A kullancs-encephalitis vírus túlélése kecskesajtban és tejben

Absztrakt

A kullancs által okozott encephalitis vírus túlélését pasztörizált és pasztörizálatlan kecsketejből, valamint alacsony és magas liter fertőző vírussal beoltott kecsketejből készült sózott/sótlan és fűszeres/fűszer nélküli sajtból vizsgálták. A lágy (63 ° C, 30 perc) és a gyors (72 ° C, 15 s) pasztőrözés körülményei elpusztították az életképes vírusrészecskéket. Kis mennyiségű fertőző vírust csak 5–10 napig lehetett kimutatni a tejből és a sótlan sajtból. A magasabb vírusmennyiséggel beoltott tejből a fertőző vírusrészecskék 20-25 napig, a sótlan sajtmintákból pedig 10-15 napig voltak kimutathatók, függetlenül a fűszerek alkalmazásától. A pasztörizálás és a sókezelés biztonságosan fogyaszthatóvá tette a kecsketejet és a sajtot. Ezt a két módszert kell alkalmazni, amikor bármilyen emberi ételt készítenek kecsketejből, hogy elkerüljék a tej által hordozott emberi TBEV-fertőzéseket.

Ez az előfizetéses tartalom előnézete. Jelentkezzen be a hozzáférés ellenőrzéséhez.

Hozzáférési lehetőségek

Vásároljon egyetlen cikket

Azonnali hozzáférés a teljes cikk PDF-hez.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Feliratkozás naplóra

Azonnali online hozzáférés minden kérdéshez 2019-től. Az előfizetés évente automatikusan megújul.

Az adószámítás a fizetés során véglegesül.

Hivatkozások

Ball, C. O. (1943). A tej rövid idejű pasztőrözése. Ipari és mérnöki kémia, 35, 71–84.

Balogh, Zs., Ferenczi, E., Szeles, K., Gut, W., Szomor, K., Takacs, M. és mtsai. (2010). Kullancs által okozott encephalitis járvány a magyarországi nyers kecsketej fogyasztása miatt. Journal of Virological Methods, 163, 481–485.

Balogh, Zs., Egyed, L., Ferenczi, E., Bán, E., Szomor, N. K., Takács, M. és mtsai. (2012). Kecskék kísérleti fertőzése kullancs-encephalitis vírussal és a vírus nyers kecsketejjel történő átvitelének megakadályozása. Intervirológia, 55, 194–200.

Brockmann, S. O., Oehme, R., Buckenmaier, T., Beer, M., Jeffery-Smith, A., Spannenkrebs, M. és mtsai. (2018). A pasztörizálatlan kecsketej és sajt által átvitt kullancs-encephalitis (TBE) két emberi esetének csoportja Németországban, 2016. május. Euro-felügyelet, 23(15), e17–00336.

Donoso Mantke, O., Escadafal, C., Niedrig, M., & Pfeffer, M. (2011). Kullancs által okozott encephalitis Európában, 2007 és 2009 között. Euro-felügyelet, 16.(39), 19976.

Egyed, L., Rónai, Zs, & Dán, Á. (2018). A 0,5 hektáros fókuszból izolált magyar kullancs-encephalitis vírusok szoros kapcsolatban állnak a finn törzsekkel. A kullancsok kullancs által hordozott betegségek, 9., 1064–1068.

Erber, W., & Schmitt, H. J. (2018). Saját bejelentésű kullancs-encephalitis (TBE) vakcinázás lefedettsége Európában: Egy keresztmetszeti vizsgálat eredményei. A kullancsok kullancs által hordozott betegségek, 9., 768–777.

Frimmel, S., Krienke, A., Riebold, D., Loebermann, M., Littmann, M., Fiedler, K. és mtsai. (2014). Kullancs által okozott encephalitis vírus élőhelyei Északkelet-Németországban: A TBEV újbóli megjelenése kullancsokban 15 év inaktivitás után. BioMed Research International, 2014, 308371.

Gresikova, M. (1958). A kullancs encephalitis vírus kiválasztása a szubkután fertőzött tehenek tejébe. Acta Virologica, 2, 188–192.

Gresikova, M. és Kohutova, M. (1959). A hő hatása a kullancs-encephalitis vírus fertőzőképességére. Acta virologica, 3, 215.

Gresikova, M., Havranek, I. és Görner, F. (1961). A pasztőrözés hatása a kullancs-encephalitis vírus fertőzőképességére. Acta Virological, 5., 31–36.

Holzmann, H., Kundi, M., Stiasny, K., Clement, J., McKenna, P., Kunz, C., Heinz, F. X. (1996). Korreláció az ELISA, a hemagglutinációs gátlás és a kullancs által okozott encephalitis elleni oltást követő semlegesítési tesztek között. Journal of Medical Virology, 48(1), 102–107.

Holzmann, H., Aberle, S. W., Stiasny, K., Werner, P., Mischak, A., Zainer, B. és mtsai. (2009). Kullancs által okozott agyvelőgyulladás kecskesajt elfogyasztásából Ausztria hegyvidéki régiójában. Feltörekvő fertőző betegségek, 15, 1671–1673.

Kerlik, J., Avdičová, M., Štefkovičová, M., Tarkovská, V., Pántiková-Valachová, M., Molcanyi, T. és mtsai. (2018). Szlovákia szerint az étkezési kullancs által okozott encephalitis előfordulása a legmagasabb Európában: A kullancs által okozott encepahlitis kitöréseinek elemzése Szlovákiában 2007–2016 során. Utazási orvostudomány és fertőző betegségek, 26., 37–42.

Klaus, C., Hoffmann, B., Moog, U., Schau, U., Beer, M., & Süss, J. (2010). Használhatók-e a kecskék kullancs-encephalitis (TBE) őrszemeként nonendemikus területeken? Kísérleti vizsgálatok és járványügyi megfigyelések. Berliner Münchener Tierärztliche Wochenschrift, 123., 441–445.

Klaus, C., Beer, M., Saier, R., Schau, U., Moog, U., Hoffmann, B. és mtsai. (2012). Kecskék és juhok mint kullancs-encephalitis (TBE) vírus: epidemiológiai vizsgálatok a TBE vírus endémiás és nem endémiás területein Németországban. Kullancsok és kullancs által terjesztett betegségek, 3, 27–37.

Lindquist, L. és Vapalahti, O. (2008). Kullancs által okozott encephalitis. Gerely, 371, 1861–1871.

Mansfield, K. L., Johnson, N., Phipps, L. P., Stephenson, J. R., Fooks, A. R. és Solomon, T. (2009). Kullancs által okozott encephalitis vírus: A kialakuló zoonózis áttekintése. Journal of General Virology, 90, 1781–1794.

Markovinovic, L., Kosanovic-Licina, M. L., Tešic, V., Vojvodic, D., Vladušic-Lucic, I., Kniewald, T. és mtsai. (2016). A nyers kecsketej és sajtfogyasztással járó kullancs által hordozott encephalitis kitörése, Horvátország, 2015. Fertőzés, 44., 661–665.

Rytkonen, P., Bonow, M. és Magnus, J. (2013). Kecskesajt gyártása Svédországban: Úttörő tapasztalat a helyi ételek újbóli megjelenésében. Acta Agriculturae Scandinavica B. szakasz, 63(1. kiegészítés), 38–46.

Schwaiger, M. és Cassinotti, P. (2003). Kvantitatív, valós idejű RT-PCR vizsgálat kidolgozása belső kontroll segítségével a kullancs által okozott encephalitis vírus (TBEV) RNS laboratóriumi kimutatására. Journal of Clinical Virology, 27., 136–145.

Soleng, A., Edgar, K. S., Paulsen, K. M., Pedersen, B. N., Okbaldet, Y. B., Skjetne, I. E. B. és mtsai. (2018). Megoszlása Ixodes ricinus kullancsok és a kullancs által hordozott encephalitis vírus előfordulása a kullancsok között Észak-Norvégia sarkkörének régiójában. Kullancsok és kullancs által terjesztett betegségek, 9., 97–103.

Süss, J. (2008). Kullancs által okozott encephalitis Európában és azon túl: A járványügyi helyzet 2007-től. Euro-felügyelet, 13.(26), 18916.

Süss, J. (2011). Kullancs által okozott encephalitis 2010: Epidemiológia, kockázati területek és vírustörzsek Európában és Ázsiában: áttekintés. Kullancsok és kullancs által terjesztett betegségek, 2, 2–15.

van Tongeren, H. A. E. (1955). A vírus kiválasztása a kísérletileg fertőzött kecske tejjel. Archívum Gesamte Virusforschung, 6., 158–162.

Velay, A., Solis, M., Kack-Kack, W., Gantner, P., Maquart, M., Martinot, M. és mtsai. (2018). Új forró pont a kullancs által okozott encephalitis (TBE) számára: A TBE-esetek jelentős növekedése Franciaországban 2016-ban. Kullancsok és kullancs által terjesztett betegségek, 9., 120–125.

Yoshii, K., Song, J. Y., Park, S. B., Yang, J., & Schmitt, H. J. (2017). Kullancs által okozott encephalitis Japánban, a Koreai Köztársaságban és Kínában. Feltörekvő mikrobák és fertőzések, 6.(9), e82. https://doi.org/10.1038/emi.2017.69.

Yoshii, K. (2019). A kullancs által okozott encephalitis epidemiológiája és kóros mechanizmusai. Journal of Veterinary Medical Science, 81., 343–347.

Zöldi, V., Ferenczy, E., & Egyed, L. (2013). Tejjel terjedő kullancs-encephalitis járványok Magyarországon. Magyar Állatorvosok Lapja, 135, 48–56.