Állatorvosi kulcs

A leggyorsabb állatorvosi betekintési motor

  • itthon
  • Belépés
  • Regisztráció
  • Kategóriák
    • A-K
      • ÁLLATI RADIOLÓGIA
      • LOVA GYÓGYSZER
      • Egzotikus, vad, állatkert
      • HÁZIÁLLAT
      • TÁBORNOK
      • BELGYÓGYÁSZAT
    • L-Z
      • ÁPOLÁS ÉS ÁLLATÁPOLÁS
      • FARMAKOLÓGIA, TOXIKOLÓGIA ÉS TERÁPIA
      • KIS ÁLLAT
      • SÚLY, ORTOPÉDIA ÉS ANTESZTÉZIA
  • További hivatkozások
    • Hasi kulcs
    • Anesztézia kulcs
    • Alapvető orvosi kulcs
    • Fül-orr-gégészet és szemészet
    • Mozgásszervi kulcs
    • Neupsy Key
    • Key nővér
    • Szülészet, nőgyógyászat és gyermekgyógyászat
    • Onkológia és hematológia
    • Plasztikai sebészet és bőrgyógyászat
    • Klinikai fogászat
    • Radiológiai kulcs
    • Mellkasi kulcs
    • Állatorvoslás
  • Arany tagság
  • Kapcsolatba lépni
Menü

7. fejezet A foszfor rendellenességei

rendellenességei

Hipofoszfatémia és hiperfoszfatémia

A foszfor alapvető szerepet játszik a sejtek felépítésében és működésében. A strukturális foszfolipidek a sejtmembránokban és a hidroxi-apatit a csontokban, a foszfor a mitokondriális oxidatív foszforilációban részt vevő nukleinsavak és foszfoproteinek szerves alkotóeleme. Az alapvető anyagcsere-folyamatok (pl. Izomösszehúzódás, neuronimpulzus-vezetés, hámtranszport) energiáját az adenozin-trifoszfát (ATP) nagy energiájú foszfátkötései tárolják. A 2,3-difoszfoglicerát (2,3-DPG) vegyület csökkenti a hemoglobin oxigénhez való affinitását és megkönnyíti az oxigén szövetbe juttatását. A ciklikus adenozin-monofoszfát (cAMP) számos polipeptid hormon intracelluláris második hírvivője. A foszfát szintén fontos vizelet-puffer, és a vizelet-foszfát képezi a titrálható savasság többségét (lásd 9. fejezet).

A normál szérum foszforkoncentráció felnőtt kutyákban 2,5 és 6,0 mg/dl között mozog, de magasabb egy évnél fiatalabb kutyáknál. 17, 77, 131, 175 A szérum foszforkoncentrációja a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyákban a legmagasabb (legfeljebb 10,8 mg/dL normálisnak tekinthető), és 1 éves kor után fokozatosan csökken a felnőttek körébe. 73 Nemi változásokat nem jelentenek. 134 Az életkor hatása kevésbé kifejezett a macskáknál, de az éretlen macskák hajlamosak magasabb szérumkoncentrációkra. 32 A növekedési hormon által közvetített csontnövekedés és a vese tubuláris foszfor újrafelszívódásának növekedése feltehetően hozzájárul ehhez az életkorhoz. Az etetés a szérum foszforkoncentrációját is befolyásolja. A szénhidrát étkezés vagy az infúzió (például 5% dextróz) csökkenti a foszfor koncentrációját a szérumban, mivel a foszfát az intracelluláris folyadékba változik a glikolízis stimulálása és a foszforilezett glikolitikus köztitermékek képződése eredményeként az izom-, a máj- és a zsírsejtekben. Ezzel szemben a fehérjebevitel növeli a foszfor koncentrációját a szérumban a fehérjében gazdag étrend viszonylag magas foszfortartalma miatt.

A mintavétel ideje befolyásolja a megfigyelt szérum foszfor koncentrációt. Az embereknek a szérum foszfor koncentrációja a nap folyamán jelentősen változik. A sav-bázis egyensúly a szérum foszforkoncentrációját is befolyásolja. A légzőszervi alkalózis stimulálja a glikolízist (a foszfofruktokináz aktiválásával) és csökkenti a foszfor koncentrációját a szérumban. Így a mért szérum foszforkoncentrációt számos változó befolyásolja, és nem pontosan jelzi a test teljes foszforraktárát. A szérum foszfor koncentrációjának 12 órás gyors mérése minimálisra csökkenti a zavaró tényezőket, de a klinikusnak meg kell értenie, hogy a hipofoszfatémia vagy a hiperfoszfatémia nagyságát helytelenül lehet felmérni, ha csak egy szérum- vagy plazmamintát elemeznek.

A hemolízis befolyásolhatja a laboratóriumi eredményeket, mert a vörösvértestekben foszfát van jelen. Az emberi eritrociták 8 μmol/dL vörösvértestet tartalmaznak, míg a kutya eritrociták 35 μmol/dL-t, a macskák eritrocitái pedig 26 μmol/dL-t tartalmaznak. A hiperlipidémia és a hiperproteinémia néha a szérum foszforkoncentrációjának túlbecsülését okozza, az alkalmazott módszertan függvényében. 27, 68, 97 Ez akkor válhat fontossá, ha olyan gyógyszereket használnak, mint a liposzomális amfotericin B. 95 A trombocitózis és a monoklonális gammopátia szintén hamis növekedést okozhat a szérum foszforkoncentrációjában. 92, 103., 108. A mannit és más gyógyszerek befolyásolhatják egyes vizsgálati rendszereket, ami hibás mért értékekhez vezethet. 62, 179 A jégkorong és a hemolízis artefaktív hipofoszfatémiát eredményezett immunmediált hemolitikus vérszegénységben szenvedő kutyáknál. Artefaktív hipofoszfatémia előfordulhat egyes automatizált rendszerekben, másokban azonban nem. Így a hipofoszfatémia előfordulása olyan betegeknél, akiknek nincsenek hajlamosító tényezői, a laboratóriumi hibák mérlegelését kell, hogy indokolják.

A kereskedelmi forgalomba kerülő állateledelek átlagos foszfortartalma szárazanyagra vonatkoztatva körülbelül 1%. A kutyáknak és macskáknak 0,5-3,0 g foszfort kell bevenniük naponta, testméretüktől és energiaigényüktől függően. Az étrendi foszfor forrása jelentősen befolyásolja a foszfor felszívódását és kiválasztását macskákban. 56 A gyomor-bél traktus által felszívódott foszfor mennyisége, a vizelettel kiválasztott mennyiség és az étkezés utáni hiperfoszfatémia mértéke megnőtt, amikor a foszfor egyalapú és kétbázisú sóit etették, de csökkent, ha a foszfor szárnyasból, húsból és hallisztből származott.

A foszfát ecsettel határolt nátrium-foszfát kotranszporterekkel keresztezi a proximális vese tubuláris sejtek luminalis membránjait. A proximális tubulusokban lévő fő transzportfehérje (IIa típusú nátrium-foszfát kotranszporter) három nátriumiont és egy kétértékű foszfátiont transzlokál a luminalis membránon, és ezáltal elősegíti a luminalis elektronegativitást. 168 A luminális bejutás a sebességkorlátozó lépés és a foszfát-visszaszívódást megváltoztató fiziológiai és patofiziológiai mechanizmusok célja. 115 A foszfor magas étrendi bevitele csökkenti a proximális tubuláris újrafelszívódást, míg az alacsony étrendi bevitel a foszfát közel 100% -os proximális tubuláris visszaszívódását eredményezheti. Ezek az étrendi hatások a foszfatirikus hormonok plazmakoncentrációjának változásától függetlenül jelentkeznek. A PTH a vesefoszfát-transzport legfontosabb szabályozója, és csökkenti a foszfát-visszaszívódás tubuláris transzport-maximumát (T maxPi) abban a proximális tubulusban, ahol a legtöbb foszfát-visszaszívás történik. Nyilvánvaló, hogy a Henle-hurok vékony emelkedő vagy vastag emelkedő végtagjában nem következik be újrafelszívódás, és a disztális tekercselt tubulusban reabszorpciós mechanizmus jelenléte bizonytalan. A foszfát-újrafelszívódást a korai proximális tubulusban gátolja a sóoldattal történő térfogat-bővítés, de lehet, hogy van egy disztálisabb reabsorptív hely (egy ponton túl a proximális tubulus mikropunkcióval elérhető utolsó részén túl), amely érzékeny a PTH-ra, és a sóoldat nem befolyásolja terjeszkedés.

A sav-bázis egyensúly hatása a foszfát proximális tubuláris transzportjára összetett. 115 Az akut metabolikus acidózis nem befolyásolja a foszfát vese tubuláris visszaszívódását, de a krónikus metabolikus acidózis csökkent proximális tubuláris transzportot eredményez, ezt a hatást valószínűleg glükokortikoidok közvetítik. A légzőszervi acidózis csökken, a légzőszervi alkalózis pedig növeli a foszfát proximális tubuláris visszaszívódását. A térfogatnövelés növeli a vizelet foszfát kiválasztását és natriuresist okoz, mivel a foszfátot nátriummal együtt szállítják a proximális tubulusban.

A közelmúltban további tényezőket azonosítottak, amelyek befolyásolják a szervetlen foszfor vese kezelését. A foszfatoninok olyan keringő anyagok, amelyek fokozzák a foszfor vesekárosodását. Többet is azonosítottak. A mai napig ezek közé tartoznak a fibroblaszt-23 növekedési faktor (FGF-23), a szekretált, hullámosodással rokon fehérje (sFRP-4), a fibroblaszt növekedési faktor-7 (FGF-7) és a mátrix extracelluláris foszfoglikoprotein (MEPE). 149 Ezek az anyagok csökkentik a nátrium-foszfát transzportereket a proximális tekervényes tubulusokban, míg az FGF-23 és az sFRP-4 vélhetően az 1–25 dihidroxi-kolekalciferol képződését is csökkenti. Krónikus veseelégtelenségben szenvedőknél az FGF-23 fokozódik, de a pontos ok nem ismert. A bélfoszfatoninok (a belekből felszabaduló tényezők a megnövekedett intraluminális foszfátkoncentráció miatt) szintén léteznek. Noha egyes kóros körülmények között fontosnak tartják, hatásuk a normál foszfor homeosztázisban jelenleg bizonytalan.

Hipofoszfatémia akkor is előfordulhat, ha a test teljes foszforszintje normális. Mindazonáltal a súlyos hipofoszfatémiának számos káros hatása lehet. Úgy tűnik, hogy a legsúlyosabb sejtkárosodás akkor következik be, amikor egyidejűleg foszfáthiány van. A hipofoszfatémia csökkenti az ATP eritrocita koncentrációját, ami növeli az eritrocita törékenységét, ami hemolízishez vezet. A hemolízis általában addig nem figyelhető meg, amíg a szérum foszforkoncentrációja 1,0 mg/dl-re vagy annál kevesebbre nem csökken. A hipofoszfatémia csökkenti az eritrocita 2,3-DPG koncentrációját is, ami rontja a szövetek oxigénellátását. A hipofoszfatémiás betegek leukocitáiban a kemotaxis, a fagocitózis és a baktériumok elpusztulása károsodott. Ez a megváltozott funkció elősegítheti a szepszist a teljes parenterális táplálékban részesülő hipofoszfatémiás betegeknél. A vérlemezkékkel kapcsolatos rendellenességek közé tartozik a rövidített túlélési idő, az alvadék visszahúzódásának romlása, a csontvelőben megakariocitózis és a trombocitopénia. Hemolitikus vérszegénység, trombocitopénia és károsodott vérrög-visszahúzódás fordult elő éhező kutyáknál, akiket aminosavak infúziójával tettek hipofoszfatémiássá, állítólag a sejtes ATP-raktárak kimerülése miatt. Klinikailag hemolízisről számoltak be hipofoszfatémiás kutyáknál és macskáknál, akik cukorbeteg ketoacidózisban, máj lipidózisban és más rendellenességekben szenvedtek. 2, 80, 173 Hemolízisről négy másik hipofoszfatémiás cukorbeteg macskán számoltak be, de az okot és a következményt elhomályosította a Heinz-test vérszegénységének lehetősége. 23

A hipofoszfatémia neuromuszkuláris hatásai közé tartozik a rabdomiolízissel járó gyengeség és fájdalom, valamint az étvágytalanság, hányás és a bél ileusának másodlagos hányingere. 88, 89 A foszfátcsökkenés károsíthatja a központi idegrendszer glükózhasználatát és az ATP-termelést, ami metabolikus encephalopathiához vezet, amely az emberekben széles körű megnyilvánulásokkal jár (pl. Kóma, roham, zavartság, ingerlékenység). 99, 177 A szív kontraktilitásának reverzibilis károsodása fordul elő kísérletileg kiváltott hipofoszfatémiában szenvedő kutyáknál és a természetben előforduló hipofoszfatémiában szenvedő embereknél. 65, 66, 180 A hipofoszfatémia szintén a proximális tubuláris hidrogén-karbonát elvesztését, a titrálható savasság csökkenését és a vesék ammónia-képződésének károsodását okozza. A foszfát nélkülöző kutyáknál azonban súlyos sav-bázis zavarok nem jelentkeznek. A foszfáthiány a PTH és a kalcitriol hatására csont demineralizációt eredményez, és a karbonát csontból történő felszabadulása megakadályozhatja a súlyos metabolikus acidózist. Hypomagnesemia gyakran fordul elő hipofoszfatémiás embereknél, de ennek az összefüggésnek az okai nem világosak. 32

A cukorbetegeknél különösen fennáll a hypophosphatemia kockázata. Gyakran teljes testfoszfát-hiányuk van az izomtömeg-csökkenés, a vizelet-foszfátvesztés és az inzulinhiány miatt a foszfát szöveti használatának károsodása miatt. Egy vizsgálatban a legtöbb cukorbeteg macskának enyhe hipofoszfatémiája volt, míg egy másik vizsgálat 48 ketotikus macskájából 20 hipofoszfatémiás volt. 23, 146 Egy másik tanulmány 104 diabéteszes macskából csak 7 volt hipofoszfatémiás. A macskák ketoacidotikus és nem ketoacidotikus csoportokba történő rétegzése azonban azt mutatta, hogy a 38 ketoacidotikus macskából 5 hipofoszfatémiás és 66 nem ketotikus macskából csak 2 hipofoszfatémiás. 39 Érdekes módon a szérum foszforkoncentrációja normális, és a cukorbetegeknél a bemutatáskor megnövekszik, talán szerves savak (pl. Β-hidroxi-butirát) által okozott metabolikus acidózis, inzulinhiány, hiperglikémia ozmotikus hatásai vagy veseelégtelenség miatt. 86, 119

Nagy dózisú inzulin alkalmazása még valószínűbbé teszi a hipofoszfatémiát cukorbeteg ketoacidotikus betegeknél. Súlyos hipofoszfatémiáról számoltak be diabéteszes ketoacidózis miatt kezelt kutyáknál és macskáknál. 2., 23., 173. Hipofoszfatémia alakult ki vagy súlyosbodott az inzulin beadása után, és 11 állatnál kialakultak a hipofoszfatémiához kapcsolódó klinikai tünetek (pl. Hemolízis, görcsrohamok). Érdekes módon ezek közül a macskák közül négynél a kálium-foszfát intravénás kiegészítése ellenére hemolitikus vérszegénység alakult ki, és nem világos, hogy a vérszegénységet nem megfelelő foszfátpótlás vagy Heinz testképződés okozta-e. 23

A basenjis-ben található Fanconi-szindróma a foszfát vese frakcionált visszaszívódásának csökkenésével jár, de a szérum foszforkoncentrációja normális. 18 A vese tubuláris transzport rendellenességét a nátrium transzportját befolyásoló anyagcsere- vagy membránhibák okozhatják, és a megfigyelt foszfaturia másodlagos lehet a natriuresis miatt. 109 A hurok diuretikumok (pl. Furoszemid) és a disztálisan ható diuretikumok (pl. Tiazidok) csekély hatást gyakorolnak a vesefoszfát kiválasztására, de a proximalisan ható diuretikumok (pl. Karboanhidráz inhibitorok) a proximális tubuláris nátriumra gyakorolt ​​hatásuk következtében fokozhatják a foszfát renális kiválasztását. újrafelszívódás. Egy tanulmányban az acetazolamid (napi 10 mg/kg intravénásan háromszor) nem okozott hipofoszfatémiát, ha kutyáknak 7 napos periódusban adták be. A szukában előforduló eklampszia hypophosphatemiával és hypocalcaemiával járhat. 8, 10 Feltehetően a fokozott PTH-szekréció a hipokalcémia hatására a foszfát renalis felszívódásának csökkenéséhez vezet.

A táplálékhiány okozta hipofoszfatémia nem valószínű azokban az állatokban, amelyek megfelelő fehérjetartalmú kereskedelmi étrendet fogyasztanak. Az alacsony fehérjetartalmú, alacsony foszfortartalmú étrend, amely a struvit kalkulumok feloldására készült (Prescription Diet S/D, Hill's Pet Nutrition, Inc., Topeka, Kansas.), Nem okozott jelentős hipofoszfatémiát, ha kutyáknak etették 6 hónapos időszak alatt. 1 Ebben a vizsgálatban csökkent a vizelettel történő foszfor kiválasztása és a kalcium kiválasztása. Bár a hányás és a felszívódási zavarok potenciálisan foszfátvesztést okozhatnak, ezek a rendellenességek ritkán okoznak hipofoszfatémiát kutyákban vagy macskákban. 31 A kutya rosszul felszívódó bélbetegségeket gyakran a hipoalbuminémiához kapcsolódó hipokalcémia jellemzi, de a szérum foszforkoncentrációja általában normális. 20, 55

Az emberek hipofoszfatémiássá váltak a magnéziumot és alumíniumot tartalmazó savkötők alkalmazása után. 101 A foszfát-kimerülés bekövetkezése a beteg foszfor-bevitelétől, a foszfát-kötő szer adagolásától, az adagolás időtartamától és a páciens már meglévő foszfát-egyensúlyától függ. A D-vitamin hiánya hipofoszfatémiát okozhat, mivel a hipokalcémia fokozza a PTH szekrécióját, ami növeli a vesefoszfát kiválasztást. A bélfoszfát felszívódásának csökkenése feltehetően szintén szerepet játszik ebben a környezetben.

Megállapították, hogy a hiperadrenokortikális kutyák 38% -ának hipofoszfatémiája van, de a tényleges szérum foszforkoncentrációról nem számoltak be. 125 Egy tanulmányban a hipofoszfatémia azonosítható oka nem volt megtalálható a kutyák többségénél, akiknél ez a szérum biokémiai rendellenesség volt. Hipofoszfatémiáról, hiperkalcémiáról, hiperglikémiáról, azotémiáról, hipokalémiáról és acidózisról számoltak be olyan kutyáknál és macskáknál, akiknek hipotermiája alacsony környezeti hőmérsékletnek való kitettség miatt következett be. Az ezen elektrolit- és sav-bázis zavarokért felelős mechanizmusok bizonytalanok, de a transzlokáció valószínűnek tűnik.

A vesetranszplantáció hipofoszfatémiával társult emberekben és macskákban. Látszólag az oka a vese tubuláris foszfor visszaszívódásának csökkenése, amelyről jelenleg úgy gondolják, hogy a foszfatoninoknak köszönhető. A 32 érintett macskáról készített jelentésben nem volt nyilvánvaló következménye a hipofoszfatémiának. Hemolízis történt, de az incidencia statisztikailag nem különbözött a normofoszfatémiás vesetranszplantált macskákétól. Az étrend megváltoztatása korlátozott foszfortartalmú étrendről fenntartó étrendre, valamint nátrium-foszfát kiegészítéssel orálisan orvosolta a problémát.

Megállapították, hogy a kobalamin és a folát szérumkoncentrációjának csökkenésével járó macskák fokozottan ki vannak téve a hipofoszfatémia kockázatának. 135 A hipofoszfatémiás macskák többségének gyomor-bél traktus betegsége vagy hasnyálmirigy-gyulladása volt. Ezért nem világos, hogy a kobalamin és a folát változásai epiphenomenon-e vagy ok-okozatok voltak-e. Mivel azonban ezek a betegek gyakran táplálékkiegészítést igényelnek (akár enterálisan, akár parenterálisan), az etetési szindróma elkerülésének szükségességét.

A posztsebészeti hipofoszfatémia jól megalapozott probléma az emberekben. Ez gyakoribb és különösen súlyos lehet a májműtétek után, különösen a nagyobb reszekció és transzplantáció után. 41 Bár egykor azt javasolták, hogy a mechanizmus a foszfor felvétele a regeneráló májban, ma már a túlzott vesekárosodást tekintik felelősnek. 116 A „foszfát cukorbetegség” az a kifejezés, amely a fokozott vizelet foszfát ürülésre szolgál a foszfát visszaszívódása miatt, különösen hipofoszfatémiás betegeknél. Különösen a májműtétek utáni hipofoszfatémia előfordulása nem meglepő, mert a számos okból eredő akut májkárosodás szintén összefügg a hipofoszfatémiával. Valójában a májkárosodásban szenvedő embereknél a hipofoszfatémia a máj gyógyulását és regenerálódását tükrözi. Hipofoszfatémiát figyeltek meg xilittel mérgezett kísérleti kutyáknál, 176, de nem biztos, hogy a hipofoszfatémiát májkárosodás vagy a xilit egyéb metabolikus hatása okozza-e.