Feldolgozott húsfogyasztás és a tüdő egészségi állapota: több bizonyíték a kárra

A közelmúltban végzett globális terhet terhelő tanulmányban [1] a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) volt a harmadik leggyakoribb halálok 2010-ben világszerte. A fejlett világban a COPD legfontosabb kockázati tényezője a cigarettázás, de legfeljebb egy A COPD-betegek harmada soha nem dohányzott, ami más tényezőkre utal. Viszonylag kevés figyelmet fordítottak ezekre a tényezőkre, például az étrendre, és arra, hogy módosításuk hogyan csökkentheti a COPD globális terhét. Ennek ellenére a tüdő magas oxigéntartalmú környezetben létezik, ésszerű azt állítani, hogy bizonyos expozíciók (és helyi gyulladások) tovább növelhetik az oxidánsok terhét. Az ezen potenciálisan mérgező anyagok és az antioxidáns védőeszközök, köztük az étrendből származó védőeszközök közötti egyensúly szerepet játszhat a tüdő működésének időbeli elvesztésében és a COPD esetleges kialakulásában.

A feldolgozott húsbevitel, pontosabban a „pácolt hús” bevitele és a COPD kockázata közötti kapcsolat egyik lehetséges mechanizmusa a húskészítményekhez tartósítószerként és színfixálószerként hozzáadott nitritekkel függ össze [19]. A feldolgozási technológiák alapján a feldolgozott húskészítményeket, amelyek kis mennyiségű nitritet kezelnek, akár száraz sóként, akár vizes sóoldatként, pácolt húsnak minősítik. Az étrendi nitritek reaktív nitrogénfajtákat generálhatnak, amelyek felerősíthetik a légúti és a tüdő parenchima gyulladásos folyamatait, ami DNS károsodást, a mitokondriális légzés gátlását és nitrozatív stresszt okozhat. A nitrozatív stressz hosszú távú fennmaradása hozzájárulhat a tüdőfunkció progresszív romlásához, és szerepet játszhat a COPD patogenezisében [20]. Állatkísérletek arról számoltak be, hogy 2 évig nátrium-nitrittel dúsított patkányoknál tüdő-emfizéma alakult ki [21]. Az étrendi nitritek és nitrátok egészségben betöltött szerepe azonban vita tárgyát képezi, és a nitrátok és nitritek táplálékforrásainak, mint egészséges táplálkozási összetevőknek a figyelembe vétele nemrégiben figyelmet kapott [22, 23], különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében [24].

A szerzők által javasolt másik lehetséges mechanizmus a fejlett glikációs végtermékekhez (AGE) kapcsolódik, amelyek természetes módon fordulnak elő a húsban és hőkezelés útján keletkeznek, és gyulladásgátló hatásúak is lehetnek [25]. A cukorbetegség területén az AGE túlzott fogyasztása a szokásos nyugati étrend mellett egyre inkább az inzulinrezisztencia és maga a betegség potenciális kockázatának tekinthető [25]. A szerzők által említett két mechanizmustól eltekintve a gyulladásos biomarkerek összekapcsolódhatnak a feldolgozott hús bevitele és a tüdő egészségi állapota között. Pozitív asszociációkat figyeltek meg a feldolgozott hús és a gyulladáscsökkentő biomarkerek között [26], amelyek viszont a COPD és a COPD exacerbációinak magasabb kockázatával jártak [27]. A feldolgozott hús szerepének tisztázása a légzőszervi betegségek fiziopatológiájában mechanisztikusabb vizsgálatokra van szükség (pl. Prospektív vizsgálatok nitrozatív stressz és gyulladás biomarkereivel).

A diéta önmagában mellett a fizikai aktivitást és a testtömeg-indexet (BMI) is javasolták etiológiai tényezőként a tüdőfunkció csökkenéséhez vagy a COPD kialakulásához. A rendszeres fizikai aktivitás csökkentheti a tüdőfunkció csökkenését és a COPD kialakulásának kockázatát az aktív dohányosok körében [30]. A BMI által jelzett alacsony testsúlyról a COPD későbbi kialakulásának fontos kockázati tényezőjeként számoltak be férfiaknál [31]. Természetesen ezek a táplálkozási tényezők (étrend, testösszetétel és fizikai aktivitás) elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, például a testösszetétel mind az étrendi viselkedés, mind a fizikai aktivitás (és genetikai tényezők) eredménye. A jövőbeni kutatásoknak meg kell tisztázniuk, hogy a táplálkozási tényezők hogyan hatnak a tüdő egészségére, pontosabban a COPD kockázatára.

Időközben korábbi publikációk [11–14] és O kubo et al. [10] arra utalnak, hogy a feldolgozott húsbevitel hátrányosan befolyásolhatja a tüdő működését és a COPD kockázatát. Bár további longitudinális vizsgálatok segítenek tisztázni ennek az összefüggésnek a természetét, arra számítunk, hogy jól megtervezett, randomizált vizsgálatokra lesz szükség a megfigyelt epidemiológiai asszociációk ok-okozati összefüggésének rendezéséhez. Népegészségügyi szempontból a dohányzás abbahagyása még mindig fontosabb, mint a feldolgozott hús bevitelének csökkentése, de a jelenlegi bizonyítékok alapján ösztönözzük a feldolgozott hús bevitelének mértékét (vagy teljes elkerülését), amint azt már számos nemzeti táplálkozási irányelv javasolja [ 32].