A kevesebb hús elfogyasztásának mély bolygói következményei

Ezt a történetet frissítettük.

kevesebb

Egy szembetűnő - de vitatottnak bizonyuló - tanulmány kiszámította mind az egészségre gyakorolt ​​előnyöket, mind pedig a bolygónkénti üvegházhatású gázok csökkenését, amely akkor érhető el, ha a világ elmozdul a hús alapú étrendtől.

Az eredmények, bár elméleti jellegűek, minden bizonnyal erősen alátámasztják az élelmiszer-rendszer és különösen az állattenyésztés kezelését, mint az éghajlatváltozás kérdésének kulcsfontosságú részét. A kutatók ugyanis úgy találják, hogy az étrend átállítása a növényi eredetű élelmiszerek globálisabb fogyasztása felé csökkentheti a halálozás 6–10 százalékát - élet milliókat és dollármilliárdokat menthet meg -, még akkor is, ha az üvegházhatást okozó növények 29–70 százalékát is kivágja. az élelmiszerekhez kapcsolódó gázkibocsátás 2050-ig.

"Az étrendi változásnak nagy egészségügyi és környezeti előnyei lehetnek" - mondja Marco Springmann, a Nemzeti Tudományos Akadémia új tanulmányának vezető szerzője és az Oxfordi Egyetem fenntarthatósági kutatója (a munkában mind a négy kutató származott Oxford). De maga a tanulmány elismeri, hogy a kutatás bizonyos szempontból idealizált kísérletet jelent, és az élelmiszer-rendszerek olyan drámai megváltoztatása, mint ahogyan azt a tanulmány elképzelte, jelentős feladat lenne.

A kutatók szerint „tudomásunk szerint ez az első alkalom”, hogy az egészségügyi modelleket és az emissziós modelleket ilyen módon egyesítették.

Sok friss kutatás rávilágított arra, hogy a mezőgazdaság és különösen a húsevés hogyan járul hozzá az éghajlatváltozáshoz. A kérődzők, mint a szarvasmarhák, emésztési folyamatuk részeként metánt emésztenek a levegőbe. A metán erős üvegházhatású gáz, különösen rövid, több évtizedes időtartam alatt - ekkor születnek a legfontosabb döntések az emberiség éghajlatváltozás kezelésére irányuló lépéseiről.

Ezen túlmenően, ha a trópusi övezeteket erdőirtásnak vetik alá a tenyésztés érdekében, akkor az állattenyésztés más módon is ösztönözheti az éghajlatváltozást, mivel a bolygó erdői a szén tárolásának fő területei, amelyek egyébként a légkörbe kerülhetnek.

Eközben az Egészségügyi Világszervezet a közelmúltban felvetette, hogy a feldolgozott hús fogyasztása kockázati tényező lehet a rák szempontjából, és számos egészségügyi kutatás rámutat arra, hogy az étrendben megfelelő gyümölcs és zöldség fogyasztása fontos annak érdekében, hogy megakadályozzon számos káros egészségügyi eredményt.

Mindezt előfeltételként figyelembe véve az új tanulmány számítógépes modell segítségével négy különböző étrendi forgatókönyvet vizsgál meg, a világ régiói és a bolygó egésze számára, 2050-ig. Az egyik a szokásos üzleti szokások az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének előrejelzései alapján a globális étrendünk számára.

A második vizsgálati forgatókönyv ezzel szemben azt feltételezte, hogy nemzetenként megvalósuljon egy egészségesebb étrend, amelyben az emberek átlagosan elegendő kalóriát kapnak a szükséges gyümölcs- és zöldségmennyiség elfogyasztása, valamint kevesebb hús és cukor fogyasztása alapján (és nem -enni). Ez az étrend - mondja Springmann - „napi legalább 5 adag gyümölcsből és zöldségből, valamint egy fél adag vörös húsból áll”. Az egészségesebb étrend és az Egészségügyi Világszervezet, valamint az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet szükséges energiafogyasztásának szakértői értékelésein alapult.

Egy másik forgatókönyv szerint a tanulmány egy még erősebb étrendi elmozdulást is fontolóra vett a vegetarianizmus felé; és végül a diéták elmozdulása a teljes veganizmus felé. Mindkét étrendben az elfogyasztott étel összhangban volt az Egészségügyi Világszervezet táplálkozási útmutatásával.

A kutatás megjegyzi, hogy ezek a diéták, a tanulmányban modellezve, „nem globális szinten megvalósíthatók étrend-eredménnyel járnak, hanem arra szolgálnak, hogy feltárják az állati eredetű ételek fokozatos kizárásának az emberi étrendből származó lehetséges környezeti és egészségügyi következményeit. . ” Elismeri, hogy ezek megvalósításához „nagy változásokra lenne szükség az élelmiszer-rendszerben”, és valójában nem várható, hogy a világ emberi lakossága az első félévben elegendő gyümölcsöt és zöldséget, vagy akár egész élelmiszert kap századból. (Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint jelenleg 795 millió ember nem kap elegendő ételt a világon.)

Ennek a pontnak a hangsúlyozásához csak az egészséges táplálkozáshoz szükséges étrendhez 25% -kal több gyümölcs és zöldség szükséges világszerte, és 56% -kal kevesebb hús. A vegetáriánus és vegán étrend még nagyobb váltásokat igényel.

Springmann elismeri, hogy a szükséges változtatások - nemcsak politikai vagy ipari, hanem kulturális - hatalmasak lennének. "Először meg akarjuk mutatni, érdemes-e valóban elgondolkodni rajta" - mondja Springmann. "És megmutatjuk, igen, mindenképpen érdemes elgondolkodni rajta, és reméljük, hogy ezekkel a számokkal több kutatásra és cselekvésre ösztönözünk, hogy lássuk, hogyan jutunk el oda."

A változások minden bizonnyal szembeszökőek - az egészséges táplálkozás 2050-re a modellben évente 5,1 millióval kevesebb globális halálhoz vezetett, olyan állapotokból, mint a szívbetegségek, agyvérzés és a rák, különösen a fejlődő országokban. A kutatók szerint a hatás több mint felét a húsfogyasztás csökkenése okozta (más tényezők között szerepelt a kevesebb túlevés is). A modellben szereplő többi diéta még több életet mentett meg.

Ugyanakkor ezeknek a diétáknak a végrehajtása jelentősen csökkentette az élelmiszer- és a mezőgazdasági ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Mivel az egészséges táplálkozás még tartalmazott némi húst, az élelmiszer-ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátása globálisan csak 7 százalékkal nőtt 2050-re, szemben azzal a várakozással, hogy a szokásos üzletmenet szerint 51 százalékkal nőtt. A vegetáriánus és a vegán étrend megint még erőteljesebben hatott az emisszióra.

És ahogy a tanulmány megjegyzi, „nem számoltunk be az étrend változásának a földhasználatra gyakorolt ​​jótékony hatásaival az erdőirtás elkerülése révén”, vagyis az üvegházhatású gázok elméleti csökkenése még nagyobb lehet.

"Nem értünk egyet a tanulmány feltételezésével" - mondta Janet Riley, az észak-amerikai húsintézet közügyekért felelős alelnöke e-mailben, megjegyezve, hogy az intézetnek még nem volt lehetősége a kutatás részletes áttekintésére.

„A szerzők azt javasolják, hogy valahogy konszenzus létezik abban, hogy a húsban alacsonyabb étrend egészségesebb, és azt állítanánk, hogy nincs ilyen konszenzus. Valójában a legújabb kutatások valójában rámutatnak a kiegyensúlyozott étrend egészségügyi előnyeire, amely magában foglalja a húst a gyermekek agyának fejlődésének biztosításában, az agyműködés későbbi életben tartásában, a szarkopénia és a vérszegénység megelőzésében stb. "- mondta Riley.

Frank Mitloehner, a Davis-i Kaliforniai Egyetem állattudományi tanszékének professzora rámutatott, hogy az Egyesült Államokban az állatállományhoz kapcsolódó kibocsátás csak a teljes összérték 4,2 százalékát teszi ki. "Az állatállomány 4,2% -os ÜHG-hozzájárulásának összehasonlítása a közlekedési ágazat 27% -ával vagy az Egyesült Államok energiaszektorának 31% -ával az összes közreműködőt perspektívába helyezi" - írta Mitloehner a következő kérdésre válaszként elküldött dokumentumban: az új tanulmány.

De Mitloehner hozzátette, hogy más országokban az állattenyésztésből származó összes kibocsátás százaléka sokkal magasabb lehet.

Összességében elmondható, hogy az élelmiszer-ipari kibocsátás csökkentésének képessége továbbra is jelentős lehet a világ nemzetei által elfogadott sürgős törekvés miatt, hogy az elkövetkező néhány évtizedben gyorsan csökkentse az üvegházhatású gázokat, hogy elkerüljék a 2 Celsius-fok feletti felmelegedést az ipar előtti hőmérsékletek.

És mintha ez nem lenne elég, a kutatás megállapítja, hogy ezek az étrendi váltások csökkenthetik az egészségügyi költségeket - az Egyesült Államokban jobban, mint bármely más nemzet, valójában.

"Az egészségügyi ellátások tekintetében, mivel az egészségügyi kiadások olyan nagyok az Egyesült Államokban, azt tapasztaltuk, hogy az étrend-váltással járó tiszta egészségügyi megtakarítás valójában az összes ország legnagyobb lenne" - mondja Springmann. Ezzel szemben a táplálkozási váltások tényleges egészségügyi előnyeinek kétharmada a fejlődő országokban következne be - állapította meg a kutatás.

A globális étrend bármilyen jelentős elmozdulása óriási változásokat von maga után a kormányzati politikában és az iparban - és komoly ellenállást válthat ki, nemcsak az élelmiszer-termelők részéről, hanem olyan egyének részéről is, akik egyenesen fogalmazva szeretnek húst enni.

De Springmann szerint idővel úgy gondolja, hogy a kulturális változás ebbe az irányba fogja tolni a világot. "A húsfogyasztás szintjét már most látjuk a magasabb jövedelmű országokban, például Európában" - mondja. "Tehát nem mondanám, hogy a mostani kultúrákat ugyanazoknak a kultúráknak írják elő, mint 2050-ben."