A gyulladás ellenőrzése proteolitikus enzimekkel

Lane Lenard, PhD, Ward Dean, MD és Jim English

enzimek

Az enzimek a test énekelhetetlen hősei - nélkülük az élet lehetetlen. Becslések szerint az emberi test legalább 50 000 különféle enzimet tartalmaz, amelyek összehangolják az összes életfunkciót vezérlő számtalan biokémiai reakciót.

Az enzimek alapvető szerepet játszanak a gyulladásban és az immunrendszer egyéb funkcióiban is. A gyulladás a test egyik legfontosabb mechanizmusa, amely megvédi magát a veszélyektől. Ha valaha volt rovarcsípése, megrándult bokája, torokfájása vagy rossz leégése volt, akkor tudja, mi az a gyulladás. A gyulladás a test módja a mért, átmeneti kényelmetlenség kivetésére a hosszú távú egészség érdekében. A gyulladás öt kardinális tünete:

    1. Vörösség
    2. Hő
    3. Duzzanat
    4. Fájdalom
    5. A mozgás korlátozása

Ezek a jelek azt jelzik, hogy a szervezet több vért és immunforrást, például fehérvérsejteket és makrofágokat hoz be a mikroorganizmusok és más idegen anyagok eltávolítására. A bőrpír annak a jele, hogy az értágulat lehetővé teszi, hogy több vér és más folyadék érje el az érintett területet; a helyi hő a test mélyéről a meleg vér megnövekedett áramlását tükrözi; a duzzanatot (ödémát) a folyadékok helyi felhalmozódása okozza; a fájdalom és a mozgáskorlátozás a duzzanat miatti nyomásból adódik.

A gyulladásos reakció alapvető szabályozói

A proteolitikus enzimek, például a bromelain, a papain, a pankreatin, a tripszin, a kimotripszin és a rutin a gyulladásos válasz alapvető szabályozói és modulátorai. Fontos cselekedeteik között szerepel a makrofágok „étvágyának” és a természetes gyilkos (NK) sejtek hatékonyságának hétszer-tízszeres növekedése. A proteolitikus (fehérjebontó) enzimek lebontják azokat a patogén komplexeket is, amelyek gátolhatják a normál immunfunkciót. Ezek az immun komplexek, amelyek antitesthez kötött antigénből állnak, az immunválasz normális részét képezik. De ha az immun komplexek feleslegesen fordulnak elő, azok bizonyos vesebetegségek, ideggyulladások és számos reumatológiai betegség, köztük a reumás ízületi gyulladás fő oka. A bizonyítékok azt sugallják, hogy a tripszin, a papain és más proteolitikus enzimek felbonthatják a meglévő patogén immunkomplexeket, sőt elsősorban meggátolhatják azok kialakulását, fokozva a nyirokelvezetést. Ezeknek a tevékenységeknek a lényege az immunrendszert szabályozó vagy stimuláló hatás.

A proteolitikus enzimek sokféle mechanizmussal modulálják a gyulladásos folyamatot, beleértve a nyálkahártyák duzzadásának csökkentését, a kapilláris permeabilitás csökkentését, valamint a vérrögképző fibrin lerakódások és mikrotrombok feloldását.

Az enzimek a vér viszkozitásának (vastagságának) csökkentésével javítják a keringést. Ez következésképpen növeli az oxigén- és tápanyagellátást, valamint a káros salakanyagok szállítását a traumatizált szövetektől. A proteolitikus enzimek segítenek a sérülés helyén lévő plazmafehérjék és sejttörmelék kisebb részekre bontásában is. Ez nagyban megkönnyíti a nyirokrendszeren való áthaladásukat, ami a duzzanat gyorsabb megszűnését eredményezi, ennek következtében enyhíti a fájdalmat és a kényelmetlenséget.

Proteolitikus enzimek a gyulladásgátlókkal szemben

Olasz kutatók kimutatták, hogy a proteolitikus enzimek gyulladáscsökkentő képessége megegyezik vagy meghaladja a négy erős szteroidos és nem szteroid gyulladásgátlót: fenilbutazon, hidrokortizon, indometacin és acetilszalicilsav.

Noha az egyes proteolitikus enzimek hasznosak, ezen enzimek rendkívüli kombinációja nagyobb kombinációt eredményez, mint az összege. A szisztémás multienzimterápia hasznosnak bizonyult ízületi gyulladás és kapcsolódó betegségek esetén, számos előnnyel járva a gyulladáscsökkentő, vaszkuloprotektív és immunmoduláló hatásokkal szemben.