A gyermekkori túlsúly és elhízás kockázati tényezői Ukrajnában és Németországban

Hovatartozások

  • 1 Ruprecht-Karls-Heidelbergi Egyetem, Egyetemi Gyermekkórház, Általános Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Heidelberg, Németország
  • 2 Otto-von-Guericke Egyetem Magdeburg, Pszichológiai Intézet, Magdeburg, Németország
  • 3 Ukrán endokrin sebészeti és endokrin szervek és szövetek transzplantációs központja, Kijev, Ukrajna
  • 4 ukrán gyermekkórház „OHMATDIT”, Kijev, Ukrajna
  • PMID: 30630809
  • PMCID: PMC6745453
  • DOI: 10.4274/jcrpe.galenos.2019.2018.0157
Ingyenes PMC cikk

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 Ruprecht-Karls-Heidelbergi Egyetem, Egyetemi Gyermekkórház, Általános Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Heidelberg, Németország
  • 2 Otto-von-Guericke Egyetem Magdeburg, Pszichológiai Intézet, Magdeburg, Németország
  • 3 Ukrán endokrin sebészeti és endokrin szervek és szövetek transzplantációs központja, Kijev, Ukrajna
  • 4 ukrán gyermekkórház „OHMATDIT”, Kijev, Ukrajna

Absztrakt

Célkitűzés: A túlsúly és az elhízás gyakorisága gyermekkorban és serdülőkorban gyorsan növekszik, és genetikai, családi, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják. A tanulmány célja a gyermekkori elhízás kockázati tényezőinek összehasonlítása volt Ukrajnában (UA) és Németországban (DE) összehasonlítható vizsgálati eszközök alkalmazásával.

túlsúly

Mód: Két 8-18 éves gyermekcsoportot DE (93 gyermek) és UA (95 gyermek) túlsúlyos és elhízott csoportokra osztottak. Antropometrikus adatokat és részletes kórtörténetet gyűjtöttek.

Eredmények: A terhesség kockázati tényezői (koraszülöttség, 20 kg feletti súlygyarapodás, korai összehúzódások) mindkét csoportban egyformán gyakoriak voltak. Megjegyeztük a testtömeg-index (BMI) -standard deviation score (SDS) pozitív korrelációját gyermekek és anyák között. A cukorbetegségben szenvedő családtagok aránya alacsonyabb volt az UA csoportban. Az elhízás egy éves korban gyakoribb volt a DE gyermekeknél. A DE csoport egy korábbi életkorban is túlsúlyossá vált, és az UA-hoz képest hosszabb ideig túlsúlyos maradt. Az elhízott gyermekek átlagos BMI-SDS alacsonyabb volt az UA csoportban. Mindkét csoportban a derék és a magasság aránya> 0,5 volt, ami kardiometabolikus kockázati tényező jelenlétét jelzi. Mindkét csoportban a betegek körülbelül felének vérnyomásértéke meghaladta a 95. százalékot.

Következtetés: Hasonló elhízási kockázati tényezőket figyeltek meg UA és DE két gyermekcsoportja között. Különbségeket figyeltek meg a gyermekkori elhízás specifikus kockázati tényezőinek prevalenciájában. A megelőzési és kezelési stratégiák optimalizálása érdekében figyelembe kell venni a kockázati tényezők népességspecifikus megoszlását.

Kulcsszavak: kockázati tényezők; gyermekkor; serdülő; túlsúly; Elhízottság.