A különböző energiatartalmú étrendek hatása a brojlercsirkék növekedési teljesítményére, tetemjellemzőire és húskémiai összetételére száraz trópusokon

Absztrakt

Háttér

A növekvő energiatartalmú étrendeket 42 napig etették 200, egynapos hím brojlercsirkének, hogy értékeljék a hús növekedési teljesítményét, hasított testének jellemzőit és kémiai összetételét. A vizsgálatot Mexikó északkeleti részének szubtrópusi területén végezték. A kezelő diéták (T) kezdő és befejező fázisainak látszólagos metabolizálható energiája (AME; kcal/kg) 2960 és 3040 (T1) volt; 3000 és 3080 (T2); 3040 és 3120 (T3); 3080 és 3160 (T4). A növekedési fázisok mindegyikében a négy kezelési étrendet úgy állítottuk össze, hogy hasonló szintű nyersfehérjét, aminosavakat és egyéb tápanyagokat tartalmazzon. Teljesen randomizált elrendezésben a madarakat a négy kezeléshez rendeltük, öt ismétléssel (padlótartók), mindegyikből 10 madár. A próbát két szakaszra osztották (kezdő és befejező), mindegyik 21 nap (összesen 42 nap).

Eredmények

A súlygyarapodást nem befolyásolta az energiaszint; a takarmány-átalakítási hatékonyság azonban javult a 3040 és 3120 kcal/kg AME-vel rendelkező étrendekben (T3; P 0,05). A mellizomból származó hús hasonló nyersfehérje-százalékos volt a kezelések között; az éterkivonat magasabb volt T1-ben, mint T4 (P 0,05) a kezelések között.

Következtetések

Ehhez a száraz trópusi területen végzett tanulmányhoz az étrendi energia-koncentráció mérsékelt növekedése (3040 és 3120 kcal/kg AME, T3 étrend) növelte a brojlercsirkék takarmányátalakítási hatékonyságát.

Háttér

A baromfi tette ki Mexikóban az állattenyésztés 63% -át: 33,5% -hoz a brojlercsirkék termelése, majdnem 29% -ához a tojástermelés és 0,1% -ához a pulykatermelés hozzájárult (Unión Nacional de Avicultores (UNA) 2015). Mexikóban a takarmányköltség plusz a csibék költsége a brojlergyártási költségek körülbelül 90% -át teszi ki (Unión Nacional de Avicultores (UNA) 2015). A brojlerek étrendje olyan szemeken alapul, mint a cirok vagy a kukorica, valamint a szójaliszt, amelyek drágák az elmúlt években. Ebben az értelemben a takarmány-hatékonyság javulása csökkenti a brojlercsirketermelés előállítási költségeit (Branson és Hernández 2012).

A brojlerhús fontos fehérjeforrás a fogyasztók számára. Mexikóban az egy főre eső fogyasztás 2014-ben 29,3 kg brojlercsirkehús volt. Az alacsony és közepes jövedelmű háztartások a „sötét húst” (brojler hátsó negyedek) részesítik előnyben, míg a magasabb jövedelmű fogyasztók a „fehér hús” (mell) és egyéb hozzáadott értéket képviselő csirkehús-darabokat (Branson és Hernández 2012). A magasabb piaci értékű (mell) vágások nagyobb hozama kívánatos. Ezenkívül a fogyasztók elsősorban az alacsonyabb zsírtartalmú húst részesítik előnyben elsősorban egészségügyi problémák miatt. Néhány jelentés arról szól, hogy az étrendben a tápanyagkoncentráció milyen hatással van a növekedési teljesítményre vagy a hasított test hozamára; azonban korlátozott információ áll rendelkezésre a hús (mell és comb + alsócomb) kémiai összetételére gyakorolt hatásról, különösen a brojlercsirketermesztésnél trópusi körülmények között.

A brojlercsirkék genetikájának folyamatos javulása megnövelte a termelési és a hasított test jellemzőit, ideértve a hasított test soványságát is. A brojlerek táplálkozásával és etetésével kapcsolatos kutatásoknak továbbra is szinergiának kell lenniük a genetikai potenciál javulásával. Ez a kutatás olyan területeken is fontos, ahol az éghajlati viszonyok befolyásolhatják a termelési teljesítményt, a hasított test hozamát és a hús kémiai összetételét. Mexikó északkeleti részén a brojlercsirkék kezdő és befejező fázisának szokásos étrendje 2994, illetve 3081 kcal/kg ME-t tartalmaz. Az étrendben az energia növekedése 3013 és 3111 kcal/kg ME-re kezdő és befejező fázisban javította a brojlercsirkék növekedési teljesítményét (Orduña-Hernández et al. 2016); bár nem vizsgálták a magasabb energiaszintet és nem vizsgálták a hasított test jellemzőit. Ennek a kutatásnak az volt a célja, hogy értékelje a brojlercsirkék melléből és combjából származó hús produktív teljesítményét, a fő vágások hasított termését és a kémiai összetételét egy 42 napos etetési kísérlet során Mexikó északkeleti részének szubtrópusi területén.

Mód

A vizsgálati terület leírása

Ezt a vizsgálatot a Facultad de Medicina Veterinaria y Zootecnia, Universidad Autónoma de Tamaulipas, Ciudad Victoria, Tamaulipas (szubtrópusi terület Mexikó északkeleti részén) végezte. A terület az északi 23 ° 44′06 ″ és a nyugati 97 ° 09′50 ″ ponton, 340 m magasságban található. Az átlagos éves csapadékmennyiség 900 mm, az átlagos hőmérséklet 25 ° C (INEGI. Instituto Nacional de Estadística, Geografía e Informática 2006). Ezek az éghajlati jellemzők a száraz trópusokra jellemzőek. A kísérlet során az átlagos minimum és maximum hőmérséklet 23,2, illetve 33,6 ° C volt.

Kísérleti brojlercsirkék kezelése és etetése

Az állatgondozással és -kezeléssel járó összes eljárást a Facultad de Medicina Veterinaria y Zootecnia (Universidad Autónoma de Tamaulipas) bioetikai bizottságának megfelelően állapították meg, és azt jóváhagyta.

Kétszáz, egynapos hím Ross brojlercsirkét átlagosan 42 g tömegű, egy kereskedelmi keltetőből nyertek. Minden kezelés (vagy étrend) 50 madarat tartalmazott, véletlenszerűen hozzárendelve, egyenként tíz állat öt replikációjával. Az egész kísérlet során a madarakat 20 emeleti ólban helyezték el, alomként faforgácsokkal. A teljes vizsgálat során napi huszonnégy óra fényt biztosítottak. Mindegyik tollban volt egy automatikus itató és egy kézzel töltött töltő. A tér elosztása 10 madár/négyzetméter volt. Vizet és takarmányt ad libitum ajánlottak fel. A madarakat a vizsgálat 7. napján vakcinázták szárnyashimlővel (szárnyszúrással) és Newcastle ellen (szemészeti) a La Sota törzs segítségével.

A csirkéket a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően nevelték. Két etetési fázist alkalmaztak: 1–21, illetve 22–42 naposak, az indító és a befejező fázisokra. Négy kezelés volt (T). Kezdőnek és befejezőnek a látszólagos metabolizálható energia (AME) szintje a következő volt: 2960 és 3040 (T1); 3000 és 3080 (T2); 3040 és 3120 (T3); 3080 és 3160 kcal/kg. Az étrendi AME növekedett a növényi olaj étrendben való növelésével, a cirok gabona és a szójaliszt mennyiségének kis módosításával, hogy a diéta során a CP és más tápanyagok szintje ugyanaz maradjon. Az összes étrendet a National Research Council (NRC) (1994) baromfi ajánlásai szerint készítették el, és az 1. és 2. táblázat mutatja be.

Az etetési kísérlet során hetente mértük a testsúlyt és a takarmányfelvételt, és kiszámítottuk a takarmányátalakítás hatékonyságát (takarmányfelvétel/súlygyarapodás). A vizsgálat végén ketrecenként két, véletlenszerűen kiválasztott madarat méhnyak kimozdításával (mexikói hivatalos törvény NOM 033-ZOO-1995) feláldoztunk a hasított test meghatározására, valamint a mell és a comb húsának kémiai összetételére. A meleg hasított test mennyiségének becsléséhez zsigerek nélküli hasított súlyt használtak. Ezután a tetemet feldarabolták fő vágásokra: mell, comb, alsócomb, szárnyak és hát; hátsó zsírt is lemértek. Az egyes tetemekből a mell és a comb bal oldalának mintáját kaptuk, és nejlonzacskókba fagyasztottuk, amíg laboratóriumi elemzéseket nem végeztek. Az izomminták szárazanyag-tartalmát (kemence 24 órán át 105 ° C-on), hamut (kemence 3 órán át 550 ° C-on), éter-kivonatot és nyersfehérje-százalékokat elemeztük (AOAC 1990).

statisztikai elemzések

A statisztikai elemzés során egy teljesen randomizált, 4 kezeléssel és 5 ismétléssel ellátott tervet használtunk. Az értékelt kezelések az étrendi energiaszintek voltak. A növekedési teljesítmény (súlygyarapodás, takarmányfelvétel és takarmányátalakítás hatékonysága) szempontjából a replikátum az egyes tollak összes brojlercsirkéjének átlaga volt. A hasított test értékelése és a hús kémiai összetétele szempontjából a replikátum két, véletlenszerűen kiválasztott madár átlagát jelentette. A varianciaanalízist a Tukey-féle teszttel alkalmaztuk az átlagos összehasonlításokhoz. Statisztikai szignifikanciát P-nél deklaráltunk

Eredmények

Növekedési teljesítmény

A brojlercsirke produktív teljesítményét a 3. táblázat mutatja. A kezdő szakaszban az étrendi energia-koncentrációnak nem volt hatása (P> 0,05) a súlygyarapodásra. A T3-as brojlercsirkék takarmányfelvétele alacsonyabb volt és jobb takarmányátalakítási hatékonysága volt, mint a T1 és T2 (P 0,05) energiahordozóinak súlygyarapodása. A T3-as brojlerek takarmányfelvétele alacsonyabb volt, mint a T2-ben. A T3-as brojlereknél a takarmány-konverzió hatékonysága is jobb volt, mint a T1-ben és a T2-ben (P 0,05). A T3-as brojlercsirkék takarmányfelvétele alacsonyabb volt, mint a T1 és T2 csoportoké, és jobb takarmányátalakítási hatékonyságot mutattak, mint a T1, T2 és T4 esetében (P

A hasított test jellemzői

A brojlercsirkék tetemjellemzőinek eredményeit a 4. táblázat mutatja. A kezelés nem befolyásolta a hasított test, emlő, alsócomb, valamint combok, szárnyak és hátsó zsír súlyát (P> 0,05). A T3-mal és T4-vel etetett állatok nagyobbak voltak (P 0,05).

A mell és a comb húsának közelítő összetétele

A brojlercsirkemell és a comb húsának kémiai összetételét az 5. táblázatban mutatjuk be. A mellizmok nyersfehérje-aránya hasonló volt (P> 0,05) a kezelések között. A T3-ban a víz százalékos aránya magasabb volt, mint a T4; a hamutartalom magasabb volt T3-ban, mint T2; az éterkivonat magasabb volt a T1 madarak mellizomában, mint a T4 (P 0,05) vízben, éter kivonat, hamu és nyersfehérje százalékban a kezelések között (P> 0,05).

Vita

Növekedési teljesítmény

A gabonában lévő szénhidrátok a fő energiaforrás a brojlerek étrendjében; a lipidek azonban e táplálékba beletartoznak, hogy fedezzék a madarak energiaigényét a maximális növekedési teljesítmény érdekében (Nemzeti Kutatási Tanács (NRC) 1994). A jelenlegi tanulmányban az étkezési energia koncentrációjának növekedését a növényi olaj mennyiségének növelésével érték el. Az energiakoncentráció nem befolyásolta a brojlercsirke súlygyarapodását; a takarmányátalakítás azonban javult a T3 diéta segítségével, amely alacsonyabb takarmányfelvétel mellett fenntartotta a súlygyarapodást. Más tanulmányok egyetértenek ezzel a megállapítással (Jafarnejad és Sedegh 2011; Ferreira et al. 2015; Orduña-Hernández et al. 2016). A brojlercsirkékről szóló különféle jelentésekben nincs egyértelmű jelzés az étrend energiaszintjének súlygyarapodásra, takarmányfelvételre vagy takarmányhatékonyságra gyakorolt hatásáról. A jelenlegi vizsgálatéhoz hasonló étrendet alkalmazó vizsgálatokban Tancharoenrat és Ravindran (2014) megfigyelték, hogy az energiaszint növekedése javította a súlygyarapodást és a takarmányátalakulást, anélkül, hogy hatással lenne a takarmányfelvételre, míg Kim és mtsai. (2012) csökkent táplálékfogyasztást figyelt meg magasabb étrendi energiával. A jelen tanulmányban használtnál alacsonyabb energiatartalmú vizsgálatokban a magasabb étrendi ME javította a brojler növekedési teljesítményét (Aftab 2009; Ullah et al. 2012).

Jelen tanulmány szempontjából az étrend energiaszintje nem befolyásolta a brojlerek súlyát; a takarmánybevitel azonban csökkent. Ezzel szemben Houshmand et al. (2011) megállapította, hogy az alacsony energiájú étrenddel táplált brojlercsirkék nehezebbek voltak, mint a szokásos étrendben. Tooci és mtsai. (2009) összehasonlította a koncentrátum diétákat (3010, 3150 és 3200 kcal/kg ME kezdő, termelő és befejező fázisokban) a hígított étrendekkel (2800 kcal/kg ME) összehasonlítva, és arról számolt be, hogy a brojlercsirkék takarmányfelvételét nem befolyásolta az diéták, de a koncentrált diéták javították a súlygyarapodást és a takarmányátalakítást. Az energia mellett az étrend aminosavszintje is befolyásolta a brojlercsirkék növekedési teljesítményét. Zhai és mtsai. (2014) arról számolt be, hogy az alacsony energiatartalmú étrend magas aminosavszinttel csökkentette a brojlerek takarmányfelvételét és súlygyarapodását. Az alacsony energiájú étrendet alacsony aminosavakkal tápláló brojlercsirkék növekedési teljesítménye hasonló volt a magas energiájú étrendhez hasonlóakkal.

A hasított test jellemzői

A mell és a comb húsának közelítő összetétele

Jelen tanulmányban az étrend energiaszintjének növekedése nem volt hatással a mell izomzatának nyersfehérje százalékára, míg a T1 kezelés több lipidet tartalmazott a mellből származó húsban, mint a T4. A comb lipid százalékát nem befolyásolta az energiaszint, és a fehérje százalék nagyobb volt T3-ban, mint T2. Marcu és mtsai. (2012b) arról számolt be, hogy az étrendi energiaszint csökkentése csökkentette a nyersfehérjét és megnövelte a brojler emlő és comb izomzatának lipidtartalmát. Marcu és mtsai. (2013) 2950, 3100 vagy 3250 kcal/kg ME-vel táplált brojler-diétát és a mell lipid- és nyersfehérje-tartalmának másodfokú hatásait jelentette, amelyek 3100 kcal/kg ME-nél maximalizálódtak, és csökkentek, ha az étrendi energia alacsonyabb vagy magasabb volt. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a brojlercsirkék táplálkozási energiaszintjének növekedése nem növelheti a hús lipidjeit a mellizomban.

Ferreira és mtsai. (2015) különböző hatásokat talált, és alacsonyabb intramuszkuláris zsírtartalmat jelentett alacsonyabb energiaszintű táplálékkal etetett madarak húsában. Rosa és mtsai. (2007) arról számolt be, hogy a tetem kémiai összetétele megváltozik a különböző genetikai csoportokban; azonban a kereskedelmi forgalomban lévő Ross 308 brojlereknél csökkent a nyersfehérje és a lipidtartalom a hasított testben, a brojlereknél pedig megemelkedett az étrendi energiaszint. Mások nem találták az étrendi energiaszint hatását a brojlerek tetemizma kémiai összetételére (Corduk és mtsai 2007; Gómez-Rosales és mtsai 2012).

Következtetések

A testtömeg-növekedést a brojlercsirkék étrendjének energiaszintje nem befolyásolta; javult a takarmány-konverzió hatékonysága a 3. kezelésben, ahol az induló és a befejező étrendben 3040, illetve 3120 kcal/kg AME-t tápláltak. A hasított test súlyát és a fő vágásokat (mell, comb + alsócomb és szárnyak) az étrendi energiaszint nem befolyásolta. A mellizom esetében a nyersfehérje százalékát nem befolyásolták az étrendi kezelések, bár a lipid százalék magasabb volt az alacsony energiatartalmú étrendek (T1) táplálásakor, összehasonlítva a T4 magas energiájú étrendekkel. A combizom esetében a lipid- vagy nyersfehérje-százalékokat nem befolyásolták az étrendi kezelések. Ebben a szubtrópusi területen végzett tanulmányban az étrendi energia-koncentráció mérsékelt növekedése (T3 diéta) növelte a brojlercsirkék takarmány-átalakítási hatékonyságát.