Növelhetik-e a dohányzásellenes kampányok az elhízást? Bizonyíték Belaruszból

Feladva 2013. május 20-án | Irányelv rövid

Szerzők: Aliaksandr Amialchuk, Toledói Egyetem és Kateryna Bornukova, BEROC.

Ebben a tájékoztatóban Amialchuk és mtsai (2012) eredményei alapján megvitatjuk a dohányellenes kampány lehetséges hatásait Fehéroroszországban az elhízás szintjére. Mind a dohányzás, mind az elhízás az egyik fő egészségügyi probléma Fehéroroszországban. A dohányzás és a testsúly közötti negatív összefüggés jól dokumentált, de vajon a dohányzásellenes kampány növelheti-e az elhízás arányát? A fejlett országok tanulmányainak eredményei vegyes bizonyítékot szolgáltatnak. Amialchuk és mtsai (2012) Belaruszból származó háztartási felmérés adatait használjuk a dohányzás és a testtömeg-index (BMI) közötti kapcsolat megállapításához. A cigarettaárakat és a dohányzás regionális elterjedtségét használjuk a dohányzás eszközeként, és megállapítjuk, hogy a dohányzás negatív hatással van a BMI-re. Sőt, a kvantilis regressziós megközelítést alkalmazva azt tapasztaltuk, hogy a dohányzás különböző BMI-kvantilisok esetében eltérő hatással van a testtömegre, a legnagyobb negatív hatást a feltételes BMI-eloszlás felső részén végzik. Ezek a megállapítások azt sugallják, hogy a dohányzásellenes kampányok némileg növelhetik az elhízás arányát, ezért ideális esetben a kampányoknak tartalmazniuk kell az egészséges életmód népszerűsítésére irányuló intézkedéseket is. Másrészt a dohányellenes kampány potenciálisan szerény súlygyarapodását valószínűleg több mint ellensúlyozza az egészségi állapot általános javulása.

Dohányzás és elhízás Fehéroroszországban

A dohányzás elterjedtsége Fehéroroszországban, mint sok más átmeneti országban, meglehetősen magas. A 2010-es belorusz háztartások jövedelem- és kiadási felmérése szerint a dohányzási arány 26% volt, a nőknél sokkal magasabb a férfiak aránya (49,3%), mint a nőknél (9,5%). [1]

A dohányzás elterjedtsége aggasztó szintje ellenére keveset tettek a fehéroroszországi dohányzás elleni küzdelemben. Míg a poszt-szovjet gazdaságok többsége liberalizálta a dohányipart, Fehéroroszországban továbbra is kormány ellenőrzése alatt áll. Az állami tulajdonban lévő cigarettagyártók nyeresége a dohányadókkal együtt a belorusz költségvetési bevételek fontos részét képezi. Ez megmagyarázhatja, hogy a belorusz kormány miért nem folytatott dohányellenes kampányokat a múltban. Belorusszia azonban jelenleg az Egészségügyi Világszervezettel együttműködve végrehajtja a dohányzásellenes tervet a 2011–2015 közötti időszakra.

A dohányzásellenes terv számos dohányellenes akciót és intézkedést tartalmaz. A kormány különösen a dohányadók fokozatos emelését, a dohányzásmentes zónák bevezetését és a nyilvános helyeken történő dohányzás korlátozását tervezi, valamint egy hatalmas tájékoztató kampányt a dohányzás veszélyeiről és a leszokás módjairól. Ezek az intézkedések a dohányzás elterjedtségének jelentős csökkenéséhez vezethetnek. E politikák nem szándékos következménye azonban a túlsúly és az elhízás arányának növekedése lehet.

Valójában az elhízás egy másik fontos egészségügyi probléma Fehéroroszországban. 1996-2008-ban (az elemzés időszaka Amialchuk et al (2012) -ben) a felnőttek átlagos BMI-je 26 volt, ami arra utal, hogy egy átlagos fehérorosz felnőtt csak az egészséges testsúly és a túlsúly közötti határvonalon áll. Különösen a felnőttek 34% -a túlsúlyos, míg a felnőttek körülbelül 15% -a elhízott. Sőt, a súlyállapot eloszlása az idők folyamán jelentős változásokon ment keresztül: a BMI-eloszlás jobb farkában lévő egyének aránya az idők során nőtt, az elhízottak aránya pedig gyorsabban nőtt, mint a túlsúlyosaké.

A dohányzás és az elhízás kapcsolata

A dohányzás és a testsúly közötti negatív kapcsolatot az orvosi szakirodalom jól dokumentálja. Ez az inverz kapcsolat többnyire annak tulajdonítható, hogy a dohányzás hogyan befolyásolja a testtömeget az anyagcsere fellendítésével és az étvágy elnyomásával. Az ok-okozati viszonyokat azonban általában nehéz megállapítani: például a dohányzó személyek nagyobb valószínűséggel fogyasztanak egészségtelen ételeket, és általában kevésbé törődnek egészségükkel. Ennek ellenére a korábbi vizsgálatok többsége a dohányzás testtömegre gyakorolt jelentős negatív hatását tapasztalta.

Mivel sok fejlett országban a dohányzás elterjedtségének csökkenése időben egybeesett mind a túlsúly, mind az elhízás arányának növekedésével, felmerül a kérdés, hogy a dohányzásellenes kampányok részben felelősek-e az elhízás arányának növekedéséért. A dohányellenes kampányok fejlett országokban a túlsúly/elhízás arányára gyakorolt hatásainak bizonyítékai azonban vegyesek. Néhány tanulmány nem talál szignifikáns hatást az elhízásra (Nonnemaker et al, 2009).

Bizonyíték Belaruszból

Az elmaradt árakat használjuk az egyének folyó évi cigarettafogyasztásának eszközeként, hogy figyelembe vegyük a dohányzás iránti igény függőséget és rugalmatlanságát, valamint az árváltozás utáni képtelenséget gyorsan megváltoztatni a dohányzási magatartást. Ezenkívül a cigarettaárak természetes naplóját vesszük figyelembe annak érdekében, hogy figyelembe vegyük a füstölt cigaretták számának potenciálisan nem lineáris hatását. A cigarettaárak valószínűleg csak a dohányzásra gyakorolt hatása révén befolyásolják az egyén BMI-jét.

A regresszióink egyéb kontrolljai közé tartozik a teljes személyes jövedelem; háztartás mérete; kor; nem; egyedülálló vagy házas mutató; az ön által bejelentett egészségi állapot mutatói (jó egészségi, tisztességes és rossz egészségi mutatók); orvosi látogatások száma az elmúlt 3 hónapban; az elmúlt 12 hónapban kórházi kórházba kerülés mutatója; annak mutatója, hogy az egészség befolyásolja-e a munkaképességet; sportgyakorló mutató; az iskolai végzettség mutatói (egyetemi diploma, középfokú végzettség); és a jelenlegi foglalkoztatás, a valaha végzett munka és a hallgatói mutatók.

Az endogenitással korrigált becsléseink szerint naponta egy további cigaretta nagyjából 0,23 egységgel csökkentené a BMI-t, és körülbelül 2,5% -kal csökkentené a túlsúly valószínűségét. Ezenkívül kicsi, de jelentős hatással van az elhízás valószínűségére: egy további napi elszívott cigaretta 1,3% -kal csökkenti az elhízás valószínűségét. Eredményeink azt sugallják, hogy a dohányzás fordítottan kapcsolódik a testtömeghez, és némi hatást gyakorol az elhízás arányára.

Feltárjuk a dohányzás testtömegre gyakorolt hatásának különbségét is a feltételes BMI-eloszlás különböző kvantilisaiban. A legnagyobb hatást a 75. és a 90. percentilis, a legkisebb hatást a 10. és a 25. percentilis kapja. A dohányzás nagy hatással van a BMI-megoszlás felső farkain lévő egyének testsúlyára. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a dohányzási arány csökkenése az elhízás arányának növekedéséhez vezethet, ha a feltételes BMI-eloszlás felső végéhez közeli populációban súlygyarapodást vált ki.

Míg bizonyítékokat találtunk az elhízás arányának a dohányellenes kampány eredményeként bekövetkező esetleges növekedésére, fontos megjegyezni, hogy a dohányzás káros egészségügyi hatásai számosak, és a dohányzásról való leszokás egészségügyi előnyei messze meghaladják a súlygyarapodás kockázatát. A fehéroroszországi dohányzás és a túlsúlyos egyedek száma jelenleg a népegészségügyben komoly aggodalomra ad okot. Eredményeink arra utalnak, hogy a túlsúly és az elhízás előfordulását súlyosbíthatja a dohányzásellenes kampány. Szakpolitikai szempontból az általános népesség körében az elhízás arányának növekedése ésszerű aggodalomra adhat okot a dohányzás általános arányának csökkentésére irányuló politikai eszközökkel kapcsolatban. Ezért lenne bölcs dolog az egészséges étkezési szokásokat és a sportot népszerűsíteni a dohányzásellenes kampánnyal együtt. A dohányzásellenes kampány potenciálisan szerény súlygyarapodását azonban valószínűleg több mint ellensúlyozza a dohányzási arány csökkenésével járó általános egészségügyi javulás.

Hivatkozások

Amialchuk, A., K. Bornukova, M. Ali, 2012. A dohányzás és az elhízás áttekintve: Belorusszia bizonyítékai. BEROC Working Paper Series, WP sz. 19.
Gilmore, A. B., McKee, M., Rose, R., 2001. A dohányzás elterjedtsége és meghatározó tényezői Fehéroroszországban: Nemzeti háztartási felmérés, 2000. European Journal of Epidemiology 17: 245-253
Nonnemaker, J., Finkelstein, E., Engelen, M., Hoerger, T., Farrelly, M., 2009. Vajon a dohányzás csökkentésére tett erőfeszítések valóban hozzájárultak-e az elhízás járványához? Gazdasági vizsgálat 47, 366–376

[1] A társadalmi normák magyarázzák a férfiak és a nők dohányzási arányának különbségét. A fiatalabb népességben azonban a dohányzási arány nemi különbségei kevésbé kifejezettek.