A kukoricahibridek metabolizálható energiája a különböző korú brojlercsirkék számára

ZOOTECNIA E MEDICINA VETERINÁRIA

A kukoricahibridek metabolizálható energiája a különböző korú brojlercsirkék számára

Energia metabolizável de milhos híbridos para frangos de corte em diferentes idades

Reinaldo Kanji Kato I; Antonio Gilberto Bertechini II; Edison José Fassani III; Jerônimo Avito Gonçalves de Brito IV; Solange de Faria Castro III

I Comércio e Indústria Uniquímica Ltda. ? Diadema ? SP ? Brasil
II Universidade Federal de Lavras/UFLA ? Departamento de Zootecnia/DZO ? Cx. P. 3037 ? 37200-000 ? Lavras ? MG ? Brasil ? [email protected]
III Universidade Federal de Lavras/UFLA ? Departamento de Zootecnia/DZO ? Lavras ? MG ? Brasil
IV Universidade Federal do Recôncavo da Bahia/UFRB ? Cruz das Almas ? BA ? Brasil

Hat kukoricahibrid látszólagos metabolizálható (AME), látszólag korrigált (AMEn), valódi (TME) és igaz korrigált (TMEn) energiájának értékeit határoztuk meg az 1-7, 8-14, 15-21, 22 fázisú brojlercsirkék számára -28, 29-35 és 36-42 napos madarak, a referencia-étrend helyettesítési módszerével (40%) a vizsgálandó összetevővel. Ross-308 hím csibét (1 134) osztottak az anyagcsere-ketrecekbe, és a kísérleti egységenként a madarak számát úgy állították be, hogy megfeleljenek az egyes madarak sűrűségének a ketrecben, hat ismétlés segítségével. Ezzel egyidejűleg a madarak továbbra is böjtölnek az anyagcsere és az endogén veszteségek meghatározásához az egyes vizsgálati fázisokban. A madarak a kísérleti időszakban ad libitum vízben és táplálékban részesültek. A madarakat hét napig anyagcsere-ketrecekben tartották, négy napig a ketrechez és az ételhez való alkalmazkodáshoz, és három napig az ürülék gyűjtéséhez. A kukorica energiaértékei csak a kezdeti szakaszban (1-7 nap) voltak szignifikánsan alacsonyabbak. Így az AMEn értékű brojler takarmánykészítményeks kukorica esetében 3563 kcal/kg DM 1-7 napig és 3778 kcal/kg DM 7 napos madaraknál ajánlott. A kukorica agronómiai jellemzői nem befolyásolták a madarak energiaszintjét.

Kulcsszavak: Energiatartalom, kovakő, kukoricakukorica, félig horgolt kukorica, puha kukorica.

Palavras-barlang: Conteúdo energético, milho duro, milho dentado, milho semi-dentado, milho mole.

BEVEZETÉS

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Hat kísérletet végeztek hat kukoricahibrid energiaértékének meghatározására a brojlercsirkék számára 1-7, 8-14, 15-21, 22-28, 29-35 és 36-42 napos fázisokban.

A vizsgálatokat szobahőmérsékleten, szabályozott anyagcserével és környezeti relatív páratartalommal végeztük. A tesztek során rögzített átlagos minimális és maximális hőmérséklet, illetve relatív páratartalom 29 ° C, 33 ° C és 65% 1-14 napos volt, illetve 23 ° C, 26 ° C és 68% 14 napos kortól. Az anyagcsere-ketreceket (50 x 50 x 45 cm) fémgyűjtő tálcákkal látták el, amelyeket műanyag vályú típusú adagolók és üveg típusú palackok borítottak, parcellánként. Összesen 1344 napos hím Ross-308 fiókát használtak fel a kereskedelmi keltetőkből 336, 288, 240, 192, 144 és 144 madárral, 45 + 1,1 g, 159 + 3,4 g, 437 + 7,6 g, 892 átlagos tömeggel + 15,5 g, 1433 g és 2142 + 49,9 ± 74,5 g az 1-7., 8-14., 15-21., 22-28., 29-35. És 36-42. Fázisban. A referencia-étrendek kukorica- és szójaliszten alapultak, amelyeket kifejezetten az egyes vizsgálati fázisokra készítettek, Rostagno és mtsai. (2005). A madarakat hagyományos rendszerben nevelték, amíg az egyes értékelési szakaszok szerint át nem vitték őket a ketrecekbe, és a ketrecekben történő felhasználásuk után eltávolították a vizsgálatból. A madarak nevelésére alkalmazott étrendeket megegyezően használtuk referenciaként. A referencia-étrend kémiai és számított összetételét az 1. táblázat tartalmazza.

A vizsgálat heti értékelése hat kukoricahibridből, egy referenciából és egy madárcsoportból állt az endogén veszteségek meghatározása céljából. Hét, hat, öt, négy, három és három madár hat ismétlését alkalmaztuk az 1–7, 8–14, 15–21, 22–28, 29–35 és 36–42. Kiértékeltünk hat különböző jellegzetes kereskedelmi hibridet (fél-Flint, Flint, féllágy és lágy). A hibrideket az ültetési hely, az ültetés dátuma, a trágyázási szint, az ültetés, valamint az eltakarás és az egyéb kulturális gyakorlatokhoz hasonló körülmények között állították elő a termelési szakaszban. Betakarítás és mechanikus szemcséplés után a gabonát árnyékban szárítottuk, és a szennyeződések eltávolítása céljából besoroltuk. A kukorica szemeket „kalapács típusú” malomban, 3 mm-es szitán őrölték és homogenizálták a vizsgálatokhoz.

Az összetevőket természetes anyagon alapuló helyettesítési módszerrel értékeltük, amely a referencia-étrend 40% -át kukoricával helyettesítette a vizsgálat során (MATTERSON et al., 1965).

Ezzel párhuzamosan minden szakaszban hat replikátumot tartottak fenn olyan madarakkal, akik az adaptációs periódus alatt kapták a referencia-étrendet, és 12 órán át éheztek, hogy elősegítsék az emésztőrendszer tisztulását. Ezt követően a kiválasztott tartalmat 48 órán át gyűjtöttük a metabolikus és endogén veszteségek meghatározása céljából. Az anyagcsere és az endogén veszteség értékeit a gyűjtés három napján korrigáltuk a valódi metabolizálható (TME) és a nitrogén egyensúly (N) valódi korrigált energia meghatározásához. A kakasokat általában használják a TME meghatározására (SIBBALD et al. 1982), azonban ebben a munkában a csirkéket használtuk a meghatározás minden fázisában, minden héten metabolikus és endogén veszteségméréssel, ezzel csökkentve az energiaérték-meghatározási hibákat.

Az AOAC-ban (1990) leírt módszertant követve laboratóriumi vizsgálatokat hajtottak végre az összetevők, az étrend és a kiválasztott anyagok tekintetében. A takarmányban és az ürülékben lévő bruttó energia (GE) összetevőket bombakalorimetriával határoztuk meg (Parr 1261-es modell), és ezeket kcal/kg-ban fejezzük ki. Meghatároztuk a TMEn-t. Az összetevők kcal/kg DM-ben kifejezett energiaértékeit Matterson és mtsai. (1965) és nitrogénre beállítva. A hibridek között 5% -os Tukey-tesztet alkalmaztunk. A varianciaanalízist a SAS program segítségével hajtottuk végre (SAS, 2001).

Eredmények és vita

A kukorica hibrid készítmények értéke (2. táblázat) a nyersfehérje-tartalom 12,6% -áig (8,6–9,6%) és 3,1% bruttó energiáig (3789–3906 kcal/kg) terjedt. A többi vizsgált komponensben sem voltak különbségek, kémiai összetételük kismértékben változott. A gabona nyersfehérje szintjét befolyásoló tényezők közül kiemelkedik a nitrogén műtrágya (DUARTE et al., 2005). Ezt a tényezőt azonban figyelmen kívül lehetett hagyni ebben a munkában, mivel ezeket a hibrideket kifejezetten ugyanabban a talajtípusban állították elő, és hasonló megtermékenyítési és kulturális gyakorlatokat kaptak. A nyersfehérje és a bruttó energia mennyiségében megfigyelt eltérések összhangban vannak azzal a kémiai elemzéssel, amelyet a Lavrasi Szövetségi Egyetem Állattudományi Tanszékén végzett Állatkutatási Laboratórium végzett nagyszámú elemzett kukoricamintában.

1-től 21 napig

Ami az életkor megítélését illeti, alacsonyabb (P

A TMEn értékek összehasonlításakor hasonló viselkedés figyelhető meg, és 8,90% (359 kcal/kg) különbség van a Rostagno és mtsai által elért különbséghez képest. (2005). Összehasonlítva az első, második és harmadik hetes madaraknál meghatározott AME átlagos értékeit, a brazil táblázatokban feltüntetett értékeken belül (ROSTAGNO et al., 2005), a különbségek szűkülnek (318, 107 és 87 kcal/kg DM, illetőleg). Ez a tény azt jelzi, hogy az életkor előrehaladtával és emésztőrendszerük fejlődésével a madarak jobban használják fel a takarmányokat.

22-től 42 napig

A kukorica energiaértékei (AME, AMEn EMV és AMC) 22-től 42 napig meghatározva (4. táblázat) hasonlóak voltak (P> 0,05). E három meghatározás során átlagosan 3774 kcal AME/kg DM-t figyeltünk meg, és ez az érték 2,3% -kal magasabb volt, mint Albino és mtsai. (1994), azonban 2,8% -kal kevesebb, mint amit Rostagno et al. (2005). A TMEn (kcal/kg DM) átlagértékei csekély eltérést mutattak, de átlagosan csak 0,98% -kal voltak magasabbak, mint az AME értékei, ami a széklet metabolikus energiájának és az endogén vizelet energiaveszteségének csekély hatását mutatta az összetevők energiaértékeire ebben az értékelési időszakban.

Az energiaértékek (AME, AMEn, TME és TMEn) ebben a szakaszban hasonlóak az irodalomban találhatókhoz (EMBRAPA, 1991 NRC, 1994; ROSTAGNO et al., 2005). Arra lehet következtetni, hogy az ebben használt madarak gyomor-bélrendszerének fejlettsége van, következésképpen a tápanyagok felhasználásának képessége már megalapozott.

Az életkor hatása

Az ebben a vizsgálatban használt kukorica energia-mérésének heti átlagértékei (5. táblázat) szignifikáns különbségeket jeleznek (P

KÖVETKEZTETÉSEK

A kukorica hibridek agronómiai jellemzői nem befolyásolják a brojlercsirkék metabolizálható energiájának szintjét.

A brojler takarmánykészítményekben ajánlott kukorica ajánlott AMEn értéke 3563 kcal/kg DM 1-7 napig, és 3778 kcal/kg DM 7 napos madaraknál.

A HIVATALOS ELEMZŐ KÉMISZTÖK EGYESÜLETE. Hivatalos elemzési módszerek. 15. kiadás Arlington, 1230p., 1990. [Linkek]

ALBINO, L.F.T. et al. Az egyén és a "pool" elemzése a kiválasztott anyagokkal szemben az energiacsökkentés meghatározása alapján. Pesquisa Agropecuária Brasileira, 29. v., p. 467-473, 1994. [Linkek]

ALBINO, L.F.T. et al. Determinação dos valores de energia metabolizável aparente and verdadeira de alguns ingredientes para aves, usando diferentes métodos. Revista Brasileira de Zootecnia, 21. v., 1047-1058, 1992. [Linkek]

CANTARELLI, V.S. et al. Composição química, vitreosidade e digestibilidade de diferentes híbridos de milho para suínos. Ciência e Agrotecnologia, Lavras, v.31, n.3, 860-864. P., Maio/junho, 2007. [Linkek]

COLINS, N.E .; MORAN JUNIOR, E.T .; STILBORN, H. L. Különböző magjellemzőkkel bíró, ugyanakkor tápanyag-összetételű sárgás kukoricahibridek hatása a brojlertermelésre. Alkalmazott baromfiakutatás folyóirata, 10. v., p. 228-235, 2001. [Linkek]

DE BRUM, P.A.R. et al. Composição química e energy metabolizável de ingredientes para aves. Pesquisa Agropecuária Brasileira, 35. o. 995-1002, 2000. [Linkek]

DUARTE, A.P .; MASON, S.C .; JACKSON, D. S. és KIHL, J. C. A brazil kukorica genotípusainak gabona minősége a nitrogénszint hatására. Növénytudomány, 45: 1958-1964, 2005. [Linkek]

EMPRESA BRASILEIRA DE PESQUISA AGROPECUÁRIA. Tabela de composição química e valores energéticos de ingredientes para suínos e aves. Concórdia, SC: EMBRAPA/CNPSA, 1991. 97 p. [Linkek]

TAKARMÁNYOK. E Vásárlói útmutató kiadása. Referencia, Minneapolis, 73. v., P. 220, 2001. [Linkek]

FREITAS, E. R. és mtsai. Energia metabolizável de alimentos na formulação de ração para frangos de corte. Pesquisa Agropecuária Brasileira, 41. v., 107-115, 2006. [Linkek]

LECLERCQ, B .; HENRY, Y .; PEREZ, J. M. Valor energético dos ingredientes destinados aos animais monogástricos. São Paulo: Institut National de La Recherche Agronomique, 1999. o. 9-15. [Linkek]

MATTERSON, L. D. és mtsai. A csirkék takarmány-összetevőinek metabolizálható energiája. Connecticut: Connecticuti Egyetem, Mezőgazdasági Kísérleti Állomás, 1965. 11 p. (Kutatási jelentés, 7). [Linkek]

MORAN JUNIOR, E.T. A szárnyasok szénhidrátjainak emésztése és felszívódása a perinatális fejlődés révén. Journal of Nutrition, 115. o. 665-671, 1985. [Linkek]

NEMZETI KUTATÁSI TANÁCS. Baromfi tápanyagigénye. 9. szerk. Washington: Nemzeti Tudományos Akadémia, 1994. 155 p. [Linkek]

NIR, I .; NITSAN, Z .; MAHAGMA, M. Az emésztőszervek és egyes enzimek összehasonlító növekedése és fejlődése a brojlercsirkékben és a tojástípusokban a kikelés után. Brit baromfitudomány, 34. v., 523-532, 1993. július. [Linkek]

ROSTAGNO, H. S .; SILVA, D. J .; COSTA, P. M. A. Composição de ingredientes e exigências nutricionais de aves e suínos: tabelas brasileiras. Viçosa: UFV, 2000. 141 o. [Linkek]

ROSTAGNO, H. S. Tabelas brasileiras para aves e suínos: composição de ingredientes e exigências nutricionais. Viçosa: UFV, 2005. 186 p. [Linkek]

SAS INSTITUTE INC. SAS rendszer Windows 98-hoz. 8.2 verzió. SAS Intézet, Cary, Észak-Karolina, USA, 2001. [Linkek]

SIBBALD, I. R. Biohasznosítható energia mérése baromfitakarmányokban: áttekintés. Canadian Journal of Animal Science, 62. v., 1983-1048, 1982. december. [Linkek]

VIEIRA, R.O. et al. Composição química e energia metabolizável de híbridos de milho para frangos de corte. Revista Brasileira de Zootecnia, v. 36, n4, p832-838, 2007. [Linkek]

(2011. február 18-án kapott és jóváhagyta 2011. július 6-án)

A napló minden tartalmát, kivéve, ha másként jelezzük, a Creative Commons Nevezési Licenc alapján licenceljük