Hús és halál - halálozási adatok

Összegzés

A húsevés növeli a korai halálozás kockázatát. A dió, hüvelyes vagy teljes kiőrlésű napi egy adag vörös hús pótlása csaknem 20 százalékkal csökkentheti a kockázatot. A hús teljes elkerülése még előnyösebb lenne. A vörös húsban található telített zsír, koleszterin és hem vas, valamint a feldolgozott hús sója és nitritjei összefüggésben vannak a magas hőmérsékletű főzés során keletkező rákkeltő vegyületekkel.

Az amerikai adventista vegetáriánusoknál alacsonyabb a rák, a CVD és a cukorbetegség aránya, és hosszabb ideig élnek, mint az általános népesség. Egy adventista tanulmány kimutatta, hogy a vegetáriánusok és a vegánok 12, illetve 15 százalékkal ritkábban korán meghalnak. Egy brit tanulmány szerint a vegetáriánusok és a vegánok együttesen 14 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelentenek.

Más nagyszabású tanulmányok az Egyesült Államokban, Kínában és Európában hasonló eredményekről számoltak be. A korai halál kockázata alacsony bevitel mellett gyorsan növekszik; napi 50 g feldolgozott hús napi 18 százalékkal növeli a korai halálozás kockázatát. A hús sajtra és tojásra cserélése nem a válasz, mivel ezek káros állati fehérjét, telített zsírt, koleszterint és hormonokat is tartalmaznak.

Globális szinten több mint ötmillió korai haláleset kerülhető el 2050-ig, ha betartják a húsfogyasztásra vonatkozó irányelveket. Vegetáriánus étrend esetén ez a szám meghaladja a hét milliót, a vegán étrend esetében pedig több mint nyolc milliót. Összességében a kutatás azt mutatja, hogy az alacsony zsírtartalmú, magas rosttartalmú, vegán étrend a legvédőbb étrend a korai halál ellen.

Van-e összefüggés abban, hogy mit eszel és meddig élsz? A szalonna ugyanolyan rossz neked, mint a dohányzás? Mit kell enni, ha hosszú és egészséges életre vágyik?

Keringési betegségek, rákos megbetegedések és neoplazmák, légzőszervi megbetegedések, emésztőrendszeri betegségek, mentális és magatartási rendellenességek, idegrendszeri betegségek, genitourinary betegségek, endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek, fertőző és parazita betegségek által okozott halálesetek vagy baleset következtében elhunytak. minden okból bekövetkező halálozásnak nevezik - az összes olyan haláleset, amely egy populációban bekövetkezik, az okuktól függetlenül. Populációs vizsgálatokban és klinikai vizsgálatokban mérik egy adott tevékenység, például a húsevés biztonságosságának vagy veszélyének indikátoraként.

Számos tanulmány azt sugallja, hogy a vegetáriánusok és a vegánok élettartama nagyobb, mint a húsevőké. Az epidemiológiai vizsgálatokból származó lényeges bizonyítékok azt mutatják, hogy a húsbevitel, különösen a vörös és a feldolgozott hús, a cukorbetegség, a szívbetegségek, a stroke és bizonyos rákos megbetegedések korai halálának fokozott kockázatával jár (Pan et al., 2012). Számos nagy prospektív tanulmány azt is kimutatta, hogy a húsbevitel összefügg a minden ok okozta halálozással. A hús, a betegség és a mortalitás kapcsolatát azonban a húsipar megkérdőjelezte.

2012-ben a Harvard Közegészségügyi Iskola nagyszabású tanulmánya arról számolt be, hogy a vörös húsfogyasztás hogyan kapcsolódik a korai halál megnövekedett kockázatához (Pan és mtsai, 2012). A tanulmány arra figyelmeztetett, hogy a vörös és a feldolgozott hús minden napi adagja növeli az idő előtti halálozás kockázatát. Ez a tanulmány a médiában széles körben beszámolt az alábbi címsorokkal: „Vörös hús halálának vizsgálata”, „Megöl a vörös hús?” és a „vörös hús„ megöli ”.

A kutatás két nagy amerikai tanulmány adatait elemezte, köztük az Egészségügyi szakemberek nyomon követési tanulmányából (1986-2008) 37 698 férfit és az Ápolók egészségügyi tanulmányából (1980-2008) 83 644 nőt, összesen 121 342 résztvevőt. A nyomon követés 22 éve alatt 23 926 haláleset következett be (köztük 5910 CVD-ből és 9464 rákos betegségből). Az eredmények azt mutatták, hogy a vörös és a feldolgozott hús nagyobb mennyiségű bevitele a minden okból bekövetkező halálozás jelentősen megnövekedett kockázatával járt:

Napi egy 85 g-os vörös hús adag (egyenértékű egy pakli kártya méretével) a következőkhöz kapcsolódott:

13 százalékkal nőtt a korai halál kockázata
18 százalékkal nőtt a CVD okozta halálozás kockázata
10 százalékkal nőtt a rák okozta halálozás kockázata

Naponta egy adag feldolgozott hús (egy virsli vagy két szelet szalonna) társult a következőkhöz:

20 százalékkal nőtt a korai halál kockázata
21 százalékkal nőtt a CVD okozta halálozás kockázata
16 százalékkal nőtt a rák okozta halálozás kockázata

Forrás: Pan et al., 2012.

A szerzők becslései szerint a napi egy adag vörös hús egészséges fehérjeforrással történő helyettesítése (baromfit, halakat, dióféléket, hüvelyeseket vagy teljes kiőrlésű gabonákat javasoltak) 7-19 százalékkal csökkentené a korai halálozás kockázatát. Továbbá azt javasolták, hogy a férfiak korai halálozásának 9,3 százaléka és a nőknél a korai halálozás 7,6 százaléka megelőzhető lenne, ha naponta alig fél adag (kb. 42 g) vörös hús elfogyasztását fogyasztanák.

A szerzők szerint a vörös húsban található telített zsír és hem-vas részben magyarázhatja a CVD megnövekedett kockázatát, míg a nátrium és a nitritek jelenléte magyarázhatja a feldolgozott húsokhoz kapcsolódó további kockázatokat. Arra is rámutatnak, hogy a vörös húsban magas hőmérsékleten történő főzés során keletkező egyes vegyületek potenciális rákkeltők. Ez volt az első nagyszabású prospektív longitudinális vizsgálat, amely kimutatta, hogy a vörös és a feldolgozott hús fogyasztása fokozott korai halálozással jár.

Ennek a nagy tanulmánynak az eredményeit Dr. Carrie Ruxton, a húsipari finanszírozású testület, a hús tanácsadó testületének vitatta. Ruxton elmondta: „Ez az amerikai tanulmány a vörös hús magas bevitele és a mortalitás kockázata közötti összefüggéseket vizsgálta, és pozitív összefüggést talált a kettő között. A vizsgálat azonban megfigyelő volt, nem kontrollált, ezért nem használható fel az ok és okozat meghatározására. A szerzők azon következtetése, hogy a vörös hús egy részének baromfira vagy halra történő cseréje hetente csökkentheti a halálozási kockázatot, csak elméleti modellen alapult. "

Míg Dr. Rachel Thompson, a WCRF kutatási tolmácsolási vezetője elmondta: „Ez a tanulmány megerősíti azokat a bizonyítékokat, amelyek összefüggést mutatnak a vörös hús és a krónikus betegségek, például a rák és a szívbetegségek között. Maga a kutatás szilárdnak tűnik, és két nagyszabású kohorsz tanulmányon alapul, amelyeket hosszú időn keresztül figyelnek. "

A hetednapi adventisták egy konzervatív vallási csoport, amely világszerte több mint 13 millió tagot számlál. Az adventista egyház népszerűsíti az egészséges életmódot; a tagok várhatóan nem dohányzók, nem fogyasztanak alkoholt, és ösztönzik őket vegetáriánus étrendre. A kaliforniai adventisták körében végzett vizsgálatok megmutatták a húsmentes étrend előnyeit (Butler et al., 2008). Az adventisták változó mértékben betartják ezeket az ajánlásokat, ami ideális csoporttá teszi őket a leendő tanulmányok számára; az étrend és a betegség közötti összefüggés időbeli meglátása vagy az adventista csoporton belül, vagy összehasonlítás az egész népességgel.

Az Adventista Halandósági Tanulmány (1960–1966) és az első Adventista Egészségügyi Tanulmány (AHS-1) (1974–1988) azt mutatta, hogy a vegetáriánus adventisták alacsonyabb kockázatot jelentenek a legtöbb rák, CVD és cukorbetegség szempontjából. Ők is hosszabb ideig éltek a kaliforniai népességhez képest; vegetáriánus adventista nők 4,4 évet, a férfiak 7,3 évet éltek tovább (Fraser, 2003).

Újabban a szakirodalom bizonytalanságának feloldása érdekében az Adventista Egészségügyi Tanulmány 2 (AHS-2) a vegetáriánus és a vegán étrend, a betegség és a halál közötti összefüggés értékelését tűzte ki célul (Orlich et al., 2013). A tanulmány 73 308 résztvevőt vett fel, amelyek közül 2570 halálesetet szenvedtek csaknem hat év alatt. Az eredmények azt mutatták, hogy a húsevőkkel összehasonlítva a vegetáriánusoknál 12% -kal, a vegánoknál pedig 15% -kal alacsonyabb volt az összes okozó halálozás. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy az egyéneknek alaposan meg kell fontolniuk annak bizonyítékát, hogy a vegetáriánus és a vegán étrend alacsonyabb halálozási kockázattal jár, amikor táplálkozási döntéseket hoznak, és azoknak, akik diétás útmutatást nyújtanak. Egészségügyi szakemberek, vegye tudomásul!

Kilenc (az Egyesült Államokból, Kínából és Európából származó, összesen 1 330 352 egyedet és 137 376 halálesetet magában foglaló) kilenc prospektív vizsgálat másik nagyszabású szisztematikus áttekintését végezték a vörös és a feldolgozott hús és az összes okból fakadó halálozás összefüggésének számszerűsítésére (Larsson és Orsini, 2014). Az eredmények azt is megállapították, hogy a vörös hús, különösen a feldolgozott hús magas fogyasztása együtt jár a korai halálozás fokozott kockázatával. A legmagasabb feldolgozott hús és az összes vörös hús fogyasztása 23, illetve 29 százalékkal volt magasabb a halálozás kockázatában, szemben a legalacsonyabbakkal.

Ez a tanulmány azt mutatta, hogy mind a teljes hús, mind a feldolgozott hús bevitel esetében a halálozás kockázatának növekedése meredeken emelkedik a fogyasztás alsó végén, majd a bevitel növekedésével dózis-válasz módon növekszik. Más szavakkal, a vörös és a feldolgozott hússal járó korai halálozás kockázatának növekedése nem lineáris; a kockázat viszonylag alacsony bevitel mellett gyorsan növekszik. A szerzők elmondták, hogy elemzésük eredményei egyre növekvő bizonyítékot adnak arra, hogy a vörös és a feldolgozott hús fogyasztását korlátozni kell. Rámutatnak arra, hogy ez a kutatás összhangban áll-e a WCRF jelentésével, amely szerint a közegészségügyi ajánlás a rákkockázat tekintetében az, hogy hetente legfeljebb 500 g vörös húst fogyasszon, például marhahúst, sertéshúst és bárányt, és kerülje a feldolgozott húsokat, mint pl. sonka, szalonna, szalámi, virsli és kolbász (WCRF/AICR, 2007).

Egy másik, ezúttal az Egyesült Államokból származó tanulmány megvizsgálta a húsbevitelt és a halálozást 322 263 férfi és 223 390 nő között, akik beiratkoztak az Országos Egészségügyi Intézet (NIH) -AARP (korábbi nevén az Amerikai Nyugdíjasok Szövetsége) diétás és egészségügyi tanulmányába (Sinha et al., 2009). A nyomon követés tíz éve alatt 47 976 férfi és 23 276 nő halt meg. Az eredmények ismét azt mutatták, hogy azoknak, akik a legtöbb vörös és feldolgozott húst ették, nagyobb volt a minden okból fakadó halálozás kockázata, mint azoknál, akik a legkevesebbet ették. A tanulmány szerzői úgy becsülték, hogy a férfiak halálának 11, a nőkben bekövetkezett halálozás 16 százaléka megelőzhető lenne, ha a vörös hús bevitelét a tanulmány legalacsonyabb szintjére csökkentenék (14,4 g/1000 kalória).

Az Egyesült Királyság kormánya szerint a férfiaknak napi körülbelül 2500, a nőknek pedig körülbelül 2000 kalóriára van szükségük. Az USA-ban az egy főre jutó átlagos kalóriabevitel 2009-ben 3652 volt (FAOSTAT, 2015). Ezen adatok alapján az NIH-AARP vizsgálatban részt vevő embereket, akik napi 53 g vörös húst fogyasztanak, továbbra is a legalacsonyabb beviteli csoportba lehet sorolni! Ha kíváncsi, a legmagasabb fogyasztók akár 320 g vörös és feldolgozott húst ettek naponta, ami majdnem ötször annyi, mint amennyit az Egészségügyi Minisztérium javasol az embereknek, hogy.

A szerzők felsorolják azokat a lehetséges bűnösöket, amelyek összekapcsolják a húst a mortalitással: NOC-k, HCA-k és PAH-k, hem-vas (növeli az oxidatív károsodást és növeli a NOC-k képződését) és a telített zsír (emlő- és bélrákkal társul). Érdekes módon ezzel szemben a magasabb fehér húsfogyasztás a halálozás kismértékű csökkenésével járt (erről bővebben olvashat).

2013-ban egy nagyobb EPIC-tanulmány, amely a húsfogyasztás és a korai halálozás összefüggését vizsgálta, 10 európai ország adatait egyesítette (Rohrmann et al., 2013). 448 568 személy és 26 344 haláleset volt (5556 halt meg CVD-ben, 9 861 rákban, 1068 légzőszervi betegségben, 715 emésztőrendszeri betegségben és 9 144 egyéb okban). A kezdeti eredmények azt mutatták, hogy a magas húsfogyasztók (több mint 160 g vörös hús naponta) 14 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg korán, mint az alacsony fogyasztók (napi 10,0–19,9 g-ot fogyasztanak), és a feldolgozott hús esetében ez az arány még magasabb 44 százalékkal. Nem volt összefüggés a mortalitással és a baromfifogyasztással (erről bővebben alább olvashat). A mérési hibák javítása után (az eredmények megbízhatóságának és pontosságának megerősítésére tervezett statisztikai eljárás) a korai halálozás kockázata szignifikánsan magasabb maradt csak a feldolgozott hús esetében; A napi 50 g feldolgozott hús a korai halálozás 18 százalékos fokozott kockázatával járt.

A szerzők ismét felsorolják a szokásos gyanúsítottakat, rámutatva arra, hogy a vörös húsokhoz képest a feldolgozott húsok általában több telített zsírt, koleszterint, sót és adalékanyagokat tartalmaznak (amelyek némelyike rákkeltő vagy a rákkeltő anyagok prekurzorai: NOC-k, HCA-k és PAH-k). Rámutatnak arra, hogy a hem-vas a húsfogyasztást a szív- és érrendszeri kockázattal is összeköti, de ez nem korlátozódik a feldolgozott húsra. Becsléseik szerint az idő előtti halálozások három százaléka megelőzhető lenne, ha az emberek kevesebb, mint 20 g feldolgozott húst fogyasztanak el naponta, és arra a következtetésre jutottak, hogy mivel a feldolgozott hús fogyasztása módosítható kockázati tényező, a közegészségügyi iránymutatásoknak konkrét tanácsokat kell tartalmazniuk a feldolgozott hús fogyasztásának csökkentésére.

Az EPIC-Oxford kohorszot egy közelmúltban újból megvizsgálták egy tanulmányban, amely összehasonlította a vegetáriánusok és a húsevők halálozási arányát. Ez a tanulmány egy másik prospektív tanulmány adatait is tartalmazta; az oxfordi vegetáriánus tanulmány. Összességében összesen 60 310 embert és 5294 halálesetet értek el 90 éves koruk előtt (Appleby et al., 2016). Az EPIC-Oxford 2009-es tanulmányához hasonlóan az eredmények azt sugallják, hogy az Egyesült Királyság vegetáriánusainak és vegánjainak az összes okból fakadó halálozás kockázata összehasonlítható a húsevőkkel. A 75 éves kor előtti halálozások elemzése és a résztvevők kizárása mellett, akikről az ismert, hogy a nyomon követés során legalább egyszer megváltoztatták az étrendcsoportot, a vegetáriánusok és a vegánok 14 százalékkal alacsonyabb összes halálozási arányban szenvedtek, mint a húsevők. A diéta megváltoztatása a vizsgálat során a betegség kialakulására reagálva történhetett, például az emberek figyelmeztettek a cukorbetegség és/vagy a szívbetegségek elkerülése érdekében vegetáriánussá vagy vegánvá váló testsúlyra vagy vércukorszintre. Tehát logikusnak tűnik, hogy az étrendet váltó személyek kizárása valódi képet adhat arról, hogy milyen előnyös lehet a húsmentes étrend. Lehet, hogy ez nem egyezik az amerikai vizsgálatokban látott érdemi bizonyítékokkal, de azt mutatja, hogy jótékony hatása van a hús elkerülésének.

Az USA és az Egyesült Királyság közötti tanulmányok közötti eltérés másik lehetséges oka a követett vegetáriánus étrend típusa lehet. A szerzők szerint a vegetáriánus étrend észlelt egészségessége az egyik legfontosabb motiváló tényező az adventista vegetáriánusok számára, míg az Egyesült Királyság vegetáriánusait más tényezők is motiválhatják, amelyek nem kapcsolódnak egészséghez (állatjólét és/vagy a környezet), és ezáltal kevésbé valószínű, hogy egészséges vegetáriánus étrendet alkalmazzon (Appleby et al., 2016). Továbbá az állati fehérje (tejtermékek és tojás) mennyisége az Egyesült Királyság vegetáriánus étrendjében lényegesen magasabb volt, mint a vegetáriánus adventisták étrendjében.

Az AHS-2 szerzői egyetértenek abban, hogy hasonló megállapítások hiánya az Egyesült Királyság vegetáriánusaiban érdekes, és azt javasolják, hogy ez a különbség alapos tanulmányozást érdemel. Mindkét kohorszban a húsevők viszonylag egészséges referenciacsoportot alkotnak, egészségesebbek, mint az általános népesség. Mindkét kohorszban a vegetáriánusok (különösen a vegánok) kevesebb telített zsírt és több rostot fogyasztanak. Úgy tűnik azonban, hogy az Egyesült Királyság vegetáriánusai és az amerikai adventista vegetáriánusok némileg másképp étkeznek. Például az adventista vegetáriánusok még több rostot és C-vitamint fogyasztottak, mint az EPIC-Oxford kohorszban találhatóak (az EPIC-Oxford vegánok átlagos étkezési rostja férfiaknál napi 27,7 g, nőknél napi 26,4 g volt, szemben a napi 45,6 g-mal férfiaknál és 47,3 g naponta nőknél AHS-2 vegánokban; az EPIC-Oxford vegánok átlagos C-vitaminja férfiaknál napi 125mg, nőknél napi 143mg volt, míg férfiaknál napi 224mg, nőknél napi 250 mg volt. vegánoknál).

Azok az emberek, akik etikai vagy környezeti okokból vegetáriánus vagy vegán étrendet választanak, eltérően étkezhetnek, mint azok, akik elsősorban egészségügyi okokból választják a vegetáriánus vagy vegán étrendet. Valószínűnek tűnik, hogy a vegetáriánus étrend lehetséges egészségügyi előnyei az adventista vegetáriánusok egyik fő motivátorát jelentik. Az AHS-2 szerzői azt állítják, hogy más nagy kohorszos vizsgálatok a megnövekedett vörös- és feldolgozott húsfogyasztást a magasabb halálozáshoz kötötték, és eredményeik erre a munkára építenek azáltal, hogy demonstrálják a csökkent halandóságot az alacsony húsú étrendet fogyasztók körében. Nevezetesen, az AHS-2 eredményei hasonlóak a korábbi észak-amerikai adventista kohorsz-vizsgálatok eredményeihez, amelyek több évtizedes összefüggést mutatnak be, és megismétlik a korábbi földrajzi és etnikai sokféleségű populáció korábbi eredményeit (Orlich et al., 2013).

Más megközelítést választottak az Oxford Martin Program of Food Future kutatói (Springmann et al., 2016). Becsléseik szerint mind a növényi alapú étrend, mind a globális lépés elmozdulása hatással van az egészségre és az éghajlatváltozásra. Az Oxfordi Egyetem kutatói megjósolták, hogy négy különféle étrend milyen hatással lesz 2050-re. A négy különböző étrend a következő volt:

Nincs változás
Olyan, amely követi a húsra, gyümölcsre és zöldségre vonatkozó egészségügyi irányelveket
Vegetáriánus étrend
Vegán étrend

Az eredmények arra engednek következtetni, hogy az étrendi változások az egész világon számos egészségügyi, környezeti és gazdasági haszonnal járhatnak; 2050-re világszerte több mint ötmillió korai halál elkerülhető lenne, ha betartanák a húsfogyasztásra vonatkozó egészségügyi irányelveket. Vegetáriánus étrend esetén ez a szám több mint hétmillióra, vegán étrend esetén több mint nyolcmillió korai halálozás kerülhető el. A jelentés azt sugallja, hogy az egészségügyi fejlesztések pénzbeli értéke összehasonlítható lehet, és lehet, hogy nagyobb is, mint az éghajlatváltozás elkerülte károk környezeti előnyei. Vezető szerző, Dr. Marco Springmann elmondta: „A kiegyensúlyozatlan étrend felelős a legnagyobb egészségügyi terhekért a világon”.

A tudományos konszenzus szerint a vörös és a feldolgozott hús egyaránt növeli az idő előtti halálozás kockázatát. A fehér hússal kapcsolatos kutatások némileg változatosak, csökkenthetik a mortalitást, amikor vörös étrendet helyettesítenek az étrendben, de ez csak azt jelentheti, hogy egyszerűen nem olyan rossz neked, mint a vörös hús. A vörös és a feldolgozott húsok (és a baromfi) és a növényi eredetű teljes ételek, köztük gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű magvak, diófélék és hüvelyesek elkerülésének megőrzése továbbra is megalapozott, bizonyítékokon alapuló ajánlás (Fields et al., 2016).