatkozást végeztünk, hogy megvizsgáljuk a testmozgás és az étrendi fogyás független és együttes hatásait a testsúlyra, valamint a testösszetételre 439 ülő, túlsúlyos/elhízott posztmenopauzás nő körében. Feltételeztük, hogy az intervenciós csoportokba randomizált nők nagyobb súlycsökkenést és javulást mutatnak a testösszetétel paramétereiben, mint a kontroll csoportba randomizáltak (akik megtartották szokásos életmódjukat), és hogy a fogyás és a testösszetétel változása a beavatkozási csoportok az étrend és a testmozgás az energiaegyensúlyra gyakorolt külön és együttes hatásai alapján.

MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK

A 2005-től 2009-ig végzett Nutrition and Exercise in Women (NEW) vizsgálat 12 hónapos randomizált, kontrollált vizsgálat volt, 4 karos kialakítással, három életmódváltási beavatkozás (közepes és erőteljes intenzitású aerob testmozgás) hatásainak összehasonlítására., diétás fogyás, vagy mindkét beavatkozás együttesen) a testtömeg és az összetétel kontrollja (életmódváltás nélkül). Az összes vizsgálati eljárást a Fred Hutchinson Rákkutató Központ (FHCRC) Intézményi Felülvizsgálati Testülete (Seattle, WA) vizsgálta felül és hagyta jóvá, és minden résztvevő aláírt Informált beleegyezést adott.

Résztvevő toborzási, befogadási és kizárási kritériumok

A NEW vizsgálat célpopulációjába a nagyobb seattle-i WA területű, 50–75 éves posztmenopauzás nők tartoztak, akik túlsúlyosak vagy elhízottak (testtömeg-index (BMI) ≥25 kg/m 2, vagy ≥23 kg/m 2 ázsiai-amerikai nőknél), és az 1. ábra gyakorlása). Meghívóleveleket küldtek 126 802 életkorra jogosult nőnek, és 5621 válaszolt; emellett 2048 média- és közösségi felhívást kaptunk. 929 nő volt alkalmas telefonos képernyő-használatra, összesen 703 nő vett részt az információs ülésen, 684 nőt szűrtek át a klinikán, és 439-et randomizáltak a vizsgálatba (körülbelül 80% tömeges levelezésből, 20% a média és a közösség tájékoztatásából származott).

Folyamatábra a haladásról az ÚJ próbán keresztül

DXA: kettős röntgenabszorpciós módszer

VO2max: Kardiorespirációs fitnesz teszt

Tanulmánytervezés és randomizálás

Az ÚJ próba tanulmánytervét az 1. ábra mutatja. A kiindulási adatgyűjtést követően a jogosult nőket a négy vizsgálati kar egyikébe randomizálták: 1) diétás fogyás (D, N = 118); 2) közepes és erőteljes intenzitású aerob edzés (E, N = 117); 3) mindkét beavatkozás együttesen (D + E, N = 117); vagy 4) életmódváltás nélküli kontroll (C, N = 87). A véletlenszerű hozzárendelést egy számítógépes program hozta létre, a BMI (2 vagy ≥30 kg/m 2) és a résztvevők által önállóan jelentett faj/etnikai hovatartozás szerint (nem spanyol fehér, fekete vagy egyéb). Ezen túlmenően, a kontrollcsoportba rendelt nők arányosan kisebb számának elérése érdekében egy 4-es blokkokkal végzett permutált blokk-randomizálást alkalmaztunk, ahol a kontroll-hozzárendelést véletlenszerűen, minden egyes blokkból 1/4-es valószínűséggel elosztottuk.

Életmódváltási beavatkozások

Az étrend + testmozgás csoportba randomizált nők mind az étrendi fogyást, mind az aerob testmozgást kapták. Külön csoportokban vettek részt a fogyókúrás diétás beavatkozás során, kizárólag a diétára kijelölt nők részéről. Noha a diéta + testmozgás csoport a testmozgás lehetőségét egyidejűleg használhatta a csak a testmozgást végző csoportba beosztott résztvevőkkel, azt az utasítást kapták, hogy ne beszéljék meg az étrendi beavatkozást. A kontrollcsoportba randomizált nőket arra kérték, hogy a vizsgálat ideje alatt ne változtassák meg étrendjüket vagy testmozgási szokásaikat. 12 hónap végén a kontrollcsoport résztvevőinek négy csoportos táplálkozási osztályt és 8 hetes létesítménytani edzést kínáltak a testedzés fiziológusának egyedi irányításával, a randomizáció ösztönzésére.

Tanulmányi intézkedések és adatgyűjtés

Az összes vizsgálati intézkedést képzett tanulmányi személyzet kapta meg, akiket elvakítottak a résztvevők véletlenszerű státusától.

A résztvevők a randomizálást megelőzően kiindulási szűrővizsgálatuk során kitöltöttek egy sor kérdőívet, ideértve a demográfiai információkat, a kórtörténetet, az egészségügyi szokásokat, a szaporodási és testtömeg-kórtörténetet, az étrend bevitelét (validált 120 tételes önadagolt ételfrekvencia kérdőív segítségével) (17, valamint a fizikai aktivitás gyakorisága, időtartama és intenzitása az előző 3 hónapos időszakban (egy interjú által beadott Minnesota fizikai aktivitás kérdőív segítségével) (18). Ugyanezeket a kérdőíveket a 12 hónapos vizsgálati időszak végén töltötték ki.

Antropometriai intézkedéseket kaptak a kiindulási értéknél, és ismét a 12. hónapban, míg a résztvevők kórházi ruhát viseltek cipő nélkül. A súlyt és a magasságot 0,1 kg-os, illetve 0,1 cm-es pontossággal mérjük mérlegnyaláb-skálával és sztadiométerrel. Mindkét intézkedést két példányban hajtották végre, és átlagolták őket. A BMI-t a kilogrammban kifejezett tömeg és a magasság négyzetméterének hányadosa szerint számítottuk. A derék és a csípő kerületeit üvegszálas szalaggal két példányban, 0,5 cm pontossággal mértük, és átlagoltuk. A derék kerületét a normál lejárat végén a vízszintes síkban, a minimális deréknál, míg a csípőméretet a vízszintes síkban lévő maximális pontnál is megkapjuk. A testzsír és a sovány tömeg teljes és százalékos arányát kettős röntgenabszorpciós (DXA) teljes test szkennerrel (GE Lunar, Madison, WI) hanyatt fekvő helyzetben mértük.

A diéta és a testmozgás intervencióinak betartását többféle megközelítéssel értékelték. Az étrendi beavatkozást súlycsökkenéssel, az ülésen való részvétel gyakoriságának figyelemmel kísérésével (19), az ételnapló kitöltésével és benyújtásával, valamint az önmérlegeléssel értékelték. Ezeket az intézkedéseket hetente felülvizsgálták a tanulmányi dietetikusok. A testmozgás résztvevői napi gyakorlási naplóban követték tevékenységeiket, amelyet a testfiziológusok hetente áttekintettek. Valamennyi résztvevő elvégzett bizonyos intézkedéseket a kiinduláskor és 12 hónapon belül, hogy felmérje a különbségeket és a változásokat a vizsgálati ágak között. Az étkezési gyakorisági kérdőíveket elsősorban az étrendi szokások és a zsírbevitel változásának felmérésére töltötték ki. A résztvevők lépésszámlálót (Accusplit, Szilícium-völgy, Kalifornia) viseltek, miközben ébren voltak 7 egymást követő napon, hogy meghatározzák az átlagos napi lépésszámot. A kardiorespirációs alkalmasságot (VO2max) maximális fokozatú futópad-teszt alkalmazásával értékeltük egy módosított elágazási protokoll szerint 3,0 mph és 0% fokozatban, a sebesség vagy a fokozat 2 percenkénti növekményes növekedésével (20, 21). A pulzusszámot és az oxigénfelvételt folyamatosan monitorozták egy automatizált anyagcsere-kocsival (MedGraphics, St. Paul, MN).

Statisztikai elemzések

Elsődleges eredményünk a testtömeg változásának összehasonlítása volt vizsgálati csoportonként a kiindulási értéktől a 12 hónapig. A másodlagos eredmények között szerepelt a testösszetétel 12 hónapos változásának vizsgálati csoportonkénti összehasonlítása, valamint további antropometriai intézkedések. Miután 439 nő vett részt az ÚJ vizsgálatban, több mint 80% -os erővel rendelkeztünk a csoportok közötti 3,16 kg-os különbség kimutatására, Bonferroni-kiigazítást alkalmazva a többszörös összehasonlításokhoz (kétoldalas α = 0,05/6), és feltételezve, hogy 10% -os csepp- kiesési arány/5% -os lemorzsolódás. 12 hónap alatt 91% -os retenciót tapasztaltunk, a 439 nőből 399 véletlenszerűen tért vissza a végső értékeléshez (1. ábra). Valamennyi elemzés a randomizáláskor kijelölt beavatkozáson alapult, függetlenül a betartástól (azaz a kezelési szándéktól), a hiányzó értékeknél pedig konzervatív, a kezdetektől való változás nélküli imputációt alkalmaztunk.

Kiszámítottuk a testtömeg, az antropometrikus és a testösszetétel mértékének átlagos változását a kiindulási értéktől a 12 hónapig, és értékeltük az egyes beavatkozási és kontrollcsoportok közötti különbségeket. Mivel ezeket az eredményeket általában elosztották, az adatok transzformációjára nem volt szükség. A lineáris regresszió általánosított becslési egyenleteinek (GEE) módosítását alkalmaztuk az adatok longitudinális jellegének és az egyéneken belüli korrelációnak a figyelembe vételéhez. Másodlagos elemzésként összehasonlítottuk a kimenetel átlagos 12 hónapos változását a tapadás mértékének tercilisével. További leíró adatokat átlag ± SD-ként adunk meg, hacsak másképp nem jelezzük. Az összes statisztikai elemzést az SAS szoftver 9.1 verziójával (SAS Institute, Cary, NC) végeztük.

EREDMÉNYEK

A NEW vizsgálatba randomizált 439 résztvevő kiindulási jellemzőit az 1. táblázat mutatja. A nők átlagosan 58,0 ± 5,0 évesek voltak, elhízottak (BMI 30,9 ± 4,0 kg/m 2), magas testzsír-százalékkal (47,2 ± 4,3%), és rossz kardiorespirációs alkalmasságuk volt (VO2max 22,9 ± 4,0 kg/ml/perc) . A résztvevők hozzávetőlegesen 85% -a nem spanyol fehér volt, 65% -a főiskolai végzettségű és körülbelül fele teljes munkaidőben foglalkoztatott. Az étrendben az FFQ által becsült százalékos zsírbevitel kivételével semmilyen demográfiai vagy életmódbeli változóban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a vizsgálati csoportok között a kiinduláskor. 40 nő nem fejezte be a vizsgálatot (D = 13, E = 11, D + E = 9, C = 7), a vizsgálat abbahagyásának elsődleges okai a következők voltak: elégedetlenség a randomizálással, a munka vagy a család igényei, vagy a sérülés vagy más orvosi a beavatkozással nem összefüggő kérdések. 12 hónap múlva 399 résztvevő végzett utólagos látogatásokat a testtömeg és az antropometriai felmérések során, 396-an DXA-vizsgálatnak vetettek alá, 370 résztvevő pedig maximális futópad tesztet hajtott végre (1. ábra).

Asztal 1

Az ÚJ kísérlet résztvevőinek alapjellemzői