A heti növényi táplálkozási hírek áttekintése 2020. március 8

Az étrend hatása a stroke és a törékenység kockázatára, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás előnyeire, valamint az étkezés időzítésének hatásaira mind ezen a héten kiterjed.

Shireen Kassam

Március 7. · 9 perc olvasva

MELY ÉLELMISZEREK HATÁSA A CSOMAGKOCKÁZATRA? A stroke kétféle lehet; vérzéses és iszkémiás. A túlnyomó többség iszkémiás, és ugyanazok a kockázati tényezők vannak, mint az iszkémiás szívbetegségek. A stroke globális szinten hatalmas betegségterhet jelent. A globális betegségterhelésről szóló tanulmány arról számolt be, hogy 25 éves kortól a férfiak és nők körében a stroke kockázata körülbelül 25% volt. Az INTERSTROKE tanulmány, egy körülbelül 27 000 résztvevőből álló nemzetközi esettanulmány-tanulmány kimutatta, hogy a stroke kockázatának körülbelül 90% -a tíz potenciálisan módosítható rizikófaktorhoz kapcsolódik - magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, testmozgás, diéta (az alternatív egészséges étkezési index meghatározása), pszichoszociális tényezők, hasi elhízás, alkohol, szívbetegségek (beleértve a pitvarfibrillációt, miokardiális infarktust) és dyslipidaemia.

A stroke megelőzésére és kezelésére szolgáló teljes étkezési növényi étrendet alátámasztó adatok nem olyan erősek, mint az ischaemiás szívbetegségek, részben azért, mert a téma kutatása nem volt olyan kiterjedt. Ennek ellenére néhány átfogó megfigyelés tehetõ. Azoknál, akik több gyümölcsöt és zöldséget és kevesebb húst fogyasztanak, alacsonyabb az ischaemiás stroke előfordulása. A teljes növényi ételeket hangsúlyozó étrendminták, amelyek minimalizálják az állati eredetű ételeket, például a DASH-t és mediterrán diéta minták, alacsonyabb a stroke kockázata.

Ez az új tanulmány, amelyet az EPIC-tanulmány kiemelt, 9 országból> 400 000 résztvevő bevonásával, 12,7 éves nyomon követéssel, különféle élelmiszerek társulásáról számolt be, amelyek mind az iszkémiás, mind a hemorrhagiás stroke kockázatával jártak.

Az iszkémiás stroke kockázatának csökkenésével járó ételek gyümölcs, zöldség, összes rost és tejtermék volt. 200 g/nap nagyobb gyümölcs- és zöldségfogyasztás 13% -kal csökkentette a kockázatot. A teljes rost 10g/d-rel nagyobb fogyasztása 23% -kal csökkentette a kockázatot. A tejfogyasztás szintén 5–12% -kal csökkentette az ischaemiás stroke kockázatát.

A vörös és a feldolgozott hús növelte az iszkémiás stroke kockázatát 50 g/nap 14% -kal növeli a kockázatot. Amikor azonban az eredményeket más élelmiszerek, például gyümölcsök és zöldségek fogyasztásához igazították, ez a kockázat megszűnt, ami azt jelentette, hogy a vörös és a feldolgozott hús fogyasztása a gyümölcsök és zöldségek hiányát tükrözi az étrendben, és általában a rossz étrend minőségét.

Vérzéses stroke esetén a fő élelmiszer-kockázat a tojásfogyasztás volt, ami növelte a kockázatot. 20 g/nap tojás 25% -kal növelte a kockázatot.

Mi lehet e különbségek elszámolása? A jótékony élelmiszerek általában alacsonyabb koleszterinszinttel és vérnyomással társultak, míg a káros ételek ellenkező hatást mutattak. A gyümölcs-, zöldség- és rostfogyasztás hatása azonban még a vérnyomásszinthez való igazodás után is előnyös volt. A gyümölcsökben és zöldségekben magas a kálium-, a folát- és az étrend-nitrát forrása, amelyek hasznosak az érrendszer egészségére.

MI A VEGETARI DIÉTÁKRÓL ÉS A SZÖVEGEKRŐL? Mindannyian emlékezni fognak a 2019-es évcímekre, amelyek arra utalnak, hogy a vegetáriánus és vegán étrend növeli a vérzéses stroke kockázatát. Ez az EPIC Oxford-tanulmány adatain alapult, és ilyen összefüggést először jelentettek. Ez sokunkat aggasztott, akik kizárólag növényi étrendet fogyasztunk. A javasolt mechanizmusok között szerepelt az alacsonyabb LDL-koleszterin és az alacsonyabb B12-szint a vegetáriánus csoportban. Ez a csekély megnövekedett kockázat 10 további év alatt 1000 további lakosra számítva további 3 haemorrhagiás stroke-ot jelentett. Nem szabad elfelejteni, hogy a tanulmány az ischaemiás szívbetegség és az ischaemiás stroke kockázatának csökkenését mutatta a vegetáriánus csoportban. Ez 10 év alatt tíznél kevesebb iszkémiás szívbetegséget számított 1000 lakosra. Tehát a statisztika továbbra is a vegetáriánus étrendet részesítette előnyben a hús alapú étrend helyett.

Ez a tajvani potenciális kohorsz új, több mint 13 000 résztvevőt tartalmazó tanulmánya szerint az ischaemiás és haemorrhagiás stroke jelentős csökkenését jelentették a vegetáriánusoknál. A vegetáriánusok körülbelül 60% -kal csökkenték mindkét típusú stroke kockázatát. Ennek oka elsősorban a magas BP alacsonyabb aránya volt, és az alacsonyabb B12 szint ellenére. Meg kell jegyezni, hogy ez a kohorsz abban különbözött az EPIC oxfordiétól, hogy a tajvajiak nem dohányoznak, nem isznak alkoholt, és több szójaételt fogyasztanak.

VIGYEN HÁZI ÜZENETEKET A DIÉTÁHOZ ÉS A SZÖVEGHEZ:

A GYÜMÖLCSÖK ÉS A NÖVÉNYI FOGYASZTÁS ELŐNYEI A TERHESSÉG ALATT: A gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségügyi előnyei óriásiak a dózis-hatás függvényében - minél többet eszel, annál több hasznot kap. A gyümölcs- és zöldségadagok napi optimális száma valószínűleg 10, ami körülbelül 800 g.

Ez az új cikk az Észak-Írország Baby Hearts Study nevű populációalapú eset-kontroll tanulmány eredményeit ismerteti. A vizsgálat célja a módosítható anyai kockázati tényezők hatásának vizsgálata volt a csecsemő veleszületett szívbetegségének kockázatára. A tanulmány összehasonlította a különféle társadalmi, gazdasági, orvosi és pszichológiai kockázati tényezőket 242 nőnél, akiknek gyermekei veleszületett szívbetegségben szenvedtek, 966 kontrollal. A tanulmány megállapította, hogy a cukorbeteg anyáknál négyszeresére nőtt a veleszületett szívbetegségben szenvedő csecsemő kockázata. A rossz étrend, kevés gyümölcs és zöldség, 56% -kal növelte a veleszületett szívbetegség kockázatát. Nem ez az első eset, amikor összefüggést jelentenek az étrend és a veleszületett szívbetegségek kockázata között, és általános tanulmányok kimutatták, hogy a nagyobb gyümölcs-, zöldség- és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása csökkenti a születési szövődmények kockázatát.

Paradicsom, likopén és prosztatarák: A prosztatarák (PC) a férfiak második leggyakoribb rákja az Egyesült Királyságban. Számos tanulmány kimutatta, hogy a likopin, a gyümölcsökben és zöldségekben előforduló antioxidáns, amely vörös színt ad nekik, a PC alacsonyabb kockázatával jár. A likopin paradicsomban, pirospaprikában, görögdinnyében, papayában, grapefruitban található, hogy csak néhányat említsünk. Különösen a paradicsomfogyasztásnak lehet védő hatása, bár az összefüggés a főtt, nem pedig a nyers paradicsom esetében a legerősebb, valószínűleg a főtt paradicsomban a likopin nagyobb biohasznosulása miatt. Ezenkívül a legtöbb tanulmány azt mutatja, hogy a védőhatás magas fogyasztás esetén jelentkezik.

A tanulmány kiemelte az Adventist Health Study-2 adatait, beleértve 27934 résztvevőt és 1226 PC-es esetet. Az eredmények azt sugallják, hogy a konzervált/főtt paradicsom (de nem nyers paradicsom) magasabb bevitele - heti 5 vagy több alkalommal, szemben a ritkán/soha - a PC kockázatának 28% -os csökkenésével járt. A napi körülbelül 64 g paradicsom fogyasztása a PC kockázatának 14% -os csökkenésével járt. Ebben a kiegészítő cikkben összegeztem az étrendre és a prosztatarákra vonatkozó adatokat.

MILYEN A NAP A LEGJOBB IDŐ: Egyértelművé válik, hogy nem csak azt kell figyelembe venni, hogy mit eszel, hanem azt is, hogy a nap melyik szakában eszel. Biológiai órája és alvása szabályozza az elfogyasztott ételek metabolizmusát.

Ez a tanulmány 6, 51-63 éves személy vizsgálta az anyagcserét egy teljes teremben lévő légzőkamrában. A vizsgálat véletlenszerű crossover kísérleti tervezés volt, 2 külön 56 órás foglalkozással. Az egyes foglalkozásokon az ebédet és a vacsorát ugyanabban az időpontban adták (12:30, illetve 17:45), de a harmadik étkezés időpontja a vizsgálat két fele között különbözött. Az egyik alkalommal a további étkezést reggelinek adták (8:00), míg a másikban a további étkezést este (22:00) adták. A további étkezés táplálkozási szempontból egyenértékű volt, és az éjszakai böjt időtartama mindkét ülésnél azonos volt. Az eredmények azt mutatták, hogy a reggeli kihagyása és a késő esti evés kevesebb zsírégetést eredményezett, a szénhidrátok metabolizálódtak előnyben, összehasonlítva a reggelivel való foglalkozással. Ennek az a következménye, hogy az idő múlásával a késő esti étkezés fokozott zsírraktározáshoz vezet, és növeli a metabolikus szindróma kockázatát. Ez a tanulmány megerősíti a régi mondást: „egyél reggelit, mint egy királyt, ebédelj hercegként, és vacsorázz, mint egy gyász”. Ha időszakos böjtöt gyakorol, akkor a legjobb, ha az ételt a nap elején, és nem később végzi el.

További tippeket a fogyásról javasolok Dr. Michael Greger „Hogyan ne fogyókúrázzunk” című cikkében. Nehéz olvasmány, sokkal inkább, mint a „Hogyan ne halj meg”, de ez a legátfogóbb könyv a fogyás optimalizálásáról, úgy gondolom, hogy valaha is olvasni fog!

Ha hasznosnak találta ezt a cikket, kérjük, kövesse szervezetem „növényi egészségügyi szakemberek Egyesült Királyság” szervezetét az Instagram @plantbasedhealthprofessionals és a facebook oldalon. Támogathatja munkánkat, ha tagként csatlakozik vagy adományoz a weboldalon keresztül