A magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja a bélbaktériumok és gombák kapcsolatát, hozzájárulva az egerek elhízásához

Egy új tanulmány megállapította, hogy a magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja a baktériumok és gombák kommunikációját az egér belében, hozzájárulva az elhízáshoz.

  • zsírtartalmú

Feltételezik, hogy összefüggés van az étrendi szokások, a bél mikrobiota és az elhízás kialakulása között; az egyik vezető elmélet a bélgát megváltozott permeabilitására épül, amely kulcsfontosságú tényező az elhízás kiváltásában. A bélmikrobiális közösségek elhízásban betöltött szerepével kapcsolatos kutatások döntő többsége azonban a baktériumokra összpontosított, és kevéssé ismert, hogy a gombák is érintettek lehetnek-e.

Egy új tanulmány, amelyet Dr. Cheryl Gale vezetett a Minnesotai Minnesotai Egyetem Gyermekgyógyászati ​​Tanszékéről (Minneapota, USA), megállapította, hogy a magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja a baktériumok és gombák kommunikációját az egér belében, hozzájárulva az elhízáshoz.

A kutatók egy magas zsírtartalmú étrend (amely 60% kalóriát tartalmaz zsírból) hatását vizsgálták a standard (18% zsírból származó kalóriát tartalmazó) étrendhez viszonyítva, mind a baktériumok, mind a gombák közösségében az egerekben, a belső átírt 2. távtartó régiót használva (ITS2 ) gombás riboszomális dezoxiribonukleinsav (rDNS) és a baktériumok 16S riboszomális ribonukleinsav (rRNS) génjei.

Mindenekelőtt a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra A magas zsírtartalmú étrend bevitele súlygyarapodással és az elhízással járó anyagcsere-markerekkel jár (például inzulinrezisztencia) az egerek bakteriális és gombás mikrobiómáinak eltolódásaival együtt. A magas zsírtartalmú étrend azonban hasonló nagyságrendű változásokat okozott a baktériumok és a gombák mikrobiomjában, illetve a mikobiómában,.

19 baktérium (nemzetségszintű) és 6 gombás (nemzetség- vagy fajszintű) taxon relatív bősége jelentősen különbözött a két étrend között. A Firmicutes baktériumok szaporodtak, míg a Bacteroidetes baktériumok a magas zsírtartalmú étrendre reagálva bőségesen csökkentek, ami összhangban van a korábbi tanulmányokkal (itt; itt). A gombák tekintetében az Alternaria, Saccharomyces, Septoriella és Tilletiopsis nemzetségek bősége; Saccharomyces cerevisiae; és a Tilletiopsis washingtonensis magasabb volt standard eggyel etetett egereknél. A Candida albicans-t kis mennyiségben találták mindkét egércsoport székletében.

Továbbá a kutatók azt találták erős és összetett interkingdom strukturális és funkcionális pozitív és negatív kapcsolatok vannak a bélbaktériumok és gombák között, és ezeket megzavarja a magas zsírtartalmú étrend. Bár a szerzők nem találtak közvetlen kapcsolatot a bélgombák összetétele és a súlygyarapodás között, feltételezték, hogy a zsírtartalmú étrend által kiváltott változások a baktériumok és gombák között szerepet játszhatnak az elhízás kialakulásában.

Végül a kutatók megpróbálták meghatározni a gombák és a bélbaktériumok közösségének metabolikus potenciálja közötti összefüggéseket. Az összesen 558 potenciális Kyoto Encyclopedia of Genes and Genomes funkcionális modul közül a kutatók megállapították, hogy a 46 modul relatív bősége szignifikánsan különbözött a magas zsírtartalmú és a normál táplálékkal táplált egerek között. Különösen a szénhidrát- és lipid-anyagcserével, az energia-anyagcserével, valamint a nukleotid- és aminosav-anyagcserével kapcsolatos funkcionális modulok csökkentek a magas zsírtartalmú étrenddel etetett egerekben a standard chow-hoz képest. Bár minden étrendi csoport eltérő korrelációs mintázatot mutatott, a gombás taxonok és a funkcionális fenotípusok között nem volt szignifikáns összefüggés.

Összefoglalva: ez az első olyan egereken végzett vizsgálat, amely szerepet játszik a gombás és bakteriális bélközösségi kölcsönhatásokban az elhízás kialakulásában. További tanulmányok, amelyek a bakteriális mikrobiómán kívül a mikobiómát kezdik vizsgálni, jobb képet mutatnak a bélgomba-közösségek szerepéről a gazdaszervezet metabolikus egészségében.