A Journal of Physical Chemistry B 112. kötet, 43. szám

ACS ID-jével kell bejelentkeznie, mert a Mendeley-fiókkal bejelentkezhet.

Bejelentkezés ACS ID-vel

VAGY KERESNI hivatkozásokat

Még nem látogatott meg egyetlen cikket sem. Kérjük, látogasson el néhány cikkbe, ahol megtekintheti a tartalmat.
  • kiadványok
  • az én tevékenységem
    • Nemrég nézett
  • felhasználói források
    • Szerzők és lektorok
    • Könyvtárosok és számlavezetõk
    • ACS tagok
    • eAlerts
    • RSS és mobil
  • támogatás
    • Weboldal-bemutatók és oktatóanyagok
    • Támogatási GYIK
    • Élő csevegés az ügynökkel
    • Hirdetőknek
    • Könyvtárosok és számlavezetõk számára
  • párosítás
    • Készülék párosítása
    • Párosítsa ezt az eszközt
    • Párosított állapot
  • Saját profilLoginKijelentkezésKészülék párosításaPárosítsa ezt az eszköztPáros állapot
  • rólunk
    • Áttekintés
    • ACS és nyílt hozzáférés
    • Partnerek
    • Események
TARTALOM TÍPUSAI

Minden típus

TÁRGYAK

chemistry

  • KORÁBBI KÉRDÉS
  • KÖVETKEZŐ KÉRDÉS
  • MINDEN KÉRDÉS MEGTEKINTÉSE
  • ASAP-ok
  • JAMs
A borítóról:

A borítón: Az elektromos tér okozta nyírási torzításokat és a hengeres falak megosztását nematikus folyadékkristályokban. A Brochard – Leger típusú elektromosan gerjesztett falak szabadon függő nematikus filmekben nyírófeszültséget tapasztalnak az ellenkező szabad felületek között, ha a mező nagy. A nyírófeszültség, amely mind a térerősség, mind az idő lineárisan növekvő függvénye, a magas területeken falfelosztáshoz vezet. A hatást az elektromos vezetőképesség-anizotropia miatti töltésszétválasztással magyarázzák. Lásd: 13509. oldal. A cikk megtekintése.

Ebben a számban:
Betűk
A foszfolipid vezikulákban összesített, bis-jelzett alameticin PELDOR-analízise
  • Alexander D. Milov,
  • Rimma I. Samoilova,
  • Jurij D. Cvetkov,
  • Marta De Zotti,
  • Claudio Toniolo és
  • Jan Raap*

Az alameticin (Alm) egy lineáris peptid antibiotikum, amely nagy érdeklődéssel rendelkezik a lipidmembránokban összerakódó ioncsatornákat képző képessége miatt. Itt a pulzáló elektron-elektron kettős rezonancia technikát alkalmazták egyedi konformációs információk megszerzésére az összesített peptidről lipidmembránhoz kötött állapotban. Mivel egy specifikus spirális konformáció adott hosszúságú a peptidmolekulához, az r távolságot nanométeres skálán mértük az elektron-dipól-dipólus kölcsönhatásán keresztül két 2,2,6,6-tetrametil-piperidin-1-oxil-4-amino- A 19-mer peptid 1. és 16. pozíciójában szintetikusan beépített 4-karbonsav-spin-jelzők. Két adatsort gyűjtöttünk (77 K hőmérsékleten): (i) Alm aggregátumaiból a hidratált tojássárgája foszfocholin (ePC) vezikulákban (1: 200 és 1:75 peptid/lipid aránynál) és (ii) nem összesített Alm tiszta (nem hidratált) ePC-ben és különböző polaritású oldószerekben. Az így kapott két jelzés közötti intramolekuláris távolság kiválóan egyezik a peptid majdnem teljesen kialakult α-spirális konformációja alapján kiszámított távolsággal, és kiderül, hogy független a molekuláris aggregált állapottól és a környezeti polaritástól.

Új betekintés a fehérjék felszíni denaturációjába: A citokróm c elektronikus összfrekvencia-generációs vizsgálata a vízfelületeken
  • Pratik Sen,
  • Shoichi Yamaguchi és
  • Tahei Tahara*

Egy fehérje felületi denaturációjának in situ jellemzését az újonnan kifejlesztett interfész-szelektív multiplex elektronikus összegfrekvencia-generációs spektroszkópiával valósítottuk meg. A citokróm c levegő/víz határfelületén megfigyelt elektronikus spektrumai tág jellemvonást mutattak, amely a natív és denaturált fehérje együttélését mutatta a határfelületen. Ez a kevert konformáció a levegő/víz határfelületen nem változott a pH = 2 savas állapotban, amikor a fehérje teljesen denaturálódott az ömlesztett vízben. Éles ellentétben csak a natív spektrum volt megfigyelhető a szilícium-dioxid/víz határfelületen.

Makromolekulák, lágy anyag
Poliofén-származék az alkenil legegyszerűbb konjugált oldalláncával: szintézis és alkalmazások polimer napelemekben és terepi tranzisztorokban
  • Yu Huang,
  • Ying Wang,
  • Guangyi Sang,
  • Erjun Zhou,
  • Lijun Huo,
  • Yunqi Liu*, és
  • Yongfang Li*

A legegyszerűbb konjugált oldallánccal rendelkező poli (3-hexi-1-eniltiofén) (P3HET) politiofén-származékot Stille önkapcsolási reakcióval szintetizáltuk. Az újonnan szintetizált polimer összehasonlító vizsgálatát ismertetik az egyik legszélesebb körben vizsgált optoelektronikai anyaggal (poli (3-hexiltiofén) (P3HT). A kettős kötés (C═C) oldalsó láncra gyakorolt ​​hatását a hőstabilitás, valamint az optikai és elektronikus tulajdonságok tekintetében teljes mértékben TGA, UV-vis abszorpciós spektroszkópia, fotolumineszcencia spektroszkópia és ciklikus voltammetria jellemezte. A P3HET űrmotoros áramú (SCLC) modell által meghatározott lyuk mobilitása 6,7 ​​× 10−3 cm2/V s, ami hasonló molekulatömegű és szabályosságú P3HT-val összehasonlítható, és 1 nagyságrenddel magasabb, mint a legtöbb konjugált- oldalláncú politiofén származékok. Polimer napelemeket (PSC) és terepi hatású tranzisztorokat (FET) gyártottak, hogy kiaknázhassák annak optoelektronikus eszközökben való alkalmazását.

Tripodális kolamid alapú, önmagában összeállított szupramolekulák vizes viszkoelasztikus oldatainak és géljeinek szerkezeti és reológiai tulajdonságai
  • Pierre Terech* és
  • Uday Maitra
Gyors szabadenergia-kiszámítás a peptid önfelépülésről REMD esernyőmintával
  • Maarten G. Wolf*,
  • Jaap A. Jongejan,
  • Jon D. Laman, és
  • Simon W. de Leeuw

Kiterjesztjük az esernyő mintavételét másolatcsere lépésekkel, hogy kiszámítsuk a szabad energiákat, amelyek fontosak a peptidek önfelépülésében. Ez több mint tízszeres gyorsuláshoz vezet a hagyományos esernyő mintavételezéshez képest, ezáltal praktikus módszert biztosítva ezen szabadenergia-különbségek kiszámítására. Ez a megközelítés az elsőrendű fázisátmeneteket is megfigyelheti, és pontosan meghatározhatja az egyidejű határ helyét. Ha konformációs változásokról van szó, ez a módszer akár ~ 7 maradék peptidet is képes kezelni, gyors és pontos értékelést biztosítva a modellrendszerek termodinamikai tulajdonságairól, és ezáltal felhasználható a peptidek önfelépülésével kapcsolatos alapvető kérdések megválaszolására. Ha nincsenek jelentős konformációs változások, akkor arra számítunk, hogy a mérethatár megegyezik a standard molekuladinamika méretével.

A jég kristálynövekedése monomolekuláris víz elpárologtató-lerakódásával és diffúziós elnyomásával szilárd polimerben: A szilárd polisztirolba szorbált víz fázisátmenetének spektroszkópos megfigyelése
  • Makoto Gemmei-Ide* és
  • Hiromi Kitano*

A szilárd polimerben levő monomolekuláris vizet, amelynek nincs hatékony hidrogénkötési helye, a hőmérséklet-változó Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópiával kiderült, hogy kondenzálható és kristályosítható. A polimer mátrixban képződött jeget Ih gőzfázisú ültetéssel növesztettük és szublimációval csökkentettük. Sőt, a gyors lehűlés a kristály növekedését indukálta gőzfázisú lerakódással melegítés közben (párologtatás-lerakódás). Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a polimer mátrixban a víz hőválaszai általánosan elfogadott megértésben meg kell változtatni, és problémát vetnek fel a polimer mátrix vízkategóriájának általános értelmezése alapján, nagyon alacsony víztartalmú kalorimetriás elemzés alapján.

Víz-a-víz emulziókon alapuló kapszulázási és szabályozott kibocsátási rendszerek dinamikája: elhanyagolható felületi reológia
A hengeres falak nyíró deformációja és megosztása szabadon álló nematikus filmekben nagy elektromos mezők alatt
  • Pramod Tadapatri és
  • K. S. Krishnamurthy*

Beszámolunk a PCH5 szubsztrátmentes nematikus filmjében képződő hengeres falak viselkedéséről síkbeli váltakozó áramú mező hatására. A filmben függőleges molekulaillesztéssel az összes határoló felületen a gyűrű alakú Brochard-Leger falak jóval a kanyar – Freedericksz küszöb felett indukálódnak. Nagy térerősség mellett egy új típusú instabilitást mutatnak, amellyel a szendvics vagy más sejtkonfiguráció nem találkozik. A hurokfal nyírásaként nyilvánul meg az ellentétes szabad felületek között. A nyírófeszültséget az idő, a térerősség, a frekvencia és a hőmérséklet függvényében mérjük. Lényeges, hogy a törzs térereje lineáris. A nyírás eredetét és a mezőváltozóktól való függését a Carr-Helfrich töltéselválasztási mechanizmus adaptációjával magyarázzuk. A levágott fal a küszöbmező többszöröséig stabil a szúrás ellen, és elég nagy igénybevétel mellett két töredékre osztja fel magát. A nyírási torzítással lineáris hibák jelennek meg az ellentétes fröccs-hajlító régiókban, akárcsak a Neel-vonalak a mágneses rendszerek Bloch-falain. Nagyon alacsony frekvenciákon a torzítás flexoelektromos hatása tárul fel.

Felületaktív anyagok, membránok
Interfaciális megközelítés a poliaromás szénhidrogén-toxicitáshoz: Foszfoglicerid és koleszterin egyrétegű válasz a fenantrenre, antracénre, pirénre, krizénre és benzo [a] pirénre
  • Beata Korchowiec,
  • Yohann Corvis,
  • Tapani Viitala,
  • Cyril Feidt,
  • Yann Guiavarch,
  • Catherine Corbier és
  • Ewa Rogalska*
Statisztikai mechanika, termodinamika, közepes effektusok
A rendszerek folyadék-gőz egyensúlya Butil-metil-imidazolium-nitrát-CO2 és hidroxi-propil-metil-imidazolium-nitrát-CO2 nagy nyomáson: A víz hatása a fázis viselkedésére
  • M. Dolores Bermejo,
  • Marta Montero,
  • Elisa Saez,
  • Louw J. Florusse,
  • Aleksandra J. Kotlewska,
  • M. José Cocero,
  • Fred van Rantwijk és
  • Cor J. Peters*
Hidrogénkötési dinamika amidok és savak vizes oldataiban: monomer, dimer, trimer és polimer
  • Hideaki Shirota* és
  • Hiroshi Ushiyama*
A vizes Na + -ion pontos ab Initio modelljének szerkezete magas hőmérsékleten
  • Haitao Dong,
  • Wenbin Liu,
  • Douglas J. Doren és
  • Robert H. Wood*
Vizes poli (oxi-etilén) -oldatok modellezése. 2. Mesoméretű szimulációk
  • Jan Fischer,
  • Dietmar Paschek,
  • Alfons Geiger és
  • Gabriele Sadowski*
A vibrációs kromoforok orientációs mozgásai a molekulákban a levegő/víz interfészen, időben megoldott összegfrekvencia-generációval
  • Yi Rao,
  • Daohua Song,
  • Nicholas J. Turro és
  • Kenneth B. Eisenthal*

Beszámoltunk az első olyan időbeli felbontású kísérletekről, amelyek során az interfaciás molekulákat gerjesztett elektronikus állapotokba pumpálják és rezgésösszeg-frekvencia-generációval (SFG) vizsgálják. Ezt a módszert alkalmazták az interfaciális molekula rezgési kromoforájának síkon kívüli forgási dinamikájának, azaz a poláris szög időbeli változásának mérésére. A kromofor a karbonilcsoport, a megfigyelt forgás a –C═O kötés tengelyének forgása az interfaciális normálist illetően, az interfaciális molekula pedig a 314 kumarin (C314) a levegő/víz határfelületen. Megállapították, hogy az orientációs relaxációs idő 220 ± 20 ps, ​​ami sokkal gyorsabb, mint a C314 állandó dipólus nyomaték tengelyének azonos orientációs relaxációs ideje ugyanazon az interfészen, amint azt a szivattyú-másodperces harmonikus szonda kísérleteiből kaptuk. Megbeszéljük a –C═O kötés tengelyének forgatására gyakorolt ​​lehetséges hatásokat, mivel a karbonilcsoport hidrogénkötése kapcsolódik az interfaciális vízhez. Az állandó dipólus momentum tengelyének és a karbonil tengelynek a mért egyensúlyi orientációja és a molekulában mutatott relatív orientációjuk ismerete alapján megkapjuk a C314 abszolút orientációját a levegő/víz határfelületen.

Az N-alkil-N-metil-pirrolidinium-bisz (fluorszulfonil) -imid ionos folyadékok fizikai és elektrokémiai tulajdonságai: PY13FSI és PY14FSI
  • Qian Zhou,
  • Wesley A. Henderson*,
  • Giovanni B. Appetecchi,
  • Maria Montanino, és
  • Stefano Passerini*

Két N-alkil-N-metil-pirrolidinium-kationon (PY1R +) alapuló ionos folyadék (R = 3 propilnál vagy 4 butilnál) és a bisz (fluorszulfonil) -imid (FSI−), N (SO2F) 2−, anion alapú jellemzett. Ezen anyagok ionos vezetőképessége és viszkozitása az aprotikus ionos folyadékok esetében a legmagasabb és a legalacsonyabb között szerepel. Mindkét ionos folyadék hűtés közben könnyen kristályosodik, és az olvadás előtt melegítés közben több szilárd-szilárd fázis átmeneten megy keresztül. A PY13FSI és a PY14FSI olvadáspontja −9, illetve −18 ° C-on olvad. A PY13FSI és a PY14FSI hőstabilitása lényegesen alacsonyabb, mint a bisz (trifluor-metánszulfonil) -imid (TFSI−), N (SO2CF3) 2−, anion analóg sói esetében. Mindkét ionos folyadék elektrokémiai stabilitási ideje viszonylag széles, ~ 5 V.

Biofizikai kémia
Propranolol-enantiomerek α1-sav-glikoproteinhez való kötődésének vizsgálata ligandummal detektált NMR-kísérletekkel
  • Bridget A. Becker és
  • Cynthia K. Larive*

A kismolekulájú ligandum és egy fehérje kölcsönhatásainak feltérképezése fontos információkkal szolgálhat a biokémiai vizsgálatokhoz, valamint a gyógyszer tervezéséhez és fejlesztéséhez. Ez az információ meghatározható a ligandummal detektált 1H-NMR kísérletek segítségével, a T1ρ-NOESY, a diffúzió és a telítettségtranszfer különbség (STD) segítségével. Ez a munka összehasonlítja e kísérletek eredményeit és megvizsgálja, hogy képesek megkülönböztetni a propranolol-enantiomerek és az α1-sav-glikoprotein (AGP) kötő epitópjait. A propranolol-enantiomerek epitóp-térképei meglehetősen hasonlóak, ahogy hasonló kötődési affinitásukból várható; az STD epitóp térképek azonban egyedülálló betekintést nyújtanak az enantiomerek különböző orientációihoz az AGP kötő zsebéhez viszonyítva. Eredményeink azt sugallják, hogy a legjobb, ha több ligandum-fehérje kötő kölcsönhatásra vonatkozó következtetések levonása során figyelembe vesszük a több NMR epitóp-feltérképezési kísérlet adatait.

Interfész vízdinamika és porózus elektromos mezők foszfolipid kétrétegekhez
  • Matthew J. Ziegler* és
  • P. Thomas Vernier
Elméleti tanulmány a protontranszfer-utak kimutatásáról az emberi szén-anhidráz II néhány mutánsában
  • Arijit Roy és
  • Srabani Taraphder*

A mutánsok szerkezeti és kinetikai vizsgálata sok betekintést engedhet egy enzim működésébe. Beszámolunk a humán karbonanhidráz II (HCA II) enzim számos mutánsának aktív helyébe történő lehetséges protontranszfer-utak kimutatásáról. A közelmúltban kifejlesztett útkeresés módszerével a fehérje konformációs térben hidrogénhez kötött hálózatokat (vagy protonpályákat) azonosítunk, amelyek a fehérje szerkezetének és hidratációjának ingadozása révén dinamikusan képesek összekapcsolni a fehérje felületét az aktív hellyel. Az ilyen dinamikus kapcsolatok létrehozásának megvalósíthatóságát a konformációs ingadozások szabad energiájának változásának kiszámításával és a vad típusú enzimnél korábban azonosítottakkal összehasonlítva értékelik. Megállapítást nyert, hogy a pontmutáció megkönnyíti vagy elnyomja az alternatív útvonalak közül egyet vagy többet. Eredményeink lehetővé teszik egy általános útvonalkészlet alkalmazását a mutánsokban fennmaradó aktivitás minőségi korrelációjához a protontranszfer molekuláris mechanizmusához a 64. pozícióban lévő His hiányában. Megmutatjuk azt is, hogy miként lehet a detektált útvonalakat felhasználni az eredményesség összehasonlítására a His-64-Ala/Asn-62-His és His-64-Ala/Asn-67-His mutánsok empirikus vegyérték-kötés elméletének felhasználásával.

Az ezüst nanorészecskék egyedülálló celluláris kölcsönhatása: A reaktív oxigénfajták méretfüggő generációja
  • C. Carlson,
  • S. M. Hussain*,
  • A. M. Schrand,
  • L. K. Braydich-Stolle,
  • K. L. Hess,
  • R. L. Jones és
  • J. J. Schlager