A hamis identitás felderítése váratlan kérdések és egérdinamika segítségével

Társadalmi doktori program az agy, az elme és a számítástechnika területén, Padovai Egyetem, Padova, Olaszország

hamis

Társulási Padovai Egyetem, Emberi ihletésű technológiai kutatóközpont, Padova, Olaszország, Padovai Egyetem, Általános Pszichológiai Tanszék, Padova, Olaszország

Padovai Egyetem, Általános Pszichológiai Tanszék, Padova, Olaszország

  • Merylin Monaro,
  • Luciano Gamberini,
  • Giuseppe Sartori

Ábrák

Absztrakt

Idézet: Monaro M, Gamberini L, Sartori G (2017) A hamis identitás felderítése váratlan kérdések és egérdinamika segítségével. PLoS ONE 12 (5): e0177851. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0177851

Szerkesztő: Zhong-Ke Gao, Tianjin Egyetem, KÍNA

Fogadott: 2017. január 10 .; Elfogadott: 2017. május 4 .; Közzétett: 2017. május 18

Adatok elérhetősége: Minden releváns adat megtalálható a dokumentumban és a kiegészítő információkat tartalmazó fájlokban.

Finanszírozás: A szerző (k) nem kaptak külön támogatást ehhez a munkához.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

A hamis személyazonosság használata nagyon gyakori kérdés. Az emberek számos okból hamisíthatják személyes adataikat. Hamis önéletrajzi információkat figyelnek meg például a sportban, a játékosok fiatalabbnak vallják magukat, mint valójában [1]. A közösségi hálózatokat hamisított profilok sújtják [2]. A hamis személyes identitás szintén a biztonság egyik fő kérdése [3]. Valójában a terroristák nagy számát rejtik el az Európába belépő közel-keleti migránsok között. Általában a migránsokból hiányzik az okmány, és személyazonosító információik gyakran önbevalláson alapulnak. A migránsok között úgy gondolják, hogy a terroristák nagy száma hamis személyazonosságot ad, amikor belépnek a határokba. Például a 2016. március 22-i brüsszeli repülőtér öngyilkos merényletében érintett terroristák egyike volt az Inter Milan korábbi labdarúgójának [4]. Ezekben az esetekben biometrikus azonosító eszközök (például ujjlenyomatok) nem voltak alkalmazhatók, mivel a gyanúsítottak többsége korábban ismeretlen volt. Érdekes módon a kimutatási technikákat elvileg lehetne alkalmazni.

Kezdettől fogva, kezdve Benussi úttörő munkájával [5], a megtévesztő válaszok azonosítása főként fiziológiai intézkedések alkalmazásán alapult [6]. Újabban a reakcióidő (RT) alapú technikákat vezették be. Ezek a bemutatott érdeklődésre adott válasz késleltetésén alapulnak. Széles körű az egyetértés abban a tekintetben, hogy a megtévesztés kognitívan összetettebb, mint az igazságmondás, és hogy ez a magasabb kognitív komplexitás számos kognitív erőfeszítési mutatóban tükröződik, ideértve például a reakcióidőket [7]. Bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy az igaz válasz automatikus gátlásának gátlása, amely automatikusan aktiválódik, és megtévesztő válaszsal helyettesíthető, összetett kognitív feladat lehet. Bizonyos esetekben a hazugsággal történő válaszadás gyorsabb lehet, mint az őszinte válaszadás [8]. Valójában a hazugságok különféle típusai eltérhetnek kognitív komplexitásukban, és eltérő szintű kognitív erőfeszítéseket igényelhetnek. Például a kognitív erőfeszítés minimális lehet, ha az alany egyszerűen tagadja a valójában történt tényt.

Ezzel szemben nagyon magas lehet az összetett hazugságok gyártása során, például amikor Ulysses, az Odüsszea hőse elmondta a Polypheme-nek, hogy valódi neve „Senki”. Ennek a hazugságnak az volt a célja, hogy megtévessze a Polyphemét, de állítólag a Polypheme félszemű társai is könnyedén észrevették hazugságként.

Az RT-alapú memóriadetektálásnak számos előnye van az alternatív pszichofiziológiai technikákkal szemben, különösen akkor, ha nagy számú vizsgálati személyt vizsgálnak. Először is, az RT kevésbé érzékeny az erős egyéni vagy környezeti változásokra, például fiziológiai paraméterek esetén. Másodszor, ennek a technikának megvan a páratlan tulajdonsága, hogy pusztán számítógép segítségével alkalmazható, és nagyszámú vizsgázónak adható be az interneten keresztül. Jelenleg két, RT-n alapuló memória-detektálási technika alkalmazható szavak vagy mondatok bemutatására az identitás-ellenőrzés eszközeként. A rejtett információ teszt (CIT-RT) [9] és az önéletrajzi implicit asszociációs teszt (aIAT) [10] olyan RT-alapú technikák, amelyeket átfogó, kielégítő eredménnyel vizsgáltak [11].

A CIT-RT egy olyan technika, amely a kritikus információkat bemutatja a figyelemelterelő információk nagyon hasonló, nem kritikus forrásainak sorozatán belül. Például, ha egy gyilkossági fegyverről elrejtett ismereteket vizsgálnak, egy kést (az ismert gyilkossági fegyvert) mutatnak be a figyelemelterelőkkel együtt, amelyek szintén potenciális gyilkossági fegyverek (például fegyver stb.). Az ártatlan alanyok esetében a válasz várhatóan minden ingerhez hasonló lesz. Ezzel szemben a bűnös alany számára (aki bűnös tudással rendelkezik a fegyverrel kapcsolatban) a kritikus elemre hosszabb válaszok várhatók (pl. Kés). Amikor annak igazolására alkalmazzák, hogy a vizsgázó állítása szerint az önéletrajzi információ megfelel-e a valódi identitásnak, a pénzszállításnak sikerül megkülönböztetnie a hazugok és az igazmondók személyazonosságát [11].

Az aIAT memóriadetektálási módszertan, amely kihasználja a mondatok közötti konzisztenciát/következetlenséget. Négy kategóriába tartozó ingereket tartalmaz: kettő logikai kategória, amelyet olyan mondatok képviselnek, amelyek minden bizonnyal igazak (pl. „Számítógép előtt vagyok”) vagy bizonyosan hamisak (pl. „Hegyet mászok”). válaszadó és a tesztelés pillanatához kapcsolódik. A másik két kategóriát a vizsgált önéletrajzi emlék alternatív változatai képviselik (pl. „Karácsonyra Párizsba mentem” vagy „karácsonykor Londonba mentem”), a kettő közül csak az egyik igaz. A teszt során a vizsgált alany kategorizálási feladatot hajt végre. Az igazi önéletrajzi eseményt azért azonosítják, mert gyorsabb RT-ket határoz meg, amikor ugyanazt a motoros választ biztosan igaz mondatokkal osztják meg [12].

Az RT-alapú hazugság-kimutatási technikák átlagos osztályozási pontosságát tekintve a CIT [9] és az aIAT [10] hasonló pontossággal bír, mint az itt közölt kísérletek (kb. 90%). Ezért az itt közölt technika hasonló pontossággal rendelkezik, mint a jelenlegi RT-alapú hazugság-kimutatási technikáké. Mindazonáltal az aIAT-t és a CIT-t fontos korlátozás éri: mindkettőjüknek meg kell követelnie a valódi azonosságra vonatkozó információkat a tesztben. A CIT-RT szembeállítja a valódi azonosságra vonatkozó információkat a hamis személyazonossággal kapcsolatos információkkal [11]. Az aIAT is úgy van felépítve, hogy a két ellentétes emlék közül az egyiknek igaznak és hamisnak kell lennie [10]. Ha csak az állított (hamis) identitással építünk egy aIAT-ot, akkor két memóriánk lesz, amelyek egyaránt hamisak, és a teszt nem fogja kielégíteni az eljárás alkalmazásának egyik alapvető korlátját. A rendelkezésre álló technikáknak ez a korlátozása tehát a valós környezetben történő alkalmazások szempontjából is fontos kérdés, még akkor is, ha Meixer és Rosenfeld [13] tett egy lépést ebbe az irányba. Valójában a legtöbb vizsgálati környezetben az alany valódi identitása teljesen ismeretlen a vizsgáztató számára, aki érdekelt abban, hogy értékelje, az igazolt identitás igaz-e vagy sem.

Ez a cikk a koncepció bizonyítékának tekinthető, reprezentatív példa olyan típusú problémákra, amelyeket a jelenlegi tudományos alapú hazugság-felderítési technikákkal (CIT és aIAT) nem lehet megoldani. A rendelkezésre álló technikák nem használhatók, ha a valódiság szempontjából kiértékelt kritikus információk (ebben az esetben a személyazonosságát elrejteni próbáló válaszadó valódi identitása) nem állnak rendelkezésre.

Az itt közölt kísérlet egy bináris osztályozási feladatból áll, amely várható és váratlan kérdéseket tartalmaz az identitással kapcsolatban. A várt kérdések a dokumentumokban közölt tipikus információkra vonatkoztak, míg a váratlan kérdések olyan információkra terjedtek ki, amelyeket jól ismertek és az igazságmondó automatikusan lekért, de amelyeket a hazugoknak „a helyszínen kell kiszámítaniuk”. Várható kérdésre példa lehet a születési dátum, és ennek megfelelő váratlan kérdés a születési dátumnak megfelelő állatöv. Míg az igazságmondók könnyedén ellenőrzik az állatövet érintő kérdéseket, a hazugoknál az állatöv nem áll azonnal rendelkezésre, és a helyes ellenőrzés érdekében ki kell számolniuk. A váratlan kérdésekre adott válasz bizonytalansága hibákhoz vezethet. Továbbá azt tapasztaltuk, hogy a mozgási válasz bizonytalanságának rögzítésére kinematikai paraméterekkel és más térbeli és időbeli paraméterekkel elemzett trajektív egérválasz hasznos lehet a megtévesztés detektálásában. A megtévesztés tehát várhatóan a pályák formájában tükröződik.

Mód

Az igaz válaszadó számára a váratlan kérdések feltételezik, hogy automatikusan kiváltsák a helyes választ. Ezzel szemben egy identitás hazugnak rekonstruálnia kell a nem ismételt váratlan információkat és igazolnia kell azokat. Ezért ez a folyamat időbe telik, mire a válasz kiadásra kerül, ami a hosszabb RT-kben tükröződik. Röviden: „A váratlan kérdések növelik a hazug kognitív terhelését” [20], és ez várhatóan nemcsak az RT-ben és a hibák számában, hanem az egér pályáin is megmutatkozik.

A következőkben részletesen leírjuk a kísérlet szerkezetét és az összegyűjtött intézkedéseket. A Padovai Egyetem pszichológiai kutatásainak etikai bizottsága jóváhagyta a kísérleti eljárást.

Résztvevők

Negyven olaszul beszélő résztvevőt vettek fel a Padovai Egyetem Pszichológiai Tanszékére. A minta 17 hímből és 23 nőből állt. Átlagos életkoruk 25 év volt (SD = 4,6), átlagos iskolai végzettségük 17 év (SD = 1,8). A résztvevők mindegyike jobbkezes volt. Ezt az első 40 résztvevőt használták fel annak a modellnek a kidolgozásához, amelyet később általánosítás céljából teszteltek egy új, 20 olaszul beszélő résztvevőből álló csoportban (10 hazug és 10 igazmondó). Ez a második minta 9 hímből és 11 nőből állt. Átlagos életkoruk 23 év volt (SD = 1,5), átlagos iskolai végzettségük 17 év (SD = 0,83). A kísérleti alanyok mindkét csoportja megalapozott beleegyezést adott.

Ösztönzés

A számítógép képernyőjének felső részén megjelenő harminckét mondatot bemutattuk az összes résztvevőnek. Az IGEN és NEM válaszokat jelölő négyzetek a számítógép képernyőjének bal felső és jobb felső részén helyezkedtek el. Tizenhat mondathoz IGEN válasz, 16-hoz pedig NEM válaszra volt szükség mind a hazugoknak, mind az igazságmondóknak. A 32 kísérleti kérdést 6 képzési kérdés előzte meg (3 IGEN választ és 3 NEM választ igénylő) a kísérletben nem szereplő azonossággal kapcsolatos kérdésekről (pl. „A súlyod 51 kg?”). IGEN választ igénylő mondatok a következő kategóriákba tartoztak:

Mind a hazugok, mind az igazmondók számára a várt, váratlan és ellenőrző kérdések fele (n = 16) IGEN választ igényelt. Ezzel szemben 16 kérdés, amely a várt, váratlan és kontroll kérdésekből származik, NEM kívánt válaszokat adni, amint az az 1. táblázatban látható.