A fogyás utáni több fehérje csökkentheti a zsírmáj betegségét

A testsúly fenntartása során megnövekedett fehérje szintén csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát

A fehérje mennyiségének növelése az étrendben csökkentheti a máj zsírtartalmát és csökkentheti a cukorbetegség kockázatát az alkoholmentes zsírmájbetegségben (NAFLD) szenvedőknél. A tanulmány a nyomtatás előtt megjelent az American Journal of Physiology - Endocrinology and Metabolism.

fehérje

A NAFLD - amelyet néha "zsírmájnak" is neveznek - akkor fordul elő, amikor a máj teljes tömegének több mint 5 százaléka zsírszövetből áll. A májban található túlzott zsír hegesedéshez vezethet, ami növelheti a májrák vagy a májelégtelenség kockázatát. A NAFLD-ben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki a 2-es típusú cukorbetegség, a 2-es típusú cukorbetegeknél pedig a NAFLD. Valójában a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők becsült 70 százaléka szintén zsírmájú. Az elhízás szintén fő kockázati tényező a NAFLD számára.

Korábbi tanulmányok azt találták, hogy a rövid távú fehérjepótlás segít csökkenteni a máj zsírtartalmát, de kevés tanulmány készült a fehérje NAFLD-re gyakorolt ​​hosszú távú hatásairól. A kutatók kétéves tanulmányt végeztek az étkezési fehérje zsírmájra gyakorolt ​​hosszú távú hatásának meghatározására a fogyás után. Ez a tanulmány a PREVIEW tanulmány része volt, amelynek célja a leghatékonyabb életmód mintázat meghatározása a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésére pre-diabéteszes túlsúlyos vagy elhízott egyének populációjában.

Huszonöt felnőtt önkéntes - közülük 15-nél korábban már diagnosztizálták a NAFLD-t - nyolc héten át alacsony kalóriatartalmú étrendben vett részt, hogy testtömegének akár 8 százalékát is elveszítse. A fogyás után az önkénteseket arra irányították, hogy két évig tartsák fenn a testsúlyukat, és hogy mérsékelt vagy magas fehérjetartalmú étrendet kövessenek, átlagosan 0,8-1 gramm fehérje/testtömeg-kilogramm (2,2 font). A kutatócsoport vér- és vizeletmintákat vett, és testvizsgálatokat végzett a máj zsírtartalmának és az önkéntesek testéből eltávolított fehérje mennyiségének felmérésére három időközönként: a súlymegtartó szakasz kezdeteként, majd hat hónappal, majd két évvel később.

Két évvel a fogyás fenntartása után az étkezési fehérje növekedése csökkent májzsírtartalommal társult az önkénteseknél. Ezenkívül a résztvevők több mint felének, akiknél korábban diagnosztizálták a NAFLD-t, már nem volt zsírmáj.

"Ezek az eredmények hangsúlyozzák a súlycsökkenés utáni megnövekedett fehérjebevitel klinikai következményeit és lehetséges előnyeit a cukorbetegség kialakulásának kockázatának kitett NAFLD-ben szenvedők számára" - írták a kutatók.