A gyermekkori elhízás különbségei: Befolyásoló tényezők és beavatkozási stratégiák

Az Egyesült Államokban a gyermekek elhízása elterjedt az egész országban. Országos szervezetek, például az Országos Gyermekegészségügyi és Humán Fejlesztési Intézet, valamint a Robert Wood Johnson Alapítvány (Showell és mtsai, 2013; Sallis és mtsai, 2014) és állami szervezetek, például a Florida Kék Alapítvány (Trudnak, Melton, Simpson És Baldwi, 2012) támogatást fordítottak a gyermekkori elhízás kutatására. Figyelemre méltó az is, hogy a gyermekkori elhízás csökkentése az Egészséges emberek 2020 egyik fő célja (Egészséges emberek 2020, 2014). E nemzeti prioritás ellenére az elhízás gyakorisága továbbra is magas. Az Egyesült Államokban a gyermekek csaknem 18 százaléka elhízott (Ogden, Carroll, Kit & Flegal, 2014). Az elmúlt 30 évben az elhízás aránya megduplázódott a gyermekeknél (Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központ, 2012).

Kedvezőtlen egészségügyi eredmények

A gyermekkori elhízás számos azonnali káros egészségügyi következménnyel jár, mint például a magas koleszterinszint (May, Kuklina & Yoon, 2012), a magas vérnyomás (Rosner, Cook, Daniels & Falkner, 2013) és a prediabetikus glükózszint (Li, Ford, Zhao) & Mokdad, 2009). A gyermekkori elhízás hosszú távú káros egészségügyi kimenetelekkel is összefügg, beleértve a cukorbetegséget, a szívkoszorúér betegségeket és néhány rákos megbetegedést (Llewellyn, Simmonds, Owen & Woolacott, 2016). Ezenkívül a gyermekkori elhízás szoros összefüggésben van az elhízás felnőttkorban való fennmaradásával (Brisbois, Farmer & McCargar, 2012).

A faji/etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek aránytalanul elhízottak (Taveras, Gillman, Kleinman, Rich-Edwards & Rifas-Shiman, 2013). A jelenlegi kutatások azt sugallják, hogy a gyermekkori elhízás faji/etnikai hovatartozásával kapcsolatos különbségeit erőteljesen a társadalmi-gazdasági helyzet különbségei vezérlik (SES; Fradkin et al., 2015). Az alacsony SES-s gyermekeknél csaknem kétszer nagyobb az elhízás esélye, mint a magas SES-es gyermekeknél (Ogden, Lamb, Carroll & Flegal, 2010). Ezenkívül a faji/etnikai kisebbségek aránytalanul képviseltetik magukat az Egyesült Államok alacsonyabb SES csoportjaiban.

Mégis, a magas SES és az alacsonyabb elhízási arány közötti kapcsolat nem olyan erős a spanyol/latin és afrikai-amerikai fiatalok körében (Ogden et al., 2010). Ha a szexet a SES-sel és a fajjal együtt vizsgálják, az elhízás trendjei bonyolultak. Például a magasabb SES az elhízás magasabb arányával jár együtt az afroamerikai lányok körében (Freedman et al., 2007). Ezenkívül a SES faktorok kontrollálása után a kisebbségi fiatalok magasabb testtömeg-indexet (BMI) mutatnak, mint a nem spanyol fehér fiatalok (Weden, Brownell és Rendall, 2012).

A gyermekkori elhízási egyenlőtlenségekhez hozzájáruló tényezők

Egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy több tényező járul hozzá a gyermekkori elhízásbeli különbségekhez a faji/etnikai kisebbségek között. Ilyen tényezők a SES mellett kulturális, családi, közösségi/környezeti és pszichológiai tényezők is (Krueger & Reither, 2015; Puder & Munsch, 2010). Számos pszichológiai tényező járulhat hozzá a gyermekkori elhízásbeli egyenlőtlenségekhez, például szorongás és depresszió (Esposito et al., 2014).

Élelmiszer-preferenciák

Az elhízáshoz hozzájáruló élelmiszerek kultúrával kapcsolatos preferenciáit azonosították az elhízási egyenlőtlenségek elősegítőjeként (Austin & Krueger, 2013). Az egészséges táplálkozás akadályait vizsgáló fókuszcsoportok kutatási eredményei a kisebbségi fiatalok körében azt találták, hogy ezek a fiatalok az egészséges táplálkozás akadályaként hivatkoztak a gyorséttermi lehetőségek, a kulturális vonzerő, a kulturális étkezés és a családi normák lehetőségére (Barroso, Peters, Johnson, Kelder & Jeferson, 2010 ). Ezenkívül az egészség testmérethez viszonyított kulturális felfogása hozzájárulhat a gyermekkori elhízásbeli különbségekhez. Például a latin anyák egy mintája támogatta azt a nézetet, hogy a vékony gyermek vállalása a gyenge gyermeknevelés jele (Lindsay, Sussner, Greaney & Peterson, 2011).

Családi tényezők

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a családi tényezők is hozzájárulnak a gyermekkori elhízásbeli különbségekhez. Például egy kutatás megállapította, hogy a szülők BMI-je előrejelzi a gyermekek BMI-jét (Boutelle, Cafri & Crow, 2012), és hogy a gyerekek modellezik szüleik/gondozóik egészségtelen étkezési magatartását (Morrison, Power, Nicklas & Hughes, 2013). Ez különösen riasztó, tekintettel az emelkedett BMI nagyobb gyakoriságára a faji/etnikai felnőttek körében, akik közül sokan szülők/gondozók.

Közösségi/környezeti tényezők

A kutatások azt mutatják, hogy a közösségi/környezeti tényezők, például az erőforrások különbségei (például biztonságos játszóterek és élelmiszerboltok megfizethető gyümölcsökkel és zöldségekkel) hozzájárulnak a gyermekkori elhízáshoz. Köztudott, hogy a faji/etnikai kisebbségi és alacsony jövedelmű családok nagyobb valószínűséggel élnek olyan környéken, ahol korlátozottak a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás lehetőségei. Például az alacsony jövedelmű környéken a fizikai aktivitást gyakran korlátozza a parkok hiánya (Lovasi, Hutson, Guerra & Neckerman, 2009). Ezen túlmenően, mivel sok alacsony jövedelmű városrészben hiányoznak az egészséges étkezési lehetőségek, a lakosok gyakran kisboltokban vásárolnak (Ver Ploeg et al., 2012).

Pszichológiai tényezők

Azok a kutatási eredmények, amelyek arra utalnak, hogy a pszichológiai tényezők hozzájárulnak a gyermekkori elhízásbeli egyenlőtlenségekhez, többek között az, hogy a gyermekkori elhízás számos pszichológiai problémával jár együtt, mint például a rossz társadalmi működés (Pitrou, Shojaei, Wazana, Gilbert & Kovess-Masféty, 2010), valamint a szorongás és a depresszió (Esposito et et al., 2014; Yates és mtsai, 2014). Továbbá kölcsönös kapcsolatot találtak az elhízás és a depresszió között a fiatalkorban (Marmorstein, Iacono & Legrand, 2014). Ez arra a közismert tényre vonatkozik, hogy a faji/etnikai kisebbségi fiatalok aránytalanul sok stresszt (például diszkriminációt) tapasztalnak, ami hozzájárulhat a szorongás és a depresszió megemelkedett szintjéhez. Ezenkívül egy kulturálisan sokszínű gyermekeket bevonó fókuszcsoportos tanulmány megállapította, hogy a súlyproblémák az egészséges táplálkozás ösztönzői voltak az összes csoportban a nem spanyol fekete férfiak kivételével, és az egészséges táplálkozás motivációját kedvezőtlenül befolyásolták az ócska étel utáni sóvárgások (Kaye, Tucker, Bragg & Estampador, 2011).

Az elhízás kutatásának multidiszciplináris megközelítése

A közelmúltban a gyermekkori elhízás kutatói egy multidiszciplináris megközelítést támogattak (Luca, Birken, Grewal, Dettmer & Hamilton, 2012), amelybe például pszichológusokat, egészségügyi szolgáltatókat, dietetikusokat, közegészségügyi szakértőket és a közösség tagjait is bevonják. A jelen szerzők azt állítják, hogy a gyermekkori elhízásbeli különbségek csökkentésére szolgáló multidiszciplináris beavatkozási stratégiáknak az egészséget elősegítő magatartás (azaz az egészséges táplálkozás és az ivás) pszichológiai/kognitív, viselkedési, családi, gazdasági, környezeti, társadalmi és kulturális akadályainak és motiválóinak értékelésén kell alapulniuk. testmozgás) az egészségügyi különbségcsoportokba tartozó gyermekek és szüleik szemében. Az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás proximális hatással van az elhízás előfordulására a gyermekek és szüleik/gondozóik körében (Office of the Surgeon General, 2010). Az ilyen felmérések készletei között szerepel az Egészség-intelligens magatartás ösztönzői és akadályai ‒ Ifjúsági űrlap (Tucker és mtsai, 2012) a gyermekek számára, valamint az Egészség-intelligens viselkedés motivátorai és akadályai leltár (Tucker és mtsai., 2011) szülőkkel/felnőttekkel való használatra.

Családi intervenciós program: Health-Smart

Egy újszerű, testreszabható családi beavatkozási program az elhízás csökkentésére és megelőzésére a gyermekek és szüleik körében, az egészséget elősegítő (egészségre okos) magatartás értékelő motivációi és akadályai alapján (a fent említett felsorolások felhasználásával) az Egészség-intelligens magatartás program a csökkentés érdekében és az elhízás megelőzése (Health-Smart; Tucker et al., 2014). Ennek a programnak a kidolgozása több tudományterület szakértőit, például pszichológusokat, orvosokat, dietetikusokat és a közösség tagjait vonta be. Az Health-Smart-t empirikusan tesztelték többnyire faji/etnikai kisebbségi és/vagy alacsony jövedelmű családok (azaz egészségügyi különbségekkel küzdő családok) mintáján. Az eredmények feltárták a résztvevő szülők/felnőttek erős táplálkozási és fizikai aktivitási magatartásának jelentős növekedését és a BMI jelentős csökkenését (Tucker et al., 2014). Tekintettel arra, hogy a szülők egészségügyi magatartása és a BMI megjósolja gyermekeik egészségügyi magatartását és BMI-jét (Morrison et al., 2013; Boutelle, Cafri & Crow, 2012), várható, hogy az ebben a tanulmányban részt vevő szülők/családok gyermekei hasonló pozitív eredményeket tapasztalnak egészségügyi magatartás és eredmények.

Egészség-önerősítés

Irodalom-alapú változók

A HSET azt állítja, hogy az egészséget elősegítő magatartásban való részvételt a következő szakirodalomon alapuló változók befolyásolják:

Egészségügyi motiváció.
Egészségügyi önhatékonyság.
Az egészséget elősegítő magatartások öndicsérete.
Aktív megküzdési stílusok/készségek az olyan érzelmek kezelésére, mint a stressz és a depresszió.
Egészségügyi felelősség és tudás.

Elmélet szerint a HSET-változók közvetlenül vagy közvetve befolyásolják az egészséget támogató magatartást (pl. Egészséges ételek fogyasztása), amelyek viszont közvetlenül befolyásolják az egészségi állapot mutatóit (pl. BMI és vérnyomás). Így az Health-Smart a fent említett módosítható kognitív-viselkedési változók népszerűsítésére összpontosít. A kutatások szerint a gyermekkori elhízásbeli különbségeket nagyrészt módosítható tényezők magyarázzák (Weden, Brownell & Rendall, 2012).

Meglévő beavatkozások a gyermekkori elhízás csökkentésére

A faji/etnikai kisebbségi gyermekek és az alacsony jövedelmű családok gyermekei közötti elhízás csökkentésére irányuló jelenlegi intézkedések nem sokdimenziósak, vagy nem az egészséget elősegítő magatartás ösztönzőin és akadályain alapulnak, ahogyan ezeket a gyermekek és szüleik/gondozóik érzékelik. Például egy családi alapú gyermekkori elhízási beavatkozás megállapította, hogy az anyák táplálkozási gyakorlata nem változtatta meg jelentősen a BMI-t (Daniels, Mallan, Nicholson, Battistutta & Magarey, 2013). Ezenkívül az egészségügyi szakemberek által vezetett beavatkozás az egészséget elősegítő magatartás elősegítésére a túlsúlyos gyermekek körében nem talált jelentős változásokat a fizikai aktivitásban és az egészséges táplálkozásban (van Grieken et al., 2014).

Tekintettel a gyermekkori elhízásbeli különbségek előfordulásának több tényezőjére, az ezen különbségek kezelésére irányuló beavatkozási stratégiák multidiszciplináris megközelítést igényelnek az egészségügyi politikák meghatározása, az egészségügyi erőforrások fejlesztése és az egészségügyi magatartást és eredményeket (például egészséges testsúlyt) elősegítő környezetek létrehozása érdekében. Szükség van az egyetem és a közösség közötti partnerségre a gyermekkori elhízásbeli különbségek kezelésére is. Ezeknek a partnerségeknek kulturálisan érzékenyeknek kell lenniük; vagyis tiszteletet kell tanúsítaniuk a kulturális különbségek iránt.

Hivatkozások

Austin, G. L. és Krueger, P. M. (2013). Az étkezési cukorból, zsírokból és alkoholból származó energia százalékos növelése felnőtteknél fokozott energiafogyasztással jár, de minimális összefüggésben van a kardiovaszkuláris kockázat biomarkereivel. Journal of Nutrition, 143 (10), 1651-1658. doi: 10.3945/jn.113.180067.

Barroso, C. S., Peters, R. J., Johnson, R. J., Kelder, S. H. és Jeferson, T. (2010). A testképre vonatkozó hiedelmek és vélt normák az afroamerikai és latin tinédzserek körében. Journal of Health Psychology, 15 (6), 858-870. doi: 10.1177/1359105309358197.

Boutelle, K. N., Cafri, G., és Crow, S. J. (2012). A gyermek súlyváltozásának szülői előrejelzői a családalapú viselkedési elhízás kezelésében. Elhízás, 20 (7), 1539-1543. doi: 10.1038/oby.2012.48.

Brisbois, T. D., Farmer, A. P. és McCargar, L. J. (2012). A felnőttkori elhízás korai jelei: áttekintés. Elhízási vélemények, 13, 347-367. doi: 10.1111/j.1467-789X.2011.00965.x.

Daniels, L. A., Mallan, K. M., Nicholson, J. M., Battistutta, D., és Magarey. (2013). A korai táplálkozás eredménye a gyermekkori elhízás megelőzése. Gyermekgyógyászat, 132 (1), 109-118. doi: 10.1542/peds.2012-2882.

Esposito, M., Gallai, B., Roccella, M., Marotta, R., Lavano, F., Lavano, S. M.,… Carotenuto, M. (2014). A szorongás és a depresszió szintje a pubertás kor előtti elhízott gyermekeknél: eset-kontroll vizsgálat. Neuropszichiátriai betegség és kezelés, 10, 1897-1902. doi: 10.2147/NDT.S69795.

Fradkin, C., Wallander, J. L., Elliott, M. N., Tortolero, S., Cuccaro, P., és Schuster, M. A. (2015). A társadalmi-gazdasági helyzet és az elhízás közötti összefüggések különböző, fiatal serdülőknél: faji/etnikai és nemi eltérések. Egészségpszichológia, 34 (1), 1-9. doi: 10.1037/hea0000099.

Freedman, D. S., Ogden, C. L., Flegal, K. M., Khan, L. K., Serdula, M. K. és Dietz, W. H. (2007). A gyermekkori túlsúly és a családi jövedelem. Medscape Általános Orvostudomány, 9 (2), 26.

Egészséges emberek 2020. (2014). Táplálkozás és súlyállapot. Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma, Betegségmegelőzési és Egészségfejlesztési Hivatal. Letöltve: http://www.healthypeople.gov/2020/topics-objectives/topic/nutrition-and-weight-status.

Kaye, L. B., Tucker, C. M., Bragg, M. A. és Estampador, A. C. (2011). Az alacsony jövedelmű gyermekek által az egészséges táplálkozási magatartás motívumai és akadályai: Fókuszcsoportos tanulmány. Az Országos Orvosi Szövetség folyóirata. 103 (9-10), 941-951.

Krueger, P. M. és Reither, E. N. (2015). Ne feledje a szakadékot: faji/etnikai és társadalmi-gazdasági különbségek az elhízásban. Elhízás, 15 (95), 1-9. doi: 10.1007/s11892-015-0666-6.

Li, C., Ford, E.S., Zhao, G., & Mokdad, A.H. (2009). A pre-diabétesz elterjedtsége és összefüggése a kardiometabolikus rizikófaktorok és a hiperinsulinémia csoportosításával az amerikai serdülők körében: NHANES 2005-2006. Diabetes Care, 32, 342-347. doi: 10.2337/dc08-1128.

Lindsay, A. C., Sussner, K. M., Greaney, M. L. és Peterson, K. E. (2011). A latin anyák hite és gyakorlata a súlyállapot, az etetés és a gyermek túlsúlyának kialakulása kapcsán. Közegészségügyi ápolás, 28. cikk (2) bekezdés, 107–118. doi: 10.1111/j.1525-1446.2010.00906.x.

Llewellyn, A., Simmonds, M., Owen, C. G., Woolacott, N. (2016). A gyermekkori elhízás, mint a felnőttkori morbiditás előrejelzője: szisztematikus áttekintés és metaanalízis. Elhízási vélemények, 17. cikk (1), 56–67. doi: 10.1111/obr.12316.

Lovasi, G.S., Hutson, M.A., Guerra, M., & Neckerman, K.M. (2009). Épített környezet és elhízás a hátrányos helyzetű lakosság körében. Epidemiológiai áttekintések, 31., 7–20. doi: 10.1093/epirev/mxp005.

Luca, P., Birken, C., Grewal, P., Dettmer, E. és Hamilton, J. (2012). Összetett elhízás. Jelenlegi gyermekgyógyászati áttekintés, 8., 179-187. doi: 10.2174/157339612800681316.

Marmorstein, N. R., Iacono, W. G. és Legrand, L. (2014). Elhízás és depresszió serdülőkorban és azon túl: kölcsönös kockázatok. International Journal of Obesity, 38, 906-911. doi: 10.1038/ijo.2014.19.

Május, A. L., Kuklina, E. V. és Yoon, P. W. (2012). A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőinek elterjedtsége az amerikai serdülők körében, 1999-2008. Gyermekgyógyászat, 129 (6), 1035-1041. doi: 10.1542/peds.2011-1082.

Morrison, H., Power, T.G., Nicklas, T., & Hughes, S.O. (2013). Az anyai étkezési szokások hatásainak feltárása az anya táplálkozására és a gyermek étkezésére. Appetite, 63 (1), 77-83. doi: 10.1016/j.appet.2012.12.017.

Országos Egészségügyi Statisztikai Központ. (2012). Egészségügy, Egyesült Államok, 2011: Különleges jellemzővel a társadalmi-gazdasági helyzetről és az egészségről. Hyattsville, Maryland.

A sebész tábornok irodája. (2010). A sebész tábornok elképzelése az egészséges és fitt nemzetről. Rockville, Maryland: Egyesült Államok Egészségügyi és Humán Szolgáltatási Minisztériuma.

Ogden, C. L., bárány, M. M., Carroll, M. D. és Flegal, K. M. (2010). Elhízás és társadalmi-gazdasági helyzet gyermekeknél és serdülőknél: Egyesült Államok, 2005-2008. NCHS Data Brief, 51, 1-8.

Ogden, C. L., Carroll, M. D., Kit, B. K. és Flegal, K. M. (2014). A gyermekkori és felnőttkori elhízás előfordulása az Egyesült Államokban, 2011-2012. Journal of the American Medical Association, 311 (8), 806-814. doi: 10.1001/jama.2014.732.

Pitrou, I., Shojaei, T., Wazana, A., Gilbert, F., & Kovess-Masféty, V. (2010). A gyermekek túlsúlya, a kapcsolódó pszichopatológia és a társadalmi működés: francia iskolai felmérés 6–11 éves gyermekek körében. Elhízás, 18 (4), 809-817. doi: 10.1038/oby.2009.278.